szeptember 12.

  • Nyomtatás

oksaSofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok

A fiatal finn-észt írónő negyedik nagyregénye egy tetralógia harmadik kötete, a nagysikerű Sztálin tehenei és a Tisztogatás után. A Scolar Kiadó eddig is attraktív könyvborítói folytatódnak a szerző pontos jellem- és lélekrajzát, kemény társadalomkritikáját visszaadó Bosch Utolsó ítéletével. A történelmi háttér ismét Észtország második világháborús német, majd orosz megszállása, a fő téma a szovjetekkel szembeni ellenállás, illetve a velük való kollaborálás, fűszerezve azzal, miként hat mindez az egyéni kapcsolatokra. Három szereplő életét követhetjük nyomon a történetben: Rolandét, az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcosét; unokatestvéréét, Edgarét, aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar feleségéét, Juuditét, akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, de nem kizárólag rokoni kapcsolataik révén, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is. Oksanen mesterien hangolja össze amúgy is komplex karaktereit a több idősíkban vezetett bonyolult történetben. Cselekményvezetése sehol sem bicsaklik meg, a szálak összesodrása tökéletes, és átgondoltan, egy nyomozó logikájával illeszti össze a történelem és a magánélet töredezett darabkáit.


ungvUngváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege

Ungváry Krisztián új monográfiája a magyar holokauszthoz vezető út társadalomtörténeti hátterét térképezi fel és értelemezi, új szempontokat bevonva, a szociálpolitikai valamint a gazdaság és a modernizáció felől rekonstruálva a folyamatokat és eseményeket. Már mások is bemutatták, hogy a deportálások és a tömeggyilkosságok együtt jártak a zsidóság gazdasági kifosztásával, de azt a kérdést még nem mérlegelték a kutatók, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket faji alapon elképzelő társadalompolitikai elképzelések, az antikapitalista ideológiák és az ezeket támogató közvélemény hogyan járult hozzá a nemzeti tragédia megvalósulásához. A szerző rövid eszmetörténeti bevezetőjében a modern magyarországi antiszemitizmus és antikapitalizmus korai összefonódását hangsúlyozza, majd a magyar zsidóság társadalmi és gazdasági helyzetének felmérésével együtt mutat rá a faji alapon elképzelt szociálpolitika gondolkodás századfordulóra visszavezethető gyökereire. Könyve érdemi része ebből a szempontból mutatja be a Horthy-rendszer működését, a fajvédelem és szociálpolitika "kéz a kézben járását", majd végül a Endlösunghoz és a zsidók gazdasági kifosztásának eseménytörténetét. Ismert tényeket új összefüggésbe helyező és eddig kevéssé figyelemre méltatott információkat feltáró könyv igen eredeti, kényelmetlen tényeket kimondó mű, amely bevett nézetek, előítéletek és féligazságok újraértékelésére készteti az olvasókat.


haruMurakami Haruki: Kurblimadár krónikája

Murakami Haruki írói erényeinek mindegyike - lenyűgözően szenvtelen elbeszélési stílusa, megdöbbentő dramaturgiai fordulatai, kiváló jellemábrázoló képessége - visszaköszön jelen művében. A regény főhőse és egyben narrátora, Okada Toru tipikus Murakami-karakter: értelmiségi, harminc körüli, rendíthetetlenül passzív és apatikus, zenerajongó fiatalember, aki gyakorlatilag gondolkodás nélkül követi a többiek utasításait. Így veszi kezdetét a történet is; a munkanélküli jogászként otthon henyélgető Torut megkéri felesége, az energikus és határozott Kumiko, hogy eredjen egy hete elveszett macskájuk keresésére. A férfi elindul hát a cica nyomában - útja azonban jóval messzebbre vezet a szomszédos parknál: egyenesen bele a bizarr és misztikus elemekkel, szereplőkkel teli "Murakami-univerzum" kellős közepébe. Toru útja során alászáll egy föld alatti világba, ahol nemcsak a titokzatos Kano nővérekkel, Máltával és Krétával ismerkedik meg, de munkát vállal Szerecsendió Aszakánál és néma fiánál, Fahéjnál, rendhagyó levelezést folytat egy mandzsúriai veteránnal, Mamija főhadnaggyal, a bolondos szomszéd lány, May pedig még parókát készíteni is megtanítja. Mindeközben Toru kénytelen konstatálni, hogy már nemcsak a macska veszett el, de időközben felesége is elhagyta - így a sztoikus keresés tétje eggyel nőtt... 


szemaSzemadám György: Leopárd a teraszon

A Munkácsy Mihály-díjas festőművész és művészeti író, Szemadám György gyerekkora óta álmodott arról, hogy felfedezi magának Kenyát. Gyerekkori pajtásával, László Jánossal együtt szenvedélyesen olvasták az Afrika-utazók beszámolóit, ám egészen hatvan éves koráig kellett várnia az útra, melyet egykori pajtásával és feleségeikkel együtt tettek meg. Erről a rövid útról számol be a számos gyönyörű, színes fotóval illusztrált kötet, bemutatva a természeti környezetet, a "fénylő hegy" (Kilimandzsáró) szépségét, a legfontosabb nemzeti parkokat, a szafarik hangulatát, az Indiai-óceán partját, a különféle területek gazdag élővilágát, az ott élő emberek életmódját és kultúráját. Az útleírásnak külön aktualitást ad az, hogy az utazás akkor történt, amikor éppen véres zavargások törtek ki az országban.


bellosAlex Bellos: Alex csodaországban

Az Alice Csodaországban mintájára egy ugyancsak különleges világba vezeti olvasóját a brit Alex Bellos, aki szenvedélyesen szereti a matematikát. Nem úgy, mint a legtöbb ember, akik a középiskola befejezését azzal ünneplik: hurrá, nincs több matekóra! Az általános matekfóbia ellenére Nagy-Britanniában milliós példányszámban kelt el a könyv, s garantáltan a magyar olvasókra is kellemes kikapcsolódás vár. A szerző ugyanis a tudományos ismeretterjesztés legszebb angol hagyományaira támaszkodva rendkívül mély és bonyolult feladatokat is világosan és szórakoztatóan tálal, amiben egy kis része van Andy Riley humoros rajzainak is. Bellos számos játékos kedvű matematikust is bemutat, sőt olyanokat is, akik professzionális szerencsejátékosok voltak. Ráébreszti a gyanútlan olvasót, hogy a tökéletesen hétköznapinak tűnő jelenségek, tárgyak, módszerek (különösen a játékok) maguk is izgalmas matematikai problémákat hordoznak, néha azonban a megoldásukra csak évezredek múltán jönnek rá: példa rá a matematikusokat az ókori Eukleidész óta izgalomban tartó ún. "déloszi probléma", vagyis hogyan szerkeszthető meg egy kocka térfogatának duplája. A válaszra 1936-ig kellett várni, ahogyan a szerkesztett szögharmadolásra, a másik ókori probléma megoldására is. Mindkettőnél a körző és vonalzó helyett a hajtogatás segített. Igaz, a "kör négyszögesítésénél", azaz a körrel azonos területű négyzet szerkesztéséhez ez a módszer is kevésnek bizonyult.


moskatMoskát Anita: Bábel fiai

Moskát Anita első nagyszabású művével bizonyítja, hogy a magyar fantasy egyik legnagyobb ígérete. A műfaj hazai, jellemzően romantikus-fantasztikus ifjúsági irodalmi terméséből kitűnik egyedi hangulatú, érzékletesen megírt, szinte forgatókönyvszerű stílusával. Története középpontjában Bábel tornya áll, amely nem csupán egy helyszín, egy építmény, hanem a hatalom jelképe, és maga is szereplővé lép elő. A cselekmény két szálon fut, az egyik az ókori világban játszódik - nem az eredeti bábeli, hanem egy utána következő kitalált időszakban -, amelynek Arzén, az új főpap a főszereplője. Ő Léonard Château, a Bábel tornyot újjáépíttető, halott próféta fia, akire óriási nyomás nehezedik. Meg kell felelnie a népnek, az általuk felállított és szentként tisztelt apa eszményképének, miközben azokkal a szörnyű titkokkal is meg kell küzdenie, melyeket csak ő tud róla. A másik - igencsak távoli - szál budapesti jelenünkben kezdődik, főszereplője egy egyetemista, festő srác, Dávid, aki napról-napra veszít látásából, mígnem teljesen megvakul. Nővére, a kedves és segítőkész Lívi, magához veszi és ápolja. Az elkeseredett Dávid folyamatosan Arzénról és a toronyról álmodik, s meggyőződése, hogy Arzén vette el a látását. A bibliai történetre alapozott modern, kegyetlen, de mindenképpen izgalmas, remek írói kvalitásokat felmutató regényben vallás és babona csap össze a racionalitással.


fieldHelen Fielding: Bridget Jones 3.

Bridget Jones rajongói bizonyára örömmel fogadják majd, hogy megjelent a világsikerű sorozat harmadik kötete, amelyben a címszereplő már nem ifjonc szingliként, hanem 51 éves, egyedülálló édesanyaként éli életét. A nagy szerelem, amely végül házassághoz vezetett Mark Darcyval, két gyönyörű gyerekkel, Mabellel és Billyvel teljesedett ki. Ám Mark 2008-ban balesetben életét vesztette, és Bridget ismét egyedül maradt. Szinte ideje sem jutott a gyászra, mert a gyerekek ellátása, és munkába állása ezernyi gonddal szakadtak rá, ám amikor végre elcsitulni látszik lelkének vihara, akkor természetesen amúgy Bridzsitesen ismét hebrencs kalandokba bonyolódik. Üres óráiban azonban már nem önsegélyező könyvek olvasásával múlatja az időt, hanem gyermeknevelési szakkönyveket olvas, és természetesen korának szellemében twitterezik. A hű barátok mindenben segítségére vannak, akkor is, amikor el kell dönteni, randizhat-e egy nála fiatalabb férfivel, vagy éppen botoxoztathatja-e az arcát. De nem kevesebb gondot okoz az a tény sem, hogy Billy tetvessége idején Brigit fodrászhoz megy. 


gryllsBear Grylls: Tűzön-vízen át

Az 1974-ben született Edward Michael Grylls népszerű tévésztár, a 21. század legismertebb kalandora, aki a tévéképernyőkön hétről hétre a legszélsőségesebb természeti körülmények között mutatja be a túlélés művészetét rajongói legnagyobb örömére. Önéletrajzában a televíziós szereplést megelőző éveiről mesél, amelyek ugyancsak bővelkedtek a valódi izgalmakban és kalandokban. A mozgalmas és szabad gyermekkor évei természetközelben, Észak-Írországban és a Wight-szigeten teltek el, ahonnan - egy konzervatív parlamenti képviselő fiától nem meglepő módon - Etonba vezetett az út. Kalandvágya az egyetem után a hadseregbe irányítja, ahol a légierő különleges egységéhez, a SAS-hoz csatlakozik. Az extrém körülmények között zajló kiképzés megpróbáltatásairól hosszas beszámolókat olvashatunk a kötetben. Katonai karrierjét egy súlyos ejtőernyős baleset töri meg, amelyből azonban kitartásának köszönhetően bámulatosan felépül, és meg sem áll egészen a Mount Everest csúcsáig, ahová az egyik legfiatalabb hegymászóként jut fel. Az olvasmányos és lendületes önéletrajz a gyerekkori emlékek és a családi élet mellett elsősorban a katonai tapasztalatokkal és a hegymászó expedícióval foglalkozik, mégpedig egyszerű nyelvezeten, cselekményes stílusban.


putyinAnna Arutunyan: Putyin-varázs

Vajon kicsoda Putyin? Hideg tekintetű uralkodó, diktátor, vagy csak egy alacsony termetű, eleinte halk szavú, jelentéktelen küllemű egykori hírszerző tiszt, aki vonakodott elfogadni azt a szerepet, melyet a népe elvár tőle? Mi ma Oroszország? Korrupt, félfeudalista maffiaállam? Vagy valami egészen más? Maga Putyin irányítja úgy a folyamatokat, hogy az oroszok úgy tekintsenek rá, mint egyszerre démoni és isteni vezetőre? Miért van az, hogy még sok bátor ellenzékinek is remegni kezd a térde, ha a modern "cár" ránéz a hideg, fakókék szemével? Mi a "Putyin-varázs" magyarázata? A könyv első részének (Az alattvalók) nyitó fejezetében azt vizsgálja, hogyan viselkednek az emberek az "uralkodó" közvetlen közelében. Néhány, Moszkvától távolabb eső régió példájának bemutatásával szintén ez a fejezet foglalkozik annak közgazdaságtani elemzésével, hogyan viszonyulnak az oroszok a helyi, a regionális, a szövetségi és végül a legfelső hatalomhoz. A második rész (Az opricsnyikok) a kormányzat biztonsági és elnyomó apparátusáról szól, valamint azokról a "megállapodásokról", amelyek a jog uralmának hiányában ezt az apparátust vezérlik. Itt tárgyalja a szerző a korrupciót is, bár hozzá teszi, nem a korrupció a legjobb kifejezés az adóbérlés és a védelmi pénzek járványszerűen elterjedt jelenségére. A harmadik rész (A bojárok) azt taglalja, hogyan érintkeznek az üzletemberek a patrimoniális államhatalommal, és ebben milyen szerepet játszanak a Putyinhoz fűződő személyes kapcsolataik. Számos példán keresztül igyekszik érzékletesen bemutatni azt a halálos szerencsejátékot, amelynek végkimenetele a pártfogókon, a szerencsén és végső soron az "udvar" kegyén múlik. A negyedik, utolsó rész (Az uralkodó mint isten) azt vizsgálja, hogy milyen mitikus, pszichológiai és ideológiai csomagolásba kerül Oroszországban a legfelsőbb államhatalom, amely csaknem isteni, szent, ekképpen ki van téve annak, hogy engesztelhetetlen személyi kultuszok burjánozzanak körülötte, és amelyek fura szexuális dimenziót is öltöttek a 21. században. A szerző arra is kitér, hogy a nagy utcai demonstrációk, vagy a Pussy Riots bebörtönzött tagjai miként próbálták lerombolni ezt az isten-képet (is).