december 13.

  • Nyomtatás

follettKen Follett: A tűzoszlop

Minden idők történelmi regényei között a legnépszerűbben közé tartozott Ken Follett regénye, A katedrális, amelyet sok évre rá követett Az idők végezetéig című folytatása, most pedig, A tűzoszloppal a mű már trilógiává bővül. Noha az egyes kötetek között több mint száz esztendők telnek el, a vezérszál világos: a történetfolyamban A katedrálisban megismert karakterek - elsősorban Aliena és John - leszármazottainak krónikája bontakozik ki. Ebből a kingsbridge-i családból származik a mostani regény központi alakja, Ned Willard is, aki bár nem arisztokrata (felmenői sikeres kereskedők voltak), tehetségének köszönhetően a legfelsőbb körökbe jutott, és Tudor Erzsébet teljes bizalmát élvezi: Ned nem más, mint Erzsébet kémfőnöke. A szerepe így rendkívül fontos, hisz politikai ellenfelei - a trónkövetelő Stuart Mária és katolikus szövetségesei - számos alkalommal próbálják a Tudor uralkodónőt eltenni láb alól - Ned szemfülességének köszönhetően rendre sikertelenül. A férfi sokáig nem is sejti, hogy legádázabb ellensége a falakon belül van: imádott felesége - a nem mellesleg katolikus családból származó Margery - fivére, vagyis Ned sógora az egyik fő szervezője annak a hálózatnak, amely egyenesen Franciaországból szállítja az elsőrangú, katolikusok által finanszírozott bérgyilkosokat...

 

vargas lMario Vargas Llosa: Öt sarok

A regény 1990 és 2000 között játszódik, Alberto Fujimori japán származású perui elnök ellentmondásos kormányzása idején, aki a szerző szerint Perut az erkölcsi fertőbe taszította, és regnálása idején a terrorizmus, az erőszak és a romlottság uralta el az országot. Ennek a gátlástalan, korrupcióval átszőtt időszaknak adja látleletét regényében, melynek főszereplője Enrique Cárdenas, a perui felső tízezer illusztris tagja, aki gátlástalanul éli a társadalmi osztályát meghatározó életét. A dúsgazdag perui bányamérnököt egy napon Rolando Garro, egy bulvárlap főszerkesztője látogatja meg, ledob elé egy dossziét, majd távozik. Enrique döbbenten tapasztalja, hogy a dossziéból kihulló képeken ő szerepel, és a fotók egy végsőkig elvadult orgia eseményeit örökítik meg. Próbál megegyezni Garroval, aki bár leplezetten, de hatalmas összeget akar kicsikarni a mérnöktől. A képek végül megjelennek, iszonyatos botrányt okozva Cárdenas családjában. A férfi felesége, Marisa, valamint barátnője, Chabela és annak férje, a jónevű ügyvéd, Luciano pénzt és magas kapcsolatokat latba vetve igyekeznek elsimítani az ügyet, de már nem lehet megállítani a lavinát...

 

alfoldiAlföldi Róbert: Magánügy

Magánügy vagy közügy? Hol húzódik a határ? Leginkább ezen kérdésekre kereste a válaszokat Alföldi Róbert, aki Csáki Judittal közösen hat emberrel - részben személyes ismerősökkel - beszélgetett, hogy a velük készült interjúkon keresztül a mai Magyarország, illetve az elmúlt évtizedek néhány jellegzetes problémáját vegye szemügyre. Az interjúkat Csáki Judit szerkesztette kötetbe. A beszélgetőtársak között van a két családi jó barát, váci házaspár, Matkovich Ilona újságíró, független önkormányzati képviselő és Lelkes István építési vállalkozó, Bogdán László, Cserdi polgármestere, számos, a cigánysággal kapcsolatos kezdeményezés elindítója, aki leginkább "köcsögmentesítés"-ről szóló kijelentésével híresült el, Alföldi volt osztálytársa, Csapiné Matos Ibolya, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatanára, Mohammadi Abbas, afgán szülők Iránban született gyermeke, aki menekültként Magyarországon él, és egy gyros-étteremben dolgozik, valamint Patczai Márk orvos, baleseti sebész, Nádasdy Ádám, az ismert költő, nyelvész Angliában élő élettársa.

 

perez revArturo Pérez-Reverte: Jó emberek

Arturo Pérez-Reverte, mint a Spanyol Királyi Akadémia tagja rendszeresen megfordul az intézmény nagy múltú könyvtárában, és egyszer keresgélés közben véletlenül rábukkant a francia Enciklopédiára. Arról a műről van szó, mely a felvilágosodás kétségkívül legnagyobb vállalkozása volt. A Diderot által szerkesztett, sok-sok szerzőnek munkát adó, 1751 és 1772 között huszonnyolc kötetet megért alkotás korának tudományos ismereteit, valamint legforradalmibbnak számító gondolatait foglalta össze, összesen mintegy 72 ezer szócikkben, közel 16500 oldalon. A művet egyházi beavatkozásra Európa-szerte betiltották, így természetesen Spanyolországban is. De akkor vajon hogyan került, még a 18. század végén a mű a Spanyol Királyi Akadémia könyvtárába? Ezt kezdi kinyomozni a szerző, s ismerhetjük meg az egykor történteket. Az 1780-as évek elején járunk, amikor is az Akadémia tagjainak többsége úgy dönt: szerezzék be a könyvtár számára mind a huszonnyolc kötetet. Miután mind a király, mint a Szentszék hozzájárult a párizsi utazáshoz, kiválasztanak két akadémiai tagot: Hermógenes Molina könyvtárost és Pedro Zárate admirálist, s a két "jó ember" el is indul Franciaországba. Küldetésük azonban nem veszélytelen: nemcsak a forrongással teli Párizsban ütköznek nehézségekbe, hanem Spanyolországban is vannak olyan erők, akik mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy az Enciklopédia soha ne érkezzen meg Madridba...


boydenJoseph Boyden: Az orenda

A kanadai író, Joseph Boyden történelmi regénye a 17. századi Észak-Amerika vadonjában játszódik. Egy fiatal jezsuita szerzetes, Christophe Franciaországból érkezik az Újvilágba, hogy az indiánok megtérítésében vegyen részt. Misszionárius munkája közben azonban a két indián nép: a huronok és az irokézek nemzedékek óta tartó véres küzdelmének közepén találja magát. A két nép közötti viszony ráadásul pont ekkor mérgesedik el még jobban. A nagy huron harcos, Madár ugyanis elrabol egy irokéz kislányt, Hóesést, hogy örökbe fogadja, és a sajátjaként nevelje fel. A háborúskodás azonnal kiújul, ráadásul az öldöklés minden korábbinál véresebb. Ugyanis már nemcsak őseik baltáival és késeivel mészárolják egymást, hanem az európaiaktól kapott fegyverekkel is...

 

simmonsDan Simmons: Ilion

Javában dúl a trójai háború a Marson, az Olympus hegy lábánál. A csúcsról Zeusz és halhatatlan családja figyeli és alakítja az eseményeket... Thomas Hockenberry, a 21. századi professzor, előbb krónikásként, majd egy fontos küldetés végrehajtójaként bosszúszomjas istenek és istennők ármányos magánháborújában találja magát. A Földön az utolsó túlélő emberek kis csoportja az elveszett múlt és egy pusztító igazság után kutat, míg négy érző robotszerű lény elhagyja a Jupiter vidékét, hogy megtalálja és felszámolja egy katasztrofális sugárzás forrását valahol egy hegy csúcsán, kilométerekkel a terraformált vörös bolygó felszíne felett. A regényt 2003-as megjelenése után Locus-díjjal tüntették ki.


rushdieSalman Rushdie: Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka

A közeljövő New Yorkja adja a színterét Salman Rushdie legújabb regényének, amelynek ihletforrása az iszlám misztika és a Közel-Kelet mondavilága volt. A történet nyitányában a "Nagy Almát" döbbenetes méretű vihar tépázza meg, amelyet követően többen a város lakói közül különleges képességek megjelenését észlelik magukon: egy kisgyermek a gondolatai erejével képes bűnözőket felismerni, egy regényíró túlvilági teremtményeket vizionál, egy kertész, Mr. Geronimo lebegni kezd a levegőben - hogy csak párat említsünk. Eleinte még senki nem sejti, hogy az események hátterében egy meseszerű történet áll, amely szoros összefüggésben van a New York-i eseményekkel. Még a tizenkettedik században egy nagy erejű dzsinn hercegnő - dzsinnijá -, Dunjá szerelembe esett egy halandóval, ibn Rusddal, s szenvedélyes együttléteikből egy seregnyi utód született, akik az emberi világban térben és időben változatos helyeken manifesztálódtak. Ám ama bizonyos vihar után kiderült, hogy ezúttal egyszerre vannak egy helyen: azok kezdtek mágikus jeleket produkálni, akik - bár ők maguk sem tudtak róla - e frigy gyümölcsei. Dunjá gyermekeire sorsdöntő küldetés vár: egy mitikus, két éven, nyolc hónapon, és huszonnyolc napon (vagyis pontosan ezeregy éjszakán) át tartó mitikus háborúban kell részt venniük, ahol a fény erői fognak megütközni a sötétséggel. Maga Dunjá is megjelenik, hogy háborúba vonuljon, méghozzá az emberek oldalán: Mr. Geronimóban ugyanis ibn Rusd újratestesülését látja...


peterfyPéterfy Gergely: Örök völgy

A végnapjait élő Pannóniában játszódik Péterfy Gergely felnőtteknek is szóló tündérmeséje a szerelemről és a világ elmúlásáról. Codex offlineus, szól a játékos alcím, amely egyben elárulja, hogy a történet eredetileg folytatásos blogregény formájában kell életre a világhálón. Főszereplői a Duna partján élő Szellemfejedelem, Fortunatus, Fulvio, az aquincumi ifjú és Serapia, egy szépséges pannóniai leány. A gondolatok születéséért felelős öreg szellemfejedelem és az egyesek által rútnak, mások által csodaszépnek látott fiú egy időben és misztikus módon esik szerelembe Serapiával. Ő valójában a Csodálatos Lányok egyike, akiknek a világ szépsége és derűje köszönhető. De erről csak Ágoston Mester, a varázsló tud, akinek gyorsan cselekednie kellett, amikor Serápiában felébredt a féltékenység rút érzése. A félig történeti, félig mesebeli alakok sorsa a varázsló szekere körül fonódik össze, miközben a barbárok a Duna túlpartjáról lesnek a még szépséges és virágzó, de már hanyatló tartományra.


leeHarper Lee: Menj, állíts őrt!

A huszonhat éves Jean Louise Finch több évnyi távollét után azért tesz vissza alabamai szülővárosába, Maycombba, hogy meglátogassa idősödő édesapját, Atticust. A helyet mindig is nyugtalanná, feszültté tették a civil jogokért folyó, véget nem érő küzdelmek, s a sokszor eszközökben nem válogató politikai csatározások, de arra nem számít Jean, hogy az ő itt töltött napjait is meg fogják ezek keseríteni, annak okán, hogy kiderül egy-két kínos tény egyébként roppant zárt és zárkózott családjáról, rokonairól. Ezeket vissza-visszaidézett gyerekkori emlékekkel egészíti ki, mintegy időbeli hátteret, mélységet, s egyben egyfajta magyarázatot is adva a jelen tényeire... Az ötvenes években íródott és játszódó regény nemcsak egy fiatal nő megkapó portréja, de az illúziók elvesztésének és a felnőtté válásnak a története is egyben. A kötetben több, a Ne bántsátok a feketerigót! című regényből jól ismert karakter is felbukkan.