április 16.

  • Nyomtatás

oksanenSofi Oksanen: Sztálin tehenei

Sztálin tehenei: a kecskék, vagyis - mint nálunk is - a szegény ember tehenei. Finnországban a bevándorolt észt nők sem mások az őslakosok szemében, mint csupán oroszok, azoknak is a legalja, vagyis minden észt nő legfeljebb prostituált lehet. Ez az előítélet bomlik ki három generáció alatt: Sofia, az észt nagymama hazája történelmének sötét korszakát, a deportálások, a sztálini elnyomás éveit képviseli, Kateriina, a lánya, aki a jobb élet reményében Finnországba megy férjhez, végül Anna, aki már Finnországban születik. A mindkét könyvre jellemző nyers, realisztikus írásmód nem véletlenül avatja Sofi Oksanent a legismertebb kortárs finn íróvá, aki boncolgató, kemény társadalomkritikájával egyedüliként képes távolságtartással, ugyanakkor belülről ábrázolni a szovjet időket és a szabad Finnország rasszizmusát.

 

priceBill Price: A történelem legnagyobb rejtélyei

A történelem legnagyobb rejtélyeit kívánja bemutatni Bill Price ismeretterjesztő kötete. Rövid fejezetek formájában, színes illusztrációk kíséretében olyan ős- és ókori rejtélyekről esik szó, mint hogy miért halt ki a Neander-völgyi ősember, hogyan született Atlantisz rejtélye, mi lehetett Stonehenge rendeltetése, hol volt Punt elveszett földje, hogyan halt meg Tutanhamon, mi igaz az elveszett frigyláda legendájából vagy miként születhettek a Nazca-vonalak. A középkorból megelevenedik Artúr király alakja, a maja civilizáció bukása, az újkorból pedig olyan rejtélyekről olvashatunk, mint hogy ki is volt a Mona Lisa modellje, hogyan halt meg Christopher Marlowe, ki lehetett valójában Kaspar Hauser és mi történhetett 1872-ben a Mary Celeste nevű kísértethajó eltűnt utasaival. A huszadik századból származik a legtöbb rejtély: a Cion bölcseinek jegyzőkönyve, Amelia Earhart halála, Rudolf Hess angliai útja, a Roswell-incidens, a cambridge-i ötök, a Kennedy-merénylet vagy Azaria Chamberlain halála.

 

szuszakuEndo Suszaku: Némaság

Többféle szempontból is fontos és érdekes kötet kerülhet most magyar nyelven a hazai olvasók kezébe: a Némaság-ot ugyanis az az Endó Súszaku jegyzi, aki nemcsak az egyik legnevesebb huszadik századi japán szerző volt, de egyben azon kevesek sorát gyarapítja, akik a szigetország vállaltan katolikus vallású és szellemiségű írói. Regényét eredetileg 1966-ban vetette papírra kettős céllal: egyrészt szépirodalmi emléket szándékozott állítani a hírhedt tizenhetedik századi japán keresztényüldözés és -irtás áldozatainak, másrészt szeretett volna egy, a japánok számára is akceptálható, érthető-értelmezhető Megváltó-képet ábrázolni. A történet a fent említett időszakban játszódik. Az 1600-as évek közepén két jezsuita atya, a tapasztalt Francis Garrpe és az ifjú Sebastian Rodrigues érkezik hosszú hajóút után Japánba abból a célból, hogy végére járjanak a rendhez érkezett levelek igazságtartalmának, amelyek brutális keresztényüldözésekről, hitük megtagadására kényszerítettekről, valamint (ha ez utóbbira nem hajlott az illető) megkínzásról és kivégzésekről vallanak. Értesüléseik szerint a hittagadók között van Rodrigues atya egykori szeretve tisztelt mentora is. A két szerzetes alig megérkezése után szembesül a rideg valósággal: a kétségbeesett üzenetek mind egy szálig igazak voltak, s ők minden értelemben kisebbségben találják magukat a szamurájok radikálisan más erkölcsi értékrendre épülő országában. Mindez a legkeményebben próbára teszi a fiatal pap hitét, de amilyen hatalmas a próbatétel, annyival erősödhet-edződhet az annak elébe állók Isten iránti elkötelezettsége és szeretete...

 

ellroyJames Ellroy: Fehér jazz

Az ötvenes évek végének Los Angelesében játszódik James Ellroy ízig-vérig noir krimije, a főszerepben egy, a műfajhoz tökéletesen passzoló karakterrel. A negyvenkét éves David Klein hadnagy, a városi rendőrség nyomozója ugyanis legalább annyira cinikus és kemény, mint azok, akiket üldöz: más, hozzá hasonló kollégájához hasonlóan nem válogat az eszközökben, ha kell, zsarolással, testi fenyítéssel éri el, amit akar, sőt, nem retten vissza a gyilkosságtól sem, ha kell. Egy nap azonban az FBI emberei jelennek meg a színen, hogy alapos tisztogatást végezzenek a Los Angeles-i rendőrség sorai között, s kiszűrjék a törvénytelen eszközöket alkalmazó tiszteket. Davidnek innentől kezdve azokat kell kijátszania, akikkel egyébként egy oldalon állna...

 

gyarmatiDr. Gyarmati Andrea: Apróságaim

Két szülőknek írt tanácsadó könyve (Beszéljünk az evésről!, Beszéljünk a betegségekről!) után az egykori sokszoros úszóbajnok, Gyarmati Andrea harmadik kötetében betekintést ad magánéletébe, sorsa, pályája alakulásába. Mint ismeretes, tekintélyes szülőket mondhat magáénak: édesanyja a "pillangókisasszony", Székely Éva, aki 1952-ben mellúszásban (mivel a pillangó még nem volt hivatalos szám) nyert olimpiai aranyat, édesapja pedig a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Gyarmati Dezső, de fia, Hesz Máté is olimpiai bajnok lett. A szerző még negyven év távlatában is fájdalommal emlékezik, hogy nem sikerült aranyérmet nyernie Münchenben - magyar betegség, hiszen igen szép eredmény az ötkarikás ezüst és bronz is. Andrea tehetségével maga vívta ki a közönség szeretetét, majd meglehetősen fiatalon, huszonegy évesen, Európa-bajnokként hagyott fel az úszással, és a megszokottól eltérően nem a medence mellett folytatta, hanem gyermekorvos lett. A családi kapcsolatok mellett kedves és tanulságos történeteket elevenít föl, főként a gyereknevelés megannyi megoldásáról és buktatójáról. A fekete-fehér fotókkal kötetből egy híresen lelkiismeretes gyakorló orvos, egy meg nem alkuvó sportember, egy igazi empatikus személyiség gondolatai, vívódásai rajzolódnak ki.

 

zusakMarkus Zusak: A könyvtolvaj

"Egy apró kis tény. Meg fogsz halni" - üt mellbe a megkérdőjelezhetetlen tény már a könyv első lapján. A kijelentésnél csak az szokatlanabb, aki mondja: a történet narrátora ugyanis nem más, mint maga a Halál, akivel mindnyájunknak randevúnk van a rendelt helyen és időben. Vannak azonban olyan kivételek, akik nem állnak teljesen a Fekete Angyal hatalma alatt. Ilyen a kötet főszereplője, Liesel Meminger is, aki a történet idején - a második világháború előtt és alatt - háromszor is találkozik a Halállal - de egyszer sem tart vele. Az első ilyen alkalom akkor következik be, amikor édesanyja őt, és kisöccsét nevelőszülőkhöz viszi, ám út közben a kisfiú életét veszti. Így Lieselt egyedül fogadja be a Hubermann házaspár, Hans és Rosa, akik nagy szeretetben nevelik a különös kislányt, aki képtelen uralkodni legfőbb szenvedélyén, a könyvtolvajláson: a helyi könyvtárból éppúgy lop köteteket, mint a náci könyvégetők lobogó máglyájáról. Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy veszélyben immár nem csak a kötetek vannak, Hubermannék befogadják a zsidó származású bokszolót, Maxot, akit a pincében rejtenek el. A világ innentől kezdve kifordul magából, és sokkal inkább kezd a pokolra, mint önmagára emlékeztetni. Két dolog marad csak változatlan: Liesel vágya a könyvek iránt, és maga a Halál...

 

burkeDeclan Burke: Karcos fekete nyolcas

Chandler-Hammeth-Macdonald "krimi-szentháromsága" juthat eszünkbe a viszonylag fiatal író könyve olvastán, akit az ír krimi egyik vezéralakjaként tartanak számon. Declan Burke ezzel a bűnügyi regényével mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek, és nem véletlen a nagy tengeren túli szerzők emlegetése, mert a 20. század első felén ők teremtették meg azt a filmre kívánkozó hard-boiled szellemiséget, ami a jelen történetnek is sajátja. A színhely egy újdonsült, óceánparti ír városka, amelynek piások, csövesek, drogosok lakta "Régi Negyedében" tengeti életét Harry Rigby, a nihilista-alkoholista szabadúszó újságíró és magánnyomozó, aki önmagát csak "kutatási tanácsadóként" nevezi meg. Az ő fekete humoros, szellemes narrációjából értesülünk a város életét felbolydító gyilkosságról: három nappal karácsony előtt egy hajnalon a saját lakása ajtajában elvágják a torkát egy helyi független politikus gondtalanul élő középkorú feleségének. S csak hogy még pikánsabb legyen a sztori, a rendőrök kokaint is találnak, de szinte semmilyen hírt nem engednek kiszivárogni. A szándékosan megosztó személyiségként ábrázolt főhős hamarosan másik megbízást is kap egy simlis alvilági figurától, aki felesége hűtlenségére gyanakszik. Karácsonyra ráadásul bejelentkezik Harry évek óta nem látott öccse, Gonzo is, akinél veszélyesebb szociopatát nehezen találni. A kiábrándító környezetben a hullámok összecsapni készülnek párkapcsolatában is szerencsétlen hősünk feje felett, miközben a szálak - megint csak szándékosan - szinte kibogozhatatlanul összekuszálódnak. Az olvasó valószínűleg le is mond a nyomozásról és a magyarázatok találgatásáról. Mindent egybe vetve a regény tömény életuntság, vér és kábítószer, keverve alkohollal, sötét sikátorokkal, kétes alakokkal és természetesen fegyverekkel. A párbeszédek viszont pörgősek, szórakoztatóak, s az egész miliőt különleges hangulat lengi át.

 

valuchValuch Tibor: Magyar hétköznapok

Az elsősorban társadalom-, művelődés-, valamint életmódtörténettel foglalkozó Valuch Tibor legújabb kötetének már a borítója is nosztalgiázásra csábítja olvasóit. A borító azonban komoly szakkönyvet takar, amely a második világháborútól az ezredfordulóig igyekszik bemutatni a magyar hétköznapokat, a mindennapi élet apró fejezeteit. Vajon ki mennyit keresett egykoron? Mire költötték az emberek a pénzüket? Hol és hogyan élt az átlagember, a szegény és a gazdag? Miként változott az életszínvonal? Milyen tényezők befolyásolták mindezt? Hogyan alakultak át a lakóterek, a lakberendezkedési, táplálkozási és öltözködési szokások? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszokat találni a szerző, a bevezetőben áttekintve a nemzetközi és magyar szakirodalmat, a felhasznált forrásokat (statisztikákat, elemzéseket, levéltári dokumentumokat, hagyatékokat, piackutatással kapcsolatos anyagokat, és természetesen a sajtót). Az első rész a jövedelmi viszonyokat, árakat, béreket mutatja be, majd a fogyasztás változásairól és jellegzetességeiről esik szó, kitérve a fogyasztás tereire (sarki bolt, áruház, bevásárlóközpont), a lakásépítésre és -felszerelésre, a tartós fogyasztási cikkekre, a ruházati fogyasztásra, valamint az élelmiszer-fogyasztásra. A következő főfejezet a lakásviszonyokat, laktérhasználatot, lakberendezést vizsgálja, beleértve a falusi házakat, az ágybérleteket, a munkásszállókat vagy a nyomortelepeket ugyanúgy, mint a munkás-, paraszti és polgári otthonokat, a panelek világát vagy a nyaralókat. Az ötödik rész a falusi és városi öltözködés változásaira fókuszál, kitérve a szocialista korszak divatjára, a változó hétköznapi és ünnepi viseletekre, valamint az öltözködés újradifferenciálódására az ezredfordulón. Az utolsó fejezet az étkezési szokásokat ismerteti, szintén az ezredfordulóig.