mega888 Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár KRESZNERICS FERENC KÖNYVTÁRA

Gersei Margit (1310? - 1372.05.24. után)

gersei margitGERSEI MARGIT
(1310? - 1372.05.24. után)

a pápoci prépostság alapítója
Névváltozat: Magyar Pálné; Gersei Pethő Margit

A XIV. század elején, az oligarchák szabdalta országban a Gerseiek a király hűségére tértek vissza, ezért a lázadó Németújváriak Vörös Salamon vezetésével bosszúálló csapatot küldtek Gersére a megbüntetésükre. A vérszomjas támadást dajkája segítségével egyedül az akkor 5-6 éves Margit élte túl... Az árva kislány neveléséről és ellátásáról anyai nagybátyja, Köcski Sándor országbíró gondoskodott.

Erzsébet királyné benső udvarhölgyeként ismerkedett meg a nála bő 25 évvel idősebb Magyar Pál gimesi várnaggyal, az első magyar kincstartóval. Az egy házasságon már túl lévő rangos tisztségviselő megkérte a kezét, Károly király pedig 1332. november 8-án fiúsította Margitot, aki így hozzájuthatott atyai örökségéhez. A magyar jogtörténet az első hazai fiúsításnak ezt az oklevelet tekinti. A dokumentum Margit asszonyt "cubiculari"-nak, azaz kamarásnak nevezi. Frigyüket a sors két gyermekkel: egy László nevű fiúval és egy Erzsébet nevű lánnyal áldotta meg. Az uralkodói pár kedvelte őket, így folyamatosan gyarapították birtokaikat. Köcski Sándor mindig hozzájuk fordult, ha kölcsönre volt szüksége és birtokainak egyre nagyobb része került zálogba Margitéknál. Az országbíró halála után a vagyon jó része végleg átszállt Magyar Pálékra és ekkor került tulajdonukba pl. Köcsk és Pápoc is.

Fiának és férjének halála lelkileg megtörte Margitot, akiben megérlelődött régi vágya: Pál remetéi számára kolostort kívánt alapítani. Birtokai zömét elajándékozta és eladta, majd Pápocot szemelte ki terve megvalósítására. Leányát is elveszítvén már csak az éltette, hogy bőkezű adományaival létrehozhassa a templomot és a kolostort A Legszentebb Megváltóról elnevezett prépostság alapító levelét 1365. május 1-jén állították ki, amely tartalmazza, hogy a prépostot mindig a győri püspök nevezi ki a győri káptalan tagjai közül. Margit súlyos betegen 1368-ban úgy rendelkezett, hogy a prépostság Pápoc kétharmadát kapja, a pálosok pedig egyharmadában részesüljenek. 1372. május 24-én még bizonyosan élt, azt követően azonban nincs nyoma az okiratokban... Valószínűleg az óbudai klarisszák templomába, az általa alapított oltár elé temették.

A kolostor és káptalan halála után mintegy két évszázadig, a török hódításig működött. A Legszentebb Megváltóról elnevezett pápoci préposti címet azonban kegyeletből napjainkig megőrizték és használják. A magyar "trecento" sikeres asszonya volt a reneszánsz kifejezés valódi értelmében. Tragédiákkal keretezett sorsa ellenére a közjó szolgálatában kifejtett tevékenysége a középkorban egyedülállónak tekinthető.

Irodalom:
Pór Antal: Nemes Magyar Pálné asszony (1310-1372). In: Katholikus Szemle, 1889. 4. sz. pp. 465-486.
Bedy Vince: A pápoci perjelség és prépostság története. Győr, 1939. 124 p.
Fülöp László: Gersei Margit, a pápoci prépostság alapítója. In: Vasi Szemle, 2010. 4. sz. pp. 463-469.
Csiszár Zoltán: Margaretha cubiculari. Gelsei Margit (?-1372). In: Vasi Szemle, 2019. 2. sz. pp. 178-193.

Németh Tibor