Április 24.

bergstromScott Bergström: Kegyetlenség

A tizenhét éves Gwendolyn Bloom lényegesen nagyobb intellektussal bír, mint kortársai. Öt nyelven beszél kifogástalanul, Camus-t olvas, és a világpolitika ügyeiben is igencsak jól tájékozott. Apja, aki nevére vette a kislányt, már kétéves kora óta neveli Gwent, aki a történet kezdetén édesanyja halálának tízedik évfordulójára emlékezik. Algírban, ahol a család akkor élt, a feldühödött, tüntető tömeg Molotov-koktélt dobott az autójukra, az asszonyt kirángatták a kocsiból és szabályosan meglincselték. A tízéves kislányt apja menekítette ki a feldühödött tömeg karmaiból. Ezután soha nem kerül szóba közöttük ez a szörnyűséges nap. Az Egyesült Államokba, a New York-i Queensbe költöznek, itt jár egy elit iskolába a lány, ahol zárkózott természete miatt sokak céltáblájává válik. Szerencsére Terrance kedvesen, és szeretettel közeledik Gwenhez, és ez lassan gyengéd érzelmeket ébreszt a „tüskés természetű” lányban. Egy napon, a titkos ügynökként dolgozó apa eltűnik, ekkor Gwendolyn nem habozik, nem akarja elveszíteni másik szülőjét is, ezért elhatározza, hogy megkeresi nevelőapját, Bloom-ot. Eközben eljut édesanyja családjához, ahol nagynénje azzal szembesíti, hogy anyja, zsidó lányként, már tizennyolc éves korában beállt az izraeli hadseregbe. Számos más titokra is fény derül, és a lánynak egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie, de Gwen nem adja fel, hogy apja nyomára jusson. Azonban az ekkor még kiskorú lánynak, azzal kell szembesülnie, hogy apjának kegyetlen fogva tartói nem haboznak majd őt is likvidálni, ezért ha meg akarja menteni a férfit, neki is hasonló, kegyetlen eszközökhöz kell folyamodnia...


nadolnySten Nadolny: A lassúság felfedezése

Sir John Franklin kapitány (1786-1847) a főhőse Sten Nadolny költői szépségű, magával ragadó könyvének, amelynek kettős célja van: egyrészt számtalan kalanddal tarkított, a maga tény-mivolta okán igazán magával ragadó életrajz, másrészt a címben is szereplő, legtöbbször inkább negatív hangoltságú fogalom, tulajdonság, a lassúság, mint erény, mint sorsformáló tényező méltatása. Franklin - akinek szívós, konok lassúságát több visszaemlékező is kiemeli - egy népes lincolnshire-i kereskedőfamíliába született. Már tizenkét évesen tengerre szállt, elvégezte a Királyi Tengerészeti Akadémiát; a koppenhágai és a trafalgari ütközetben már tisztként szolgált hadihajón. Az Északi-sarkra és sarkköri expedícióra először David Buchanan, majd Sir George Back oldalán indult 1818-19-ben, majd 1825-ben - sikertelenül. Egy nyolc éves kitérő után (1834-1845 között Tasmánia kormányzója volt), királyi felkérésre vállalkozott arra, hogy egy expedíció keretei között felkutassa az Északnyugati átjárót. A vállalkozás, amely hivatalosan 1845-1848 között zajlott, tragikus véget ért. Az akkor 59 éves Franklin irányítása alatt az expedíció két hajója, az Erebus és a Terror 1846 szeptemberében a kanadai Viktória-szorosban, a Vilmos király-sziget közelében a jég fogságába esett: az eredetileg 129 fős csoportból senki sem maradt életben, Sir John Franklin a többiekkel együtt nyomtalanul eltűnt. Bár ez utóbbi epizód a legismertebb Franklin történetéből, Nadolny művében a teljes élet krónikája a maga valós arányaiban vonul fel, Franklin minden egyes lényeges sorseseménye szerepel a regényben, amelyet a tragikus expedíció krónikája zár.


bourdainAnthony Bourdain: A konyhafőnök vallomásai

Varázslatos világ a mesterszakácsok birodalma, már majdnem show business, külön koreográfiával, illemszabályokkal, nemzedékről nemzedékre öröklődő titkokkal, fogásokkal, amiket csak beavatottak tudhatnak - mi pedig, az ámuló közönség, csak a gasztronómiai költeményeket, kulináris csodákat kapjuk, születésük története a lengőajtó mögötti konyha titka marad. A szerző, aki maga is profi séf, most ebbe a titokzatos világba kalauzolja el a kíváncsi olvasót, de vendéglátóipari, kulisszatitkokat feltáró körútnál jóval többet kínál: önéletrajzi ihletésű, oknyomozó jellegű könnyed történetet, megfűszerezve némi kesernyés kriminalisztikai felhanggal, és persze, szerencsére rengeteg recepttel.


mischRochus Misch: Az utolsó szemtanú - Hitler testőrének emlékirata

Rochus Misch Felső-Sziléziában született és korán árvaságra jutott. A nagyszülei nevelték fel, s mivel felfigyeltek kézügyességére, festőtanulmányokat folytatott. 1937-ben érte a sorozás, ám a katonaság helyett végül az SS-et választotta. Testmagasságának köszönhetően választották be Hitler testőrezredébe, a Leibstandarte SS Adolf Hitlerbe. 1939 szeptemberében részt vett Lengyelország lerohanásában, sőt egy, a német és a lengyel katonai vezetés közötti, sikertelen tárgyaláson is részt vett (köszönhetően lengyel nyelvtudásának). Aztán az egyik bevetés során komoly sérüléseket szenvedett, és több hónapos kezelést követően Hitler személyes testőrségébe osztották be. Kezdetben csak futárkodott (leveleket kézbesített például a Führer és húga, Paula Hitler között), majd telefonközpontos lett, de "klasszikus" testőri feladatokat is ellátott, s a náci vezető név szerint is ismerte. Mindenhová elkísérte a "Főnököt" (ahogyan ő emlegette gyakran Hitlert), a berlini kancelláriától Obersalzbergen és a kelet-poroszországi Farkasodún át a berlini bunkerig, s állandóan látó- és hallótávolságon belül volt a diktátorral. Ott volt például több, Hitler és Mussolini közötti tárgyaláson, a Stauffenberg-féle sikertelen merényletnél, de a berlini bunker kiépítésénél és a dicstelen végnél is, a német főváros ostromakor. Így természetesen kiváló rálátása nyílt a Harmadik Birodalom csúcsvezetésének belső életére, melyet az is mutat, hogy személyes gyűjteményében számos olyan fényképfelvétel is fennmaradt, amit saját maga készített a főbb náci vezetőkről, illetve magáról Hitlerről és Eva Braunról. Születésétől Nyugat-Berlinben telt nyugdíjas éveiig mindent bemutat emlékiratában: bár gyermekkoráról, tanulmányairól, illetve az 1945-53 közötti hadifogságról, hazatéréséről és civil életéről is szót ejt, természetszerűleg a Hitler testőrségében eltöltött évekről számol be a legrészletesebben, bizonyos időszakok (például a berlini bunkerben töltött napok) esetében óráról órára ismertetve a történteket. Természetesen magánéletéről is szót ejt, így feleségével, Gerdával való megismerkedéséről, 1942-es esküvőjükről, illetve arról is, hogyan telt életük a háborút követően (felesége tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott, 1975-től pedig szociáldemokrata tartományi képviselő volt, így az ő SS-múltját hallgatás övezte, s csak felesége 1988-ban bekövetkezett halála után beszélt mindarról nyilvánosan).


hillaryEdmund Hillary: Pillantás a csúcsról

"Egy kupola alakú, hóval borított szikla tornyosult előttem. Tudtam, hogy ez lesz a csúcs. (...) Nekivágtunk a kupolának, lépcsőről lépcsőre araszolva feljebb, egyre feljebb, mígnem egy lapos, vastagon hóval borított platóra nem értem, ahonnan minden irányban kilátás nyílt a környező tájra. Tendzing néhány másodperc múlva utolért, és most már ketten néztük lélegzetvisszafojtva a fenséges látványt. Csak ekkor döbbentünk rá, hogy ott állunk a világ tetején! Az órámra pillantottan. Pontosan 11:30-at mutatott. 1953. május 29-ét írtunk." Így emlékezik vissza memoárjában az új-zélandi Edmund Hillary arra a pillanatra, mikor nepáli serpa társával (Tendzing Norgaj) együtt sikerült elsőként feljutnia a 8848 méter magas Mount Everestre, a Föld legmagasabb pontjára. Az ismert alpinista életében több emlékiratot is írt. Magyarul eddig a Kockázat nélkül nincs győzelem (Budapest, Gondolat, 1982) című műve jelent meg, és most napvilágot lát az eredetileg a csúcstámadás negyvenötödik évfordulójára (1998) megjelent, Pillantás a csúcsról című műve is (a mostani magyar kiadáshoz a Csomolungma meghódításának hatvanötödik évfordulója szolgált apropóul). A szerző elsőként természetesen az 1953-as sikeres csúcstámadás körülményeit mutatja be, az azt megelőző, bizonytalan napoktól a fenn töltött tizenöt perc bemutatásán át a lefelé vezető út részleteiig, majd arra is kitér, miként fogadták őket társaik, mik voltak az első sajtóbeszámolók, s hogyan kapott később lovagi címet II. Erzsébettől (akinek pár nappal a Mount Everest meghódítása után volt a koronázása). Ezt követően tér vissza az időben, a századelőre, hogy bemutassa szüleit, méhészként tevékenykedő édesapját és édesanyját, a Tuakauban telt gyermekkort, s azt, hogy középfokú tanulmányait követően hogyan kezdett ő is a méhészetben dolgozni. Szót ejt katonai kiképzéséről és második világháborús navigátorkodásáról, háborús sérülés miatti leszereléséről, hazatéréséről, és arról, hogyan kezdett komolyabban hegyet mászni Eric Shipton mellett. Részletesen bemutatja élete első, sikertelen Everest-expedícióját (1951), az 1953-as Everest-túrát, majd hasonló részletességgel idézi fel az 1958-as transzantarktiszi expedíciót. A könyv utolsó harmadában családi életéről, első felesége tragikus haláláról, a Himalája Alapítvány segélyprogramjairól, a Gangesz folyó végigcsónakázásáról, nagyköveti küldetéséről, Tendzing Norgaj haláláról és arról az örömteli pillanatról ír, mikor fia, Peter telefonon felhívta őt a Mount Everest csúcsáról.


koppSheldon Kopp: Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg!

Az amerikai pszichoterapeuta, elismert klinikai szakpszichológusként dolgozott egészen a haláláig. Jelen kötetével aratta a legnagyobb sikert, amelynek figyelemfelkeltő címe, az ősi zen buddhista idézet, mélyebb tartalmában arra utal, hogy életünk, amely spirituális zarándokútnak tekinthető, nem kívülről jövő „utalások”, másoktól kapott tanácsok, bölcsességek segítségével alakítható. Mindenkinek magának kell „leereszkednie” lelkének legmélyebb bugyraiba, hogy az ekként elindított belső utazás során fölfedezze, majd tökéletesítse azt az utat, amelyen tovább haladva, meglelheti a harmóniát és lelki békéjét. Sheldon Kopp erre a bölcseleti tanításra fókuszálva, az i.e. 6. században élt kínai filozófus, Lao Ce téziseitől kezdve egészen a 20. századi, legismertebbek közül való pszichiáter, Carl Gustav Jung gondolataiig vezeti le ennek az igazságtartalomnak a mibenlétét, úgy alakítva a mondandóját, hogy az olvasó tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy egyetlen terapeuta sincs a bölcsek kövének birtokában, ekként nem adhat szentenciákban megfogalmazott, megmásíthatatlanul érvényes életvezetési tanácsokat a hozzá fordulóknak, hiszen ő is csak egy gyarló, esendő ember. Ám szakmabéli tudása, tapasztalatai okán irányíthatja a pácienssel folytatott beszélgetést oly módon, hogy a hozzá forduló maga fedezze fel problémáinak eredőjét, és ekként ismerje fel a megoldáshoz vezető utat. Az olvasó az esettanulmányok és a négy nagy fejezetbe (Más dalát ne énekeld; Mesék könyve; Töredékek egy bolond tanulóéveiből; Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg!) rendezett, magvas gondolatok mentén haladva maga is a szerző tanítványává válik, és ha a felkínált spirituális zarándoklat, önmegismerés felé vezető, gondolati ösvényén elindul, akkor remélhetően képessé válik arra, hogy összerakja pszichéje széttört, színes üvegcserepeit, és az irodalmi és mitikus példabeszédek, többek sorában a Gilgames eposz, Cervantes művei, Herman Hesse írásai nyomán, ráismerve önnön tévelygéseire, megtalálja a harmonikus élet felé vezető utat.


szepesSzepes Mária: Füvesköny

Egykoron a füveskönyv valóban arról tájékoztatott, hogy mely testi bajunkra miféle gyógyhatású növény javallott – manapság azonban már mást takar ez a műfaj: inkább a léleknek és elmének kínál megnyugvást neves írók életművéből kiemelt örökbecsű gondolatok kollekciója által. Nincs ez másképp a jelen kötettel sem, amely a magyar ezoterikus irodalom közel száz esztendősen elhunyt fejedelemasszonyától, Szepes Máriától származó magvas idézetek gyűjteményét tartalmazza. A hosszabb-rövidebb, tematikai elrendezésben sorjázó szövegrészletek az írónő korábban megjelent műveiből lettek kiválogatva – ilyen kombinációban azonban most először kerülhetnek az érdeklődő olvasóközönség elé.


watchmenAlan Moore - Dave Gibbons: Watchmen (képregény)

Az 1986 és 1987 között Angliában megjelenő képregény az első és mindez idáig egyetlen olyan alkotás ebben a műfajban, mely egy évtizeddel később elnyerte a sci-fi és fantasy műveknek kijáró Hugo-díjat. Az eredetileg tizenkét részes történetet később három kötetben adták ki, amely Bárány Ferenc magyar fordításában korábban a Cartaphilus gondozásában látott napvilágot. Ezúttal "luxuskivitelű", egykötetes verzióban vehetik kézbe a rajongók a Watchmen, azaz Az Őrzők című képregényt. A történet a fiktív nyolcvanas években játszódik, a nukleáris háborútól sújtott Amerikában, a főszerepben egy csapat korántsem szokásos - kiszuperált, kiégett, megöregedett - szuperhőssel, akik kénytelenek szembenézni azokkal a nem lebecsülendő erőkkel, akik rájuk pályáznak...