április 19.

  • Nyomtatás

hanksTom Hanks: Különleges karakterek

Első kötete jelenik meg az Oscar-díjas amerikai színész-producernek, Tom Hanksnek (bár már több rövidebb írása is napvilágot látott a New York Times, a Vanity Fair és a New Yorker hasábjain). Közismert, hogy a színész rajong a régi, mechanikus írógépekért: ez az a tárgy, amely összefűzi a kötetben szereplő tizenhét elbeszélést. Mindegyik történetben valamilyen módon megjelenik egy: némelyikben fontos szerep jut az írógépnek, más írásokban egyetlen utalás erejéig kerül elő a ma már divatjamúlt régiségnek ható masina. A helyszín - egy kivétellel - mindig az Egyesült Államok, a nagy olvasztótégely valamely települése, ahol mindenki "különleges karakter"-nek számít. A Három kimerítő hét című, zseniális kötetnyitó írásban például egy kvízjáték kapcsán jön fel a téma. A főhős, aki Annával való rövid, ám viharos kapcsolatát meséli el, rendszeresen játszik a mobilján egy igaz-hamis kvízjátékot, ahol épp arra kell válaszolni, hogy vajon Woodrow Wilson elnök használt-e írógépet a Fehér Házban. Az 1953, szenteste főszereplője, a második világháborús veterán Virgil Beuell a karácsonyra készül a szeretteivel, és két gyermekének egy régi írógépen kell írnia levelet a Mikulásnak. Egy másik történet az 1939-es New York-i világkiállítás idejébe repíti vissza az olvasót, de ott lehetünk egy kelet-európai bevándorló Újvilágba érkezésénél 1950 táján, megismerhetjük egy kisfiú különleges születésnapi ajándékát a hetvenes évekből, szörfölhetünk egy hullámlovas-paradicsomban a kilencvenes években, és egy elbeszélés - egyetlen kivételként - a jövőbe, egyenesen a Hold felszínére kalauzol minket. S természetesen minden esetben felbukkan a lapokon egy vagy több írógép is. Olvasmányos, szórakoztató, elgondolkodtató elbeszélések, melyekben önkéntelenül is többször a főszereplő helyére képzeljük az elbeszélőt, korunk egyik legszerethetőbb amerikai színészét.


varga kVarga-Körtvélyes Zsuzsanna: A szivárvány koldusai

Újabb történelmi regénnyel jelentkezik a civilben történelemtanárként dolgozó szerző. A 17. században játszódó történet ezúttal is Erdélyből indul, és oda is tér vissza. Kerenden él a már betegeskedő földbirtokos, Kendi Boldizsár. Két fia is van: Kendi Zsigmond első feleségétől, Juliannától született, míg második gyermeke, Istenes Péter törvénytelen gyermek: Havva nevű török szeretőjétől született. Mindkettejük Kerendről indulva járja be a világot. Zsigmond a természettudományok szerelmese, s ennek bűvöletében fedezi fel magának Itália és Párizs pezsgő szellemi életét, hogy aztán a skót klánok háborúiból kiábrándulva térjen vissza szülőföldjére, hátha vissza tudja szerezni elvesztett birtokát, és talán ismét láthatja féltestvérét. Mindeközben Péter úgy tervezi, hogy egy életre a festészettel jegyzi el magát. Ő is megjárja Itáliát, hogy a legnagyobbaktól tanuljon, de aztán külső tényezők hatására kénytelen ő is visszatérni, és még festészetet is fel kell adnia. De vajon tud művészet nélkül élni, és egyszerű polgárként beilleszkedni Kolozsvár életébe?...


wohllebenPeter Wohlleben: A fák titkos élete

Különleges és szokatlan témakör avatott szakértője Peter Wohlleben, aki tulajdonképpen saját eredeti szakterülete, az erdészet egyik nem hivatalos irányzatával foglalkozik: a fák egymás közötti érintkezésével, kommunikációjával, érzelmeivel és érzéseivel, sajátos "társadalmi életével", rámutatva, hogy közösségi életük példaértékű, s hogy az erdő sokkal több titok őrzője, mint azt valaha is sejtettük. Pályafutását a szerző sok kollégájához hasonlóan a szakmai objektivitás égisze alatt kezdte meg, de aztán az erdő sajátos, élettel teli varázsa elcsábította az erdőgazdálkodástól a - mondjuk így - holisztikus-empatikus erdőismeretig, amelynek lényege a teljes ökoszisztéma, s ezen belül a fák létének, lényegének teljes megértése, tisztelete, szeretete. Ebből a teljesen új, a szakszerű tudást a mélyebb megértéssel, az erdő totális szeretetével ötvöző szemszögből mutatja be az erdőt mint összefüggő rendszert, s azon belül a fákat Peter Wohlleben, olyan témákat érintve, mint a fák nyelve, szaporodása, egymással való együttműködése, életciklusai és szezonális ciklusai, hatásai a környezetre és az emberre, jellemző betegségei, vagy a bioszisztéma változásai (és azok hatása az eredeti élőkörnyezetre). A maga nemében igazán egyedi ismeretterjesztő kötet mindenkinek ajánlható, aki mélyebben érdeklődik a fák és az erdő igazi természete iránt.


44Bánó Attila: 44 meghökkentő eset a magyar történelemből

Az 55 meghökkentő eset a magyar történelemből, az Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből és a Kinizsi özvegyétől Horthy testőréig című kötetek folytatásaként, Bánó Attila újságíró-grafikus újabb 44 "meghökkentő esetet" dolgoz fel, Károly Róbert korától a huszadik századig, amelyek mind a becsület, a becsületesség fogalmával kapcsolatosak. Hogyan menekült meg Basarab elleni hadjárata során, Dezső vitéz önfeláldozó hősiességének köszönhetően Károly Róbert? Miként történhetett az állapotos Anjou Mária, Nagy Lajos lánya, Luxemburgi Zsigmond lovas balesete? Tényleg egy hős "dublőrnek" köszönhetően élte túl a nagyszebeni csatát Hunyadi János? Milyen szerencsétlen félreértésnek köszönhetően tartóztatta le egy lengyel katolikus főúr 1689-ben az Amszterdamból hazafelé tartó Misztótfalusi Kis Miklós nyomdászt? Ki volt az utolsó Zrínyi a Habsburgok börtönében, aki elborult elmével, 1703-ban halt meg Grazban? Hogyan került a kuruc seregek fogságába Starhemberg Miksa, a császári hadak főgenerálisa? Hogyan került Magyarországra Luther Márton eredeti végrendelete? Mi is állhatott Ady Endre és Tisza István közismert ellentétének hátterében? Vagy hogyan lett Reviczky Imre ezredes, a munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokaként zsidók ezreit megmentő hős 1953-ban, politikai okokból teherhordó? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik megadni a válaszokat az olvasmányos kötet, melynek végén névmutató segíti a keresést.


fableVavyan Fable: A pepita macska

Chantal "békés depresszióban" cammogó napjait váratlan esemény kavarja fel: egy nyugodtnak induló estén felbukkan volt férje, Sultan. Bűnbánata jeleként mindössze egy pepita játék macskát nyújt át ex-nejének, így aztán nem csoda, ha kebelre ölelés helyett egy nagy adag könnygáz spray fogadja. Arról nem is beszélve, hogy rövidesen ripityára törik Chantal lakását a fogdmegek, akik a férfit üldözik. Hogy miért? Annak számos oka van: egy halott orvos, egy rejtélyes afrikai törzs, egy még rejtélyesebb betegség és az azt gyógyító szérum. Mindezen bajok és zűrös események fókuszában pedig ott áll Sultan, és most már - akarata ellenére - Chantal is, és még sokan mások, mint például Symur, a sebész, Serge, az aerobikedző, a titkosszolgálatról nem is beszélve. Nincs más hátra tehát, mint a végletekig fokozni a káoszt, hogy végül happy end legyen, s feltáruljon A pepita macskában rejtőző titok. Kaland, megdöbbentő fordulatok, romantika és sok humor - ezt ígéri a szerző habkönnyű krimiparódiája az olvasóknak.


amejkoLidia Amejko: Telepi szentek élete

A középkor irodalmában elterjedt műfaj volt a hagiográfia, azaz a szentek élete, amely részint elbeszélte a szentéletű ember példás életét, részint megörökítette csoda számba menő tetteit. Lidia Amejko lengyel írónő egy groteszk ötletből kiindulva megalkotta az ezredforduló lakótelepi „szentjeinek” legendáriumát, vagyis – sajátos magyar kifejezéssel élve – a panelprolik történeteinek gyűjteményét. A lakótelep félvilági figurái, kisstílű gazemberei, alkoholistái, szerencsétlen kiszolgáltatottjai, különc egyéniségei és arctalan figurái számos emlékezetes vagy épp feledhető történetet testesítenek meg, az ő kalandjaikat, a nevükhöz fűződő „csodákat” örökíti meg az írónő 43 részes történetfüzére. Hősei szinte egytől egyig fura alakok: a hangyákkal társbérletben élő remete, Egon, a lelkiismeretlen és gonosz Erik, a fájdalom két lábon járó megtestesülése, Sopenhaver, a kábítószeres Spanglis, a varrodában robotoló Janina, a misztikus Nyomdász Józsi, az örökös halálfélelemtől gyötört Cirill és sokan mások. Ezek az alakok összejönnek a buszmegállónál vagy a Jerikó nevezetű kocsmánál, és jól kibeszélik magukat meg egymást, hiszen tudják, hogy nem a valóság számít, hanem az, amit mondanak róla. Órákon át szövegelnek, de ez nem kommunikáció, hanem valamiféle narcisztikus megnyilvánulás, amelyeknek állandósult fordulata: „és akkor én…” Ezek a prolik, linkócik, félvilági alakok a szavak mágikus erejébe vetett hitet testesítik meg – akkor is, ha ők mit sem tudnak a szavak mágikus erejéről. A hagiográfia hajdani műfaji keretét Lidia Amejko a fecsegés masszaszerű, ragacsos, nyúlós anyagával töltötte ki, ami annyira nyúlós, hogy a történetek átfolynak egymásba, kiegészítik egymást, más perspektívában tükröztetik egymást, nem is szólva az azonos szereplők ismételt fölbukkanásairól. Az írónő tehát a szakrális formát profán tartalommal töltötte meg, hiszen szinte valamennyi története a lét tökéletlenségéről szól. Az abszurd humorú elbeszélés sorozat telepi világa egyszerre konkrét sztorik füzére és egyszerre megfoghatatlan, képlékeny szövegelés. Egyszer néhány mondat évtizedeket ölel föl, más jelenetekben meg mintha megállna az idő; a szereplők olykor jellegzetes különcök, olykor meg arctalan senkik; élet és halál határa néha alig kivehető, csak jelzésszerű – a szövegelés meg zavartalanul folyik tovább, ahogyan a műfordító Pálfalvi Lajos mondja: „hömpölyög a hajléktalan szavak hordája”. Lidia Amejko egy alternatív mitológiát épít föl e könyvében, amelyben a vaskos realitás és a nonszensz különcség együtt van jelen, ahol a filozófia a groteszkkel keveredik, a realitás meg az abszurddal – miközben a hagiográfia darabjai úgy szórakoztatók, hogy közben mélyen elgondolkodtatók.


winklerWinkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár

A szerző abból a tényből indul ki, hogy az állatok iránt érdeklődők néha jobban ismerik az egzotikus tájak állatait, mint a hazánkban előforduló, bár néha igen jelentéktelen állatokat. Egy kicsit Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár című könyvének mintájára írta meg kötetét Winkler Róbert. Durrell sem egzotikus tájak állataival foglalkozott, hanem a környezetében élő és megfigyelhető lényekkel, mint ahogy Winkler Róbert is, aki szerint "tíz perc ácsorgás a buszmegállóban is tartogathat olyan zoológiai élményeket, mint egy afrikai szafari, csak tudni kell, mire figyeljen az ember". Winkler Róbert nem szakember, ezért elsősorban a laikus szemével vizsgálja, figyeli a nagyvárosi környezetben élő állatokat (pl. bodobács, bolha, cinke, csótány, dankasirály, darázs, denevér, egér, galamb, ruhamoly, poloska, sündisznó, veréb, varjú), de leírásai, etológiai jellemzései szakszerűek, aminek nem mond ellent, hogy élvezetes olvasmányt is nyújtanak. Az ismertetéseket művelődéstörténeti adalékok (pl. Assisi Szent Ferenc madarai), félig komoly, félig komolytalan gyakorlati tanácsok (hogyan távolítsuk el a lakásba tévedt denevért?), vagy az állatokhoz való közeledésének (pl. sünszelídítés) epizódjai színesítik. A színes fotókkal illusztrált kötetet az állatbarátok mellett a nagyvárosi olvasóknak is érdemes ajánlani, mert olyan ismereteket szerezhetnek, amelyeket pl. a csótányokkal, vagy a molyokkal folytatott "harcban" jól hasznosíthat.


connellyMichael Connelly: Sötét visszhang (Harry Bosch 1.)

Hieronymus "Harry" Bosch a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági csoportjának sokat tapasztalt nyomozója egy békésnek induló vasárnap reggel üzenetet kap: egy holttestet találtak a Mulholland-gát egy csővezetésében. A test elsőre olyannak tűnik, mint a több szerencsétlenül járt áldozat, de Bosch detektív különleges - nem akkor keletkezett - sebhelyeket fedez fel rajta. A legfontosabb azonban az, hogy ő maga felismeri az elhunytat: Billy Meadows az, akivel együtt járták meg annak idején Vietnam poklát. Így aztán a szakmai becsület mellett a bajtársi kötelesség is motiválja Harryt a nyomozásban... A világ egyik legkedveltebb krimszerzőjének sorozatindító, 1992-es kötete.


romsicsRomsics Ignác: A Horthy-korszak

A Horthy-korszak emlékezete és megítélése napjainkban is élénk viták tárgya: a történelmi tényeket figyelmen kívül hagyva vannak, akik még ma is fasiszta diktatúrának tartják, mások pedig idealizálják, parlamentáris demokráciaként beállítva a rendszert. Ezért határozott úgy a Helikon Kiadó, hogy Romsics Ignác most induló tematikus életműsorozatát a történész Horthy-korszakkal foglalkozó fontosabb írásainak egy kötetbe gyűjtésével indítja útjára. Az első írás 1982-ben, az utolsó pedig 2016-ban jelent meg eredetileg, vagyis a megjelenések között elég sok idő telt el, de egyrészt azokat nagymérvű gondolati azonosság köti össze, másrészt a szerző és a kiadó is úgy vélte, hogy mindegyik írás, a rendszerváltás előtt írt művek is megállják ma a helyüket. Az írásokat így szinte változatlan formában közölték, csak kisebb pontosítások, javítások történtek, melyeket jelen edíció dőlt betűvel jelez. Az első munka, az Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve 1977 és 1979 között született, mikor a szerző a Történettudományi Intézet munkatársa volt, ám három évig nem sikerült megjelentetni, mivel a munka szemléletével intézeti vezetői és a Gondolat Kiadó felelős szerkesztői is elégedetlenek voltak. Végül a megfogalmazásokban sikerült olyan kompromisszumos megoldásokat találnia, amelyeket a kiadó már és a szerző még vállalni tudott. A mű végül a kiadó méltán kedvelt képes ismeretterjesztő sorozatában (Magyar História) látott napvilágot. A szerző később, amikor a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyetteseként, majd az ELTE Új- és Legújabbkori Magyar Történelem Tanszékén dolgozott, a későbbiekben is vissza-visszatért a Horthy-korszak kutatásához. Ekkor születtek azok, az időszak miniszterelnökeit bemutató rövid portrék, amelyek a Magyarország miniszterelnökei 1848-1990 című kötet egy fejezeteként jelentek meg először 1993-ban, majd több kiadást is megértek. A Magyarországok(ok) a két világháború között című tanulmány 2005-ben jelent meg, a Korridor csoport által megjelentetett tanulmánykötetben (Két Magyarország?), s a két világháború közötti magyar társadalom, politika és szellemi élet megosztottságait mutatja be. A kötet következő, a népfőiskolai mozgalommal foglalkozó írása egy 2012-es előadás szerkesztett változata, amely a Századok 2014/6-os számában látott napvilágot. A numerus clausustól a holokausztig című tanulmány a korszak antiszemitizmusának tömör összefoglalására vállalkozott. A következő, 2016-ban megjelent írás a magyar konzervatívok dilemmáit vázolja fel a harmincas évek végén, negyvenes évek elején, a Korunk 2012. novemberi számában napvilágot látott A Horthy-rendszer jellege című tanulmány pedig historiográfiai áttekintést nyújt. A kötet utolsó tanulmánya (A Horthy-korszak teljesítménye) a kormányzó által fémjelzett időszak fény- és árnyoldalairól, eredményeiről és mulasztásairól ad tömör, átfogó képet.


jemisinN. K. Jemisin: Az ötödik évszak

Egy lepusztult, valamikori, földönkívüli világban játszódik a krimi és a fantasy elemeket bőséggel vegyítő történet. Essun egy napon, amikor hazatér, döbbenten tapasztalja, hogy férje megölte kisfiukat, a lányukat pedig elrabolta. Ugyanezen a napon a világot uraló Sanze, amely minden fejlődésnek a mozgatója, egy őrült mesterkedésének következtében darabokra esik szét. Ám mindez nem elég, mert ugyanebben az időben a Rezdületlenként ismert kontinens szívében egy óriási, vöröslő repedés keletkezik, és az onnan kiáramló láva és füst úgy tűnik, talán örökre maga alá temeti Sanze világát. Ilyen körülmények között indul el Essun, hogy megmentse a lányát, és bosszút álljon a férjén. Miközben az őt körül vevő világ haldoklik, hiszen minden az élethez szükséges tartalék fogytán van, Essunt egyetlen vágy hajtja útján, hogy bármi áron, de megmentse lányát…