mega888 Újdonságok

Új könyveinkből ajánljuk

Május 31.

patikaJosette Rousselet-Blanc: Nagyanyáink házipatikájából

Nagyanyáink gyógymódjaiból és jól bevált gyógyító szereiből közöl alapos válogatást jelen könyvecske. A rövid bevezető után megtalálhatjuk a kisebb bajokra vonatkozó tanácsokat, az aftától az ajakherpeszen, a dagadt lábon, a fejfájáson, a hányingeren, a hasmenésen, az izomgörcsökön, a napszúráson, a rovarcsípéseken és a szemölcsön keresztül a vízhólyagig. Külön csoportosítva szerepelnek az egyes szépségápolási receptek, majd néhány régi, jól bevált szer rövid ismertetését is elolvashatjuk.

 


akunyunBorisz Akunyin: A Víz bolygó

Grigorij Cshartisvili, grúz származású orosz író, irodalomtörténész és japanológus Borisz Akunyin álnév mögé rejtőzve posztmodern eszközökkel élő, minőségi krimik írójaként véste be nevét a műfaj legjobbjai közé. A Fandorin nyomozásait elbeszélő, tizenöt részes sorozat darabjai hazánkban is megjelentek, ezekben Eraszt Fandorin államtanácsos és megszállott nyomozó kalandjait 1876-tól 1922-ig követi nyomon Borisz Akunyin. A főszereplő, nemes, művelt, megvesztegethetetlen, elvhű, és gavallér férfiú, aki ennek okán nők tucatjait bolondítja magába. A mostani vaskos kötet három kisregénye, valójában lazán egymásba kapcsolódó novellafűzérként olvasható, amelyben Fandorin tengeri kalandja 1902 áprilisában veszi kezdetét és a krónikás, 1903 októberéig kíséri nyomon a különös tengeri utazás eseményeit. A nyomozó japán társa, Masza, akivel együtt egy tengeralattjáró gyomrában lakva próbálják meg felkutatni, egyrészt az eltűnt világ, Atlantisz maradványait, másrészt egy 1708-ban, húsztonnányi aranyrúddal elsüllyedt hajó kincseit. Ám az utazás során számos cselvetéssel kell szembesülniük, amelyet Fandorin lazán és nemes egyszerűséggel hárít el. A századforduló kezdeti éveinek világában játszódó történetet szarkazmusba oltott remek humorral, némi keleti filozófiával, irodalmi, aktuálpolitikai áthallásokkal is fűszerezi a szerző. Ekként válik a történet szereplőjévé többek között Vlagyimir Iljics, aki egy tengeri kikötő ivójában ez idő tájt éppen a hatalom megdöntését szervezi. A regény szerzőjének nagy érdeme, hogy intellektuális játékossággal jeleníti meg az eseményeket, miközben az orosz klasszikusok stílusát vegyíti a detektívregények feszültségével.


nogrNógrádi györgy: Szerencsénk volt, túléltük…

A mai globalizált világban való eligazodást kívánja segíteni legújabb könyvével az ismert biztonságpolitikai szakértő, Nógrádi György, napjaink helyzetének bemutatásán túl felvázolva az 1945 utáni világpolitikát is. A kötet első részében elsőként általánosságban mutatja be a "régmúlt" 20. századot, kitérve annak első felére is, meglehetősen szubjektív szempontok alapján összeválogatva történelmi tényeket, adatokat ebből az időszakból. Ezt követően a fontos, vagy a szerző által fontosnak tartott országok/térségek történetével és kiemelten külpolitikai törekvéseivel foglalkozik, az Egyesült Államoktól Kínán, Németországon, Oroszországon és Jugoszlávián át az arab térségig, minden ország esetében 1945-től napjainkig tárgyalva a fejleményeket. Minden fejezetet rövid idézetek vezetnek fel, elsősorban vezető politikusoktól, illetve meghatározó történészektől, de a szerző a főszövegben többször hosszan is idézi mások gondolatait. Könyve második felében az elmúlt egy évben a Magyar Idők hasábjain megjelent cikkeiből nyújt válogatást.


allendeIsabel Allende: Japán szerető

A ház mint szimbólum, mágikus élettér, a benne élők emlékeinek, krónikájának néma őrzője rendre felbukkan Isabel Allende regényeiben - abban is, amelyik most jelenik meg magyar fordításban. Itt a helyszín a beszédes nevű Lark House - egy elragadó kaliforniai villa, amelynek környéke (ahogy a neve is mutatja, hisz a "lark" jelentése: pacsirta) folyton madárszótól vidám és élettel teli. Lark House sok éve működik már idősek otthonaként; itt tölti élete utolsó hónapjait egy idős lengyel hölgy is, Alma Belasco, aki sok esztendeje érkezett szülőhazájából, hogy a fia családjánál leljen új otthonra, új életre, nem sokkal korábban pedig ő maga vállalkozott arra, hogy bevonul az intézménybe, hogy ne legyen többé a rokonai terhére. Alma itt ismerkedik meg egy fiatal ápolónővel, Irina Bazilivel, aki szintén bevándorló: ő Moldáviából indul el a közelmúltban, hogy szerencsét próbáljon. Irina hamarosan felfigyel arra, hogy Alma más, mint a Lark House többi lakója, akik legtöbbször csendesek és magányosak: az öreg hölgy rendre kap levelet egy titokzatos feladótól, mellé illatos gardéniákat, és időről időre elutazik egy rejtélyes helyre - valakihez. Alma levelezőpartneréről és úticéljáról nemcsak Irina, de a saját unokája, Seth sem tud, ám ahogy lassan egyre közelebb kerülnek egymással a moldáv lánnyal, egyszer csak felfedi titkát: japán szeretőjét, aki immár hét évtizede halmozza el őt rajongásával. Ennek a mindent kibíró, mindenen átívelő szerelemnek a parazsa mintha megperzselné Irinát és Seth-et is, akik egyre közelebb kerülnek egymáshoz...


wisWisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak

Wisinger István „szubjektív bevezetője” szerint, a számítógép atyjaként ismert, Neumann János (1903-1957) magyar születésű, Washingtonban meghalt híres matematikus regényes életének krónikáját kívánta „megrajzolni” értékes kötetében. A dokumentumregény szerzője valós személyekről és valós eseményekről ír, amikor egy-egy tényleges levélből vagy beszélgetésből idéz, mindig három ponttal vezeti be a leírtakat, ekként különböztetve meg az általa kitalált, fiktív dialógusokat, amelyeknek mondatait gondolatjelek (-) vezetik be. A szerző képzelete által teremtett történések azonban tökéletesen „belesimulnak” a tényleges eseményekbe, ekként hiteles képet adva, a viszonylag rövid, ám annál kalandosabb életet megélt világhírű tudósról, aki a kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével, valamint az atombomba elkészítéséhez szükséges legfontosabb számítások elvégzésével írta be magát a tudománytörténetbe.


patikaJennifer Clement: Gun love

Különösen szép, lírai történet a Gun love, amely egyszerre viseli magán a romantikus, balladai műfaj és a realizmus stílusjegyeit. Az Amerikában játszódó „krónika” mesélője, főszereplője, a kistizenéves Pearl, aki születése óta imádott édesanyjával, Margot-val éli mindennapjait, a város szélén felállított lakókocsi parkolóban. Anyja tizenhét évesen szökött meg otthonról, amikor megszületett Pearl, mert nem bírt tovább a zsarnok apa mellett élni, aki ugyan meglehetős jólétet biztosított a lányának, de szeretetet, azt egyáltalán nem adott neki. A magára maradt lány úgy szülte meg gyermekét, hogy arról senki sem tudott, így Pearl-nak hivatalos okmányai sincsenek, ezért édesanyja folyamatosan attól retteg, hogy ha a hatóságok erre rájönnek, elveszik tőle imádott kislányát. Szegénységben, de boldogan és nagy szeretetben élnek a rajtuk kívül még négy lakókocsival „benépesített”, lerobbant, a közeli szeméttelep szagától folyamatosan bűzlő floridai külvárosban. Itt lakik a kislány barátnője, April May apjával, Bob őrmesterrel, valamint Rex tiszteletes, egy mexikói pár, Corazón és Ray, és Roberta Young a lányával. Margot tiszta lelkű, csodálatos teremtés, aki festői képekben megelevenedő, varázslatos mesékkel, történetekkel kápráztatja el kislányát. Egykoron ő maga is remek nevelést kapott, több nyelven beszél, zongorázni is tanult, és törékeny lelkében megmaradtak előkelő neveltetésének emlékei. Egy napon azonban minden összeomlani látszik, mert Rex tiszteletes befogad lakókocsijába egy meglehetősen kétes múlttal rendelkező férfit, Elit, aki megszédíti a szeretetre vágyó Margot.


tothkrHorváth Csaba: Reptéri nyúl - Beszélgetések Tóth Krisztával

Tóth Krisztina kortárs irodalmunk egyik megkerülhetetlen alakja, aki szinte minden fontosabb irodalmi műfajban kipróbálta már magát (verses- és novelláskötetek mellett ír számos gyermekkönyvet, de regényt, színdarabot, sőt tankönyveket is), és szinte minden fontos irodalmi kitüntetést megkapott a József Attila-díjtól a Márai Sándor-díjon át a Radnóti-díjig. Ebben a kötetben szintén ő mesél - ezúttal magáról, Horváth Csaba irodalomtörténész-esztéta kérdéseire válaszolva. Beszélgetésük az életinterjúk klasszikus forgatókönyvét követi: Tóth Krisztina mesél gyermekkoráról és családjáról (akik között művész is volt, s ő maga is követte később ezt az irányt), diákéveiről (a Képző és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán végzett, majd ezt követte - egy nem rövid párizsi "kitérővel" - az ELTE ), költői-írói pályája indulásáról, felfelé íveléséről, fejlődési irányairól, képzőművészettel való kapcsolatáról (szervezőként és üvegművesként is), a francia kultúráról és műfordítói munkájáról, és természetesen magánéletéről. A beszélgetés során bepillantást kapunk alkotói módszereibe is, sokszor személyes hangvételű anekdotákba, könnyed mesélésbe, sztorizásba szőve szakmai jellegű történeteit, mondanivalóját.


csernaCserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik

A Teremtéstől az Apokalipszisig ível Cserna-Szabó András újabb regénye, mely az írótól megszokott módon, anekdoták laza füzére, a magyar történelemből ismert alakokkal és hétköznapi hősökkel egyaránt fűszerezve. A kocsmai anekdotázások stílusában hömpölygő elbeszélés az antik és bibliai teremtéstörténetek fanyarul tálalt elegye után azonnal Martinovics apát élettörténetébe vág, aki igazi csibész garabonciás, éles eszű bajkeverő. Hozzá hasonló fenegyerekek bukkannak fel a továbbiakban is a népi legendák ködéből. Gavrilo Principről és társairól például kiderül, hogy valójában sikerült megszökniük, és még a hatvanas években is részt vettek a téeszbulikon. Az irodalmi utalásokban gazdag sztorizás Zöldág Mátyás öngyilkossági kísérletének groteszk jelenetével zárul. Mátyás, aki egy panelben tengődik, miután elvált nejétől, Beától, egy szép napon, mikor becsönget magához, lesz figyelmes arra a tényre, "hogy ő nincs otthon", mert még nem ment haza, feleségét viszont egykori közös lakásukban egy farkasmaszkos férfi alatt fekve találja. Ekkor áll be Mátyásban a világvége, majd miután egy darabig lóg a plafon fémhorgára akasztott kötélen, mégiscsak úgy dönt, előveszi a svájci bicskát a zsebéből, és fejét kezében tartva - akárcsak a vérpadon Martinovics, a betonra huppan. Hogy hányféle szörny lép elé e pillanatban a teremtés kezdetének idejéből, nehéz megmondani, csupán annyi bizonyos, hogy Mátyásunk reszketve, sírva és nevetve konstatálja - miként a regény záró mondatában olvassuk summázatul -, hogy "egyszerre volt félelmetes, kétségbeejtő és nevetséges ez az egész".


millerFrank Miller: Sin City (képregény)

A képregény műfaján belül a nyolcvanas-kilencvenes évek Amerikája igazi korszakváltást hozott: az addigra sematikussá, fantáziátlanná silányult szuperhősöket ekkor kezdték el felváltani a fősodortól messze eltérő, formabontó, öntörvényű, néha valószínűtlen, máskor nagyon is életszerű, karcosabb, izgalmasabb történetek és karakterek. Ezek közül az egyik legjelentősebb Frank Miller Sin City-szériája, amelyből hat hosszabb és számos rövidebb sztori született 1991 és 2000 között. A sorozat nyitódarabja A nehéz búcsú, amelynek címszereplője egy brutális, kíméletlen, teljesen elidegenedett bérgyilkos, Marv, akit a történet nyitányában keserű és rideg sorsa egy kegyelmi pillanatában látjuk: egy szépséges lány, Goldie épp odaadja magát neki, méghozzá őszinte vággyal, gyöngédséggel. A szerelmes éjszaka után azonban borzalmas dolog történik: mire Marv felébred, Goldie halott, valaki megölte. A tragédiát iszonyatos bosszúhadjárat követi, Marv mindenkit, aki gyanúba keveredik, kivégez, miközben lépten-nyomon őt is meg akarják ölni, ám a vak indulatok mögül lassan kirajzolódnak annak a pokoli játszmának az erővonalai, amelyek valójában irányítják az eseményeket... A film noir-stílusban megrajzolt fekete-fehér képregény a bűn, az erőszak, a feslettség világát jeleníti meg, annak obligát karaktereivel: kis- és nagystílű bűnözőkkel, szerencsétlen, lecsúszott, megkeseredett alakokkal, korrupt zsarukkal, kiégett prostituáltakkal. A maga nemében klasszikusnak számító opus tizenkét év elteltével jelenik meg újra.

Április 24.

bergstromScott Bergström: Kegyetlenség

A tizenhét éves Gwendolyn Bloom lényegesen nagyobb intellektussal bír, mint kortársai. Öt nyelven beszél kifogástalanul, Camus-t olvas, és a világpolitika ügyeiben is igencsak jól tájékozott. Apja, aki nevére vette a kislányt, már kétéves kora óta neveli Gwent, aki a történet kezdetén édesanyja halálának tízedik évfordulójára emlékezik. Algírban, ahol a család akkor élt, a feldühödött, tüntető tömeg Molotov-koktélt dobott az autójukra, az asszonyt kirángatták a kocsiból és szabályosan meglincselték. A tízéves kislányt apja menekítette ki a feldühödött tömeg karmaiból. Ezután soha nem kerül szóba közöttük ez a szörnyűséges nap. Az Egyesült Államokba, a New York-i Queensbe költöznek, itt jár egy elit iskolába a lány, ahol zárkózott természete miatt sokak céltáblájává válik. Szerencsére Terrance kedvesen, és szeretettel közeledik Gwenhez, és ez lassan gyengéd érzelmeket ébreszt a „tüskés természetű” lányban. Egy napon, a titkos ügynökként dolgozó apa eltűnik, ekkor Gwendolyn nem habozik, nem akarja elveszíteni másik szülőjét is, ezért elhatározza, hogy megkeresi nevelőapját, Bloom-ot. Eközben eljut édesanyja családjához, ahol nagynénje azzal szembesíti, hogy anyja, zsidó lányként, már tizennyolc éves korában beállt az izraeli hadseregbe. Számos más titokra is fény derül, és a lánynak egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie, de Gwen nem adja fel, hogy apja nyomára jusson. Azonban az ekkor még kiskorú lánynak, azzal kell szembesülnie, hogy apjának kegyetlen fogva tartói nem haboznak majd őt is likvidálni, ezért ha meg akarja menteni a férfit, neki is hasonló, kegyetlen eszközökhöz kell folyamodnia...

Bővebben: Április 24.

január 9.

bagdyBagdy Emőke: Pszichofitness

Az "ép testben ép lélek" ősi igazságához nyúl vissza most ismét megjelenő kötetében a hazai pszichológia nagyasszonya, Bagdy Emőke, aki a testi-lelki jólét visszanyeréséhez, megőrzéséhez szolgál tanácsokkal olyanok számára, akik különféle okokból kifolyólag kimerültnek, nyomott hangulatúnak érzik magukat. Az első részben a stressz fogalmáról ír, kitérve sok egyéb mellett olyanokra, mint a test stresszre adott válaszai, a stressz és betegségek, vagy a "lelki harcmodor" kifejlesztése. Ezután tér rá az önsegítés alternatíváira: a képzelet erejének felhasználására, a másokon való segítés gyógyhatalmára, a relaxációra, valamint olyan "önsegítő kincsekre", mint a nevetés, a testedzés, és a pozitív gondolkodás. Az utolsó részben konkrét tanácsokat ad: olyan gyakorlatokat ír le részletesen, amely segítenek külső-belső harmóniánk megteremtésében. A remek önsegítő tanácsadó kötet minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható, műfajában kitűnő színvonalú olvasmány.

Bővebben: január 9.

november 8.

tyllDaniel Kehlmann: Tyll

Az európai történelem egyik legpusztítóbb konfliktusa volt a tizenhetedik század első felén átívelő, a teljes Német-római Birodalomra, valamennyi Habsburg koronabirtokra és lényegét tekintve Közép-Európa minden államára kiterjedő harmincéves háború (1618-1648), amelyben az abszolutista császári hatalomnak feszültek neki a német választófejedelmek, a Habsburgoknak pedig a Bourbonok. A háború óriási veszteségekkel járt, leginkább a német területeken, amelyeket anyagilag teljesen kizsigerelt, a lakosság közel háromnegyedét kipusztítva. Ez a - drámai túlzás nélkül - földi pokolhoz hasonlítható időszak adja a díszleteit Daniel Kehlmann magyarul most megjelenő regényének, amelynek színpadán főszereplőként a német kultúrtörténet ikonikus alakja, a mitikus népi hős bukkan fel: Tyll Eulenspiegel. Noha Tyll valószínűleg a tizennegyedik század elején élt, s szerzett magának hírnevet igazi korabeli cirkuszi sztárként, elsősorban éles nyelvével, gátlástalan, minden társadalmi réteg visszásságait kifigurázó tréfáival, a történetben, háromszáz évvel saját kora után a legnagyobb természetességgel lép színre. Tyll az ihletadó eredetihez hűen itt is paraszti sorból származik: az apja egy habókos, státuszához mérten túlontúl is művelt, szellemes molnárlegény Claus Eulenspiegel, aki boszorkányper áldozata lesz. A még gyermek Tyllt fogadott nővére veszi magához, hogy együtt csatlakozzanak egy vándorcirkuszhoz, amely a háború által feldúlt, letarolt területeken turnézik, vásári mutatványokkal szórakoztatva a megnyomorított, megkeseredett népet. Az író a társulat és Tyll elképesztő, sokszor a valóság és a fantázia határán ide-oda billenő történetek, s a vásári bohóc egyszerre bölcs, kegyetlen, empatikus és groteszk tükrében ábrázolja történelme egyik mélypontján vergődő Európát.

Bővebben: november 8.

augusztus 16.

retiRéti László: Polip

Jelen regény 2013-ban, A hasonmás címmel, az Ulpius-ház Könyvkiadó edíciójában már nyomdafestéket látott. A Panda című regényből és a szerző más történeteiből már megismert, meglehetősen szarkasztikus humorral bíró, Cameron Larkin nyomozó, változatlanul a bűnözők kézre kerítésére tette fel életét, és miután visszatér San Diegóba, úgy tervezi, hogy ismét a „nehéz fiúk” nyomába liheg. Ám a sors, és főnöke másként alakítják életét, melynek következtében Larkin a világvégén találja magát egy csendes, porlepte kisvárosban, ahol semmiféle izgalmas bűneset nem borzolja föl a kedélyeket. A gyilkossági nyomozó, aki fura nyakkendőivel, többek között egy Laokón-csoportot ábrázoló díszpéldánnyal ejti ámulatba környezetét, gyorsan dönt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megszabaduljon ingerszegény környezetéből. A tetováló szalon, hét ujjal rendelkező, Polip nevű alkalmazottját, aki régi jó „spanja”, arra kéri, szolgáljon neki valamiféle, bűntényre vonatkozó, izgalmas „fülessel”, hogy annak érdemi megfejtése után, bezsebelve felettesei elismerését, visszakerülhessen a nagyvárosba, a gyilkossági nyomozó csoporthoz. Polip nem késlekedik, és egy rendkívül bizalmas információt oszt meg Larkinnal, mely szerint: „Ölik a szimfonikusokat”. Nos, ennek a hírnek a birtokában indul el küldetését teljesíteni Larkin és a hétfőtől csütörtökig tartó néhány nap során igencsak izgalmas helyzetekbe keveredik, miközben egy rendőrnőt is el kell viselnie hivatalos társaként.

Bővebben: augusztus 16.

április 19.

hanksTom Hanks: Különleges karakterek

Első kötete jelenik meg az Oscar-díjas amerikai színész-producernek, Tom Hanksnek (bár már több rövidebb írása is napvilágot látott a New York Times, a Vanity Fair és a New Yorker hasábjain). Közismert, hogy a színész rajong a régi, mechanikus írógépekért: ez az a tárgy, amely összefűzi a kötetben szereplő tizenhét elbeszélést. Mindegyik történetben valamilyen módon megjelenik egy: némelyikben fontos szerep jut az írógépnek, más írásokban egyetlen utalás erejéig kerül elő a ma már divatjamúlt régiségnek ható masina. A helyszín - egy kivétellel - mindig az Egyesült Államok, a nagy olvasztótégely valamely települése, ahol mindenki "különleges karakter"-nek számít. A Három kimerítő hét című, zseniális kötetnyitó írásban például egy kvízjáték kapcsán jön fel a téma. A főhős, aki Annával való rövid, ám viharos kapcsolatát meséli el, rendszeresen játszik a mobilján egy igaz-hamis kvízjátékot, ahol épp arra kell válaszolni, hogy vajon Woodrow Wilson elnök használt-e írógépet a Fehér Házban. Az 1953, szenteste főszereplője, a második világháborús veterán Virgil Beuell a karácsonyra készül a szeretteivel, és két gyermekének egy régi írógépen kell írnia levelet a Mikulásnak. Egy másik történet az 1939-es New York-i világkiállítás idejébe repíti vissza az olvasót, de ott lehetünk egy kelet-európai bevándorló Újvilágba érkezésénél 1950 táján, megismerhetjük egy kisfiú különleges születésnapi ajándékát a hetvenes évekből, szörfölhetünk egy hullámlovas-paradicsomban a kilencvenes években, és egy elbeszélés - egyetlen kivételként - a jövőbe, egyenesen a Hold felszínére kalauzol minket. S természetesen minden esetben felbukkan a lapokon egy vagy több írógép is. Olvasmányos, szórakoztató, elgondolkodtató elbeszélések, melyekben önkéntelenül is többször a főszereplő helyére képzeljük az elbeszélőt, korunk egyik legszerethetőbb amerikai színészét.

Bővebben: április 19.

március 9.

okoanyuNagy Réka: Ökoanyu – Csináld magad – Több mint 100 környezettudatos recept

Ismét receptgyűjteménnyel jelentkezik Ökoanyu, vagyis Nagy Réka, aki hasonlóan korábbi műveihez, most is környezettudatosságra, takarékosságra, egészséges életmódra törekvő háziasszonyoknak szolgált sok-sok jó tanáccsal és recepttel - méghozzá nem csak ételreceptekkel. Az első részben általánosságban ír arról, hogy miként hozzunk létre és működtessünk "zöld konyhát"; itt ír a szükséges felszerelésekről, alapanyagokról, s azokról a praktikus trükkökről, amelyek segítenek környezettudatosabban, pénzkímélőbben üzemeltetni kis birodalmunkat. Ezt követik a változatos ízvilágú, érezhetően kipróbált, egyszerű, hétköznapokon és ünnepeken is kitűnően bevethető receptek: a különféle "zöld" ételízesítők, fűszerek, kenyérre kenhető krémek, a desszertek, az italok, majd egyébfajta dolgok - gyógyszerek és kozmetikai szerek, mosószerek - leírásai. Az utolsó részben négy házi készítésű gyerekjáték (madáretető, buborékfújó, festék és gyurma - készítésével ismerkedhetünk meg. 

Bővebben: március 9.

január 25.

romsRomsics Ignác: Magyarország története

Bár elsősorban a 20. századi magyar történelem, azon belül is a Horthy-korszak szakértőjeként ismert Romsics Ignác, mostanában egyre többet foglalkozik más korszakokkal is. Ő szerkesztette például 2009-10 között a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, 24 kötetes és páratlanul gazdagon illusztrált Magyarország történetét, a ma már alapműnek számító, Clio bűvöletében című könyvében a magyar történetírás történetét tekintette át, A múlt arcai kilenc esettanulmányában pedig a történelem, emlékezet és politika összegfüggéseit és egymásra gyakorolt hatásait vizsgálta a magyarok eredetétől Horthy Miklós megítélésének változásáig. Most megjelenő, közel 550 oldalas monográfiájában Magyarország kezdetektől napjainkig tartó történetét igyekszik összefoglalni. A kötet rendezőelve magától értetődően az időrend, gerince pedig az állam, illetve az állami politika története lett, a szerző azonban minden korszak esetében törekedett arra, hogy a politikatörténet mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok alakulásáról, valamint az életmód változásairól is plasztikus képet adjon. Mindezt öt nagy részben (A magyar nép kialakulása és megtelepedése a Kárpát-medencében; A középkori Magyar Királyság; A három részre szakadt magyar állam; A magyar korona országai a Habsburg monarchiában; A trianoni Magyarország) vázolja fel, azokat kisebb korszakokra is osztva, a történteket egészen 2016-ig tárgyalva. Az oldalak szélén címszavak is segítik a keresést, s a kötetben több színes kép- és térképmelléklet is helyet kapott.

Bővebben: január 25.

december 13.

follettKen Follett: A tűzoszlop

Minden idők történelmi regényei között a legnépszerűbben közé tartozott Ken Follett regénye, A katedrális, amelyet sok évre rá követett Az idők végezetéig című folytatása, most pedig, A tűzoszloppal a mű már trilógiává bővül. Noha az egyes kötetek között több mint száz esztendők telnek el, a vezérszál világos: a történetfolyamban A katedrálisban megismert karakterek - elsősorban Aliena és John - leszármazottainak krónikája bontakozik ki. Ebből a kingsbridge-i családból származik a mostani regény központi alakja, Ned Willard is, aki bár nem arisztokrata (felmenői sikeres kereskedők voltak), tehetségének köszönhetően a legfelsőbb körökbe jutott, és Tudor Erzsébet teljes bizalmát élvezi: Ned nem más, mint Erzsébet kémfőnöke. A szerepe így rendkívül fontos, hisz politikai ellenfelei - a trónkövetelő Stuart Mária és katolikus szövetségesei - számos alkalommal próbálják a Tudor uralkodónőt eltenni láb alól - Ned szemfülességének köszönhetően rendre sikertelenül. A férfi sokáig nem is sejti, hogy legádázabb ellensége a falakon belül van: imádott felesége - a nem mellesleg katolikus családból származó Margery - fivére, vagyis Ned sógora az egyik fő szervezője annak a hálózatnak, amely egyenesen Franciaországból szállítja az elsőrangú, katolikusok által finanszírozott bérgyilkosokat...

 

Bővebben: december 13.

október 12.

brodBródy János: 52 év dalszövegei

Különös verseskötetet vehetnek kézbe a könyv olvasói. A vaskos kötet borítójáról a hetvenedik életévét tavaly ünneplő Bródy János tekint nézőjére mint szerző – igazából dalszerző, mint az Illés és Fonográf zenekarok szövegírója, ezenfelül gitáros-énekes zeneszerzője, sok Koncz Zsuzsa-szám alkotója. Ki ne emlékezne ezekre az egész generációk számára halhatatlan sorokra: „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,/ azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra./ Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsájtunk,/ azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk” (Miért hagytuk, hogy így legyen). Rövid és hosszú sorok, rímek, strófák, ritmusok: minden vers új oldalon, mint megannyi önálló mű, évszámok és albumok szerint ciklusokba rendezve 1966-tól (Néha furcsa hangulatban) 2016-ig (Magyarok közt európai). Több mint fél évszázad termése ez a rockzene rázós pályáján. Költészet a javából, amelynek opusait ezrek, milliók fújták kívülről, és ma sem törlődnek a kollektív emlékezetből. A Kádár-korszak furcsa levegőjét tették elviselhetővé az olyan slágerek, mint az Amikor én még kissrác voltam, a Sárga rózsa, a Ha én rózsa volnék, a Földvár felé félúton, a Személyi igazolvány, a Nyuggerdal, a Lesz még egyszer vagy az István, a király dalai.

Bővebben: október 12.

szeptember 7.

cunningMichael Cunningham: Mire leszáll az éj

A Pulitzer-díjas amerikai szerző regénye korábbi műveihez hasonlóan, páratlan érzékenységgel ábrázolja modern korunk, felgyorsult életünk fonákját, a mélyben lappangó élethazugságokat. A történet főhőse egy New Yorkban élő negyvenes házaspár, akik látszólag mindent elértek az életben, s szakmai karrierjük csúcsán vannak. Peter Harris sikeres műkereskedő, felesége, Rebecca pedig egy képzőművészeti magazin szerkesztője. Egy hatalmas, fényűző loftban élnek Manhattanben, lányuk Bostonban tanul az egyetemen, ők meg munkájukból kifolyólag rendszeresen járnak kiállításokra és partikra. Egy napon aztán megérkezik Rebecca öccse, Ethan, aki egy időre náluk száll meg. A srác egykor drogfüggő volt, de már egy éve tiszta, ám nem nagyon találja a helyét az életben. Nemrég tért vissza Japánból, és most arra készül, hogy a művészeti életben próbálja ki magát. Peter szkeptikus a sikert illetően, ám Ethan szabadságvágya rá is ellenállhatatlan hatást gyakorol. Addig gondosan felépített élete kezd darabokra hullani. Kételkedni kezd az általa képviselt művészekben és a művészetben általában, karrierjében, sőt a házasságában is...

Bővebben: szeptember 7.

július 7.

torocsikTörőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Korunk színészlegendája Törőcsik Mari, aki a közönséget most is ugyanúgy képes elvarázsolni, mint hatvan évvel ezelőtt. Így vélhetően sokakat érdekelni fog a Bérczes Lászlóval közös "beszélgetőkönyve". Meglepő felütéssel kezdődik az - egyébként végig élőbeszédszerű - interjúkötet: első találkozásukkor ugyanis annak kapcsán kezdtek beszélgetni, hogy miként tervezi saját temetését Törőcsik Mari, s hogyan fognak majd volt férje, Maár Gyula és az ő hamvai találkozni a Fekete-tengerben. Ezt követően természetesen rengeteg minden másról szó esik a vaskos kötetben. Törőcsik Mari őszintén és bőbeszédűen mesél a nagyszülőkről és a szülőkről, testvéreiről, a Pélyen töltött gyermekkorról, alap- és középfokú tanulmányairól, a főiskolai felvételiről és színi tanulmányairól, első szerepeiről. Megismerhetjük hat évtizedes pályájának legfontosabb színpadi és filmes alakításait, olvashatunk a cannes-i életműdíjról, pályatársakról, barátokról és persze szerelmekről. Mindezt számtalan fekete-fehér fotó kíséretében.

Bővebben: július 7.

június 2.

szelesiSzélesi Sándor: Kincsem

A mozikban jelenleg is nagy sikerrel vetített film, a „csodaparipa”, Kincsem életét elmesélő történet egy, a filmtől eltérő olvasatát vetette papírra a szerző, ígérve, hogy az ő regénye, az igazi Kincsem történet. Tápiószentmártonban, 1870-es évek elején kezdődik a regény, a Blaskovich kúria birtokán, ahol a tulajdonos Blaskovich Ernő istállójában, a Weternymph nevű kanca megelli a későbbiekben Kincsemre keresztelt, különleges képességű lovat. A fiatal kanca azonban születése után még semmiféle erre utaló jelet nem mutat, mi több, inkább fejletlen állatnak tetszik gazdája előtt. Ám Ernő, aki szinte imádattal gondozza lovait, egy idő után meglátja kancájában a tehetséget, és ettől kezdve minden erejével arra törekszik, hogy kihozza Kincsemből a legtöbbet, amelyről – a későbbi világsikerek bebizonyították – kezdetben még nem is álmodhatott. A férfi egy budapesti, Nemzeti Színházban tett látogatása során megismerkedik a kedves, és ibolyaszínű szemeivel őt szinte megbabonázó, színésznőnek készülő Szabó Karolinával, akit a kor legendás művésznője, Blaha Lujza vesz védőszárnyai alá. A férfi azonban alacsony, zömök termetű, míg a sudár, nálánál húsz esztendővel fiatalabb lány egy fejjel magasodik fölé. Ez azonban csak a környezetüket zavarja, időnként gúnyolódás céltáblájává válnak, ám végül szerelmi házasságuk bizonyítéka annak, hogy mindkettőjük érzelmei őszinték és biztosak voltak. Addig azonban még számos akadályt kell elhárítaniuk, mert akik Kincsem folyamatos győzelmeit akarják „megtorpedózni”, úgy érzik, ha érzelmeiben támadják Blaskovitsot, ez előbb vagy utóbb, de térdre kényszeríti majd a férfit, és az ő lelki összeomlása után talán Kincsem mellől is elpártol a szerencse.…

Bővebben: június 2.

április 19.

budBud Spencer: Különben dühbe jövök

Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta. Könyvében az immár 81 éves színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Girottival, azaz Terence Hillel,a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába.

 

Bővebben: április 19.

március 3.

dukajJacek Dukaj: Más dalok

A világtörténelem közismert díszleteiből, történeteiből, illetve az írói fantázia alkotta elemekből varázsolta elő új, szépirodalmi igénnyel megalkotott regényének alternatív korát, valóságát a lengyel tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb egyénisége, Jacek Dukaj. A történetből egy ismeretlen-ismerős Föld és civilizáció bontakozik ki: több brutális, gigantikus háborút követően a hatalom és a kultúra egyik középpontja a ragyogó Alexandriában van - a másik pedig a Holdon, amelyet addigra meghódított és benépesített az emberiség. A történet főszereplője Hieronim Berbelek, korábbi katonai parancsnok, akinek miután megalázó vereséget szenvedett Moszka kratisztoszától, a Feketemágustól, nemcsak derékbe tört addig meredeken felfelé ívelő katonai karrierje, de elvesztette a Formáját is, ami itt a személyiség egyfajta esszenciáját, sajátos erejét takarja. Berbelek azóta kereskedőként tevékenykedik, de nem felejtette el azt, aki porba taszította. Így amikor Afrikában terjedni kezd egy baljós természeti jelenség, az ún. Görbület, s a tömegek a Feketemágust teszik felelőssé, Berbelek érzi, hogy eljött a bosszú pillanata, mást sem kell tennie, mint az ellenséges tömegek élére állnia. Hamarosan azonban kiderül, hogy Berbelek dolga most sem lesz egyszerű, ellenfele ugyanis nem földi, s tán nem is halandó...

Bővebben: március 3.

február 2.

esterhEsterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

A legújabb Esterházy-kötet a szerző előre haladott állapotú, hasnyálmirigy rákbetegségének naplója. Az idén 66 esztendős író 2015-ben, a Szent László kórház falai között szembesült a testében pusztító kórral. Ekkor, 2015. május 24-én határozta el, hogy naplót ír betegségéről, melynek első bejegyzései ekként tudósítják az olvasót: "Rák, ez a jó kezdőszó, noha nem rögtön hangzott el... Ma kezdődik a nyár. 83,4 kg vagyok, lettem, ez mínusz 10 karácsony óta. Rák nélkül szupi volna". Az olvasó pedig a sokkoló hír tudomásulvétele után, amennyiben saját vagy környezetében átélt, elszenvedett rákbetegségnek már tanúja volt, a hirtelen támadt belső csöndjében elkezdi "fölfejteni", értelmezni Esterházy lelkiállapotát, "kihámozni" a gyakorta ironikus sorok között megbújó igazságot. A szerző végtelen természetességgel ír betegségéről, mintegy hitet és biztatást adva nemcsak önmagának, de olvasóinak is, akik az író megkérdőjelezhetetlen "híveiként" követik őt a naplófeljegyzések nyomán, a remélendő gyógyulás felé vezető úton. Mert remélni lehet és kell is, hiszen az lehetetlen, hogy egy organikus kór útját állja az írói "igyekezetnek", hogy egy efféle betegség az írás ellen fordítsa a szerzőt. Ám Esterházy nem adja könnyen magát, mi több ebből a földi halandó számára döbbenetet keltő, végletes helyzetből is "poézist fabrikál", megénekli, eldadogja, elimádkozza, elvágyakozza a gyógyulást, miközben realista, szikár sorokban számol be egyre romló fizikai állapotáról. Az olvasó pedig vele együtt remél és fohászkodik, hogy a gyógyulás kegyelme mielőbb "érintse" meg a szerzőt. Esterházy 2016. július 14-én hunyt el.

Bővebben: február 2.