Koptik Odó
KOPTIK ODÓ
(Klattau, 1692. október 18. – Göttweig, 1755. október 24.)
bencés szerzetes, dömölki apát
A csehországi Klattauban 1692-ben született Koptik Iván a gimnáziumi évek után Sanktlambrechtben lépett be a bencés rendbe, ahol az Odó nevet kapta. Pappá szentelése után Máriacellben volt gyóntató. Amikor ezeket az éveket követően a salzburgi egyetem tanára lett, már neves tudós, jó tollú író, valamint kiváló szervező hírében állt. Rendi elöljárói szervezői munkáját kamatoztatták, amikor egy bencés missziósház céljára külföldi gyűjtéssel bízták meg.
Körútja közben, 1736-ban összeköttetésbe került a kuruc tisztből szerzetessé szelídült Sajghó Benedek pannonhalmi főapáttal, aki mind magasabbra értékelte munkásságát. Maga Koptik is nagy érdeklődést tanúsított a magyar bencések ügyei iránt. A kölcsönös érdeklődés és megbecsülés következményeként a salzburgi egyetem tanárát 1739-ben dömölki apáttá nevezték ki.
Koptik 1739. július 9-én érkezett Dömölkre, ahol három szerzetest és nyomorúságos körülményeket talált. A templom boltozata és tetőzete közé szorított cellában húzódott meg. A Máriacellből magával hozott Mária-szobornak a Ság hegyen próbált hajlékot biztosítani, de ez a terve nem sikerült. Végül az ősi kolostortemplomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát, s abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy ásott kút is készült. Munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, megsértette a "nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult." A következő években – tagadhatatlanul a kútásó csodás gyógyulásának hírére – zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához.
Koptiknak már Dömölkre jövetele előtt az volt a terve, hogy új templomot és kolostort épít. Ezenkívül az ifjúság nevelését szolgáló magyar akadémia szervezése is szerepelt elképzeléseiben. Céljai megvalósításához elsősorban a pannonhalmi főapát jóindulatát akarta megszerezni, de rajta kívül a magyar főurak, sőt Róma támogatását is biztosítani akarta. Ezekben az ügyekben kilincselt négy évig.
A dömölki apátsághoz kapcsolódó magyar akadémiát ugyan nem sikerült kijárnia, de a templomépítésről nem mondott le. 1747 tavaszán kezdett hozzá, és a következő év őszén már állt az új templom, s benne a kápolna. 1748. szeptember 15-én ezrek kíséretével vitték át a kegyszobrot végleges helyére. Ezután Koptik már nem sokáig maradhatott Kiscellben. Sajghó Benedek főapáttal támadt vitája miatt Mária Terézia a göttweigi bencés kolostorba "száműzte", ahol 1755-ben halt meg.
Az általa 1739-ben összedöngölt fakápolna, az ún. Anna-kápolna volt Kiscell magva. Ezt 1895-ben – mint a forgalom akadályát – bontották le. Mögötte építtette fel Koptik az impozáns kivitelű barokk templomot, amely mindmáig Celldömölk első számú műemléki éke, és amely felépülte óta zarándokok sokaságát vonzotta.
Irodalom:
Tüskés Gábor - Knapp Éva: A barokk és a felvilágosodás között : Koptik Odó (1692-1755). In: Történelmi Szemle, 1995. 1. sz. pp. 69-81. (tovább)
Magyar Katolikus Lexikon VII. Klacs-lond. Bp. 2002. (http://lexikon.katolikus.hu/)
H.L.
Módosítás: (2011. Február 25. Péntek, 17:03)