mega888 Eötvös Loránd

EÖTVÖS LORÁND (Pest, 1848. július 27. – Budapest, 1919. április 8.)

fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnöke


A költő, regényíró, politikus Eötvös József fia, Loránd 1848. július 27-én született Budán. Az 1848-as forradalom kitörésekor a család Münchenbe költözött, ahonnan csak 1850 őszén tértek vissza Magyarországra. 1860-ig a szülői házban Keleti Gusztáv és Vécsey Tamás tanította. A pesti piarista gimnáziumban érettségizett (kitűnően – bár fizikából csak elégséges osztályzatot kapott) ezután két évig a pesti egyetemen jogot tanult, de emellett magánúton természettudományokat is hallgatott. 1867-ben iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol doktori szigorlatát 1870. június 8-án "summa cum laude" fokozattal tette le.

1871-től lett a pesti egyetemen az elméleti természettan c. tárgykör magántanára. 1878-ban, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után, a kísérleti fizikai tanszék vezetőjévé nevezték ki. 1891-92 között az egyetem rektori tisztét is betöltötte. 1873-tól az Akadémia levelező, 1883-tól rendes tagja, 1899-1905 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A tudománytörténet a legjelentősebb fizikusok között tartja számon. Eleinte a kapilláris jelenségekkel foglalkozott: ennek során 1886-ban állította fel a róla elnevezett törvényt, amely a folyadékok felszíni feszültsége és a molekula-térfogat közötti összefüggést fejezi ki. A felületi feszültség mérésére új módszert is kidolgozott (Eötvös-féle reflexiós módszer).

Nevét a Föld gravitációs terének vizsgálata tette világhírűvé. 1888-ban kezdte meg vizsgálatait, és ehhez szerkesztette meg azt a műszert, amelyet ma Eötvös-ingának nevez a tudomány. A mérőműszer első példánya 1891-ben készült el, Eötvös az első terepen végrehajtott méréseket a Celldömölk melletti Ság hegyen végezte el munkatársaival. Az Akadémia matematikai és természettudományi bizottságához benyújtott kérelemben Eötvös munkatársai a következőket emelik ki: "A vasmegyei Sághegy szabályos csonka kúpalakjánál, teljesen izolált fekvésénél, ugyancsak eruptív kőzetű összetételénél fogva különösen alkalmas a mondott megfigyelések foganatosítására." Maga Eötvös levelet írt Erdődy Ferenc grófnak Vépre, hogy a birtokában lévő Ság hegy "ezen geophysikai elszigeteltségénél fogva magnetikai megfigyelésekre igen nevezetes helynek" a kiszemelt területét bocsássa a kísérlet rendelkezésére.

Eötvös az inga méréseire támaszkodva 1909-ben igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől. Ez a tény később fontos szerepet játszott Einstein általános relativitáselméletében.

Az inga – megsokszorozva a földtani kutatások hatékonyságát – a nyersanyagkutatásban is hasznos eszköznek bizonyult, és és világszerte gyorsan elterjedt. Az első sikeres olajkutatásokat 1926-ban végezték a segítségével az Amerikai Egyesült Államokban, ahol 1935-ben már negyven Eötvös-ingacsoport dolgozott.

1894 júniusától a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot töltötte be Wekerle Sándor kormányában. Miniszterségének hét hónapja alatt négyszáz új népiskolát hoztak létre, és javaslatára megalapították az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot.

1913-ban az MTA a Nobel-bizottság elé terjesztette munkásságát, a díjat azonban a holland fizikus, Heike Kamerlingh-Onnes kapta.

Aktívan részt vett a hazai turista mozgalom szervezésében. A Magyar Turista Egyesületnek nyolc éven át elnöke volt. Az Alpok több, addig meg nem hódított hegycsúcsát is megmászta.

1950-ben róla nevezték el a Budapesti Tudományegyetemet. Krenner József egy Macedóniában talált tallium-, arzén- és kéntartalmú ásványt Eötvös Loránd tiszteletére loránditnak nevezett el. A Nemzetközi Csillagászati Unio által 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek közül nyolc neves magyar tudósok nevét kapta: az egyik Eötvös Loránd nevét viseli.

Celldömölkön Ság hegyi kísérleteinek emlékére 1971-ben emlékoszlopot állítottak fel, amelyet Antal Károly szobrászművész készített. A korábbi 2. számú általános iskola 1972-ben vette fel Eötvös Loránd nevét. Az iskola új névtábláját Mód Aladár leplezte le.

Művei:

A rezgések intenzitása, tekintettel a rezgési forrásnak és az észlelőnek mozgására. Bp. 1874.
A folyadékok felületi feszültségeinek összefüggése a kritikus hőmérséklettel. In: Mat. és Term.tud. Ért. 1884.
Vizsgálatok a gravitatio és a mágnesesség köréből. Bp. 1888.
A nehézség és a mágneses erő nívófelületeinek és változásainak meghatározása. In: Math és Phys. L. 1900.
A Balaton nívófelülete s azon nehézség változásai. Bp. 1908.

Irodalom:

Eötvös Loránd sághegyi expedíciója. Torziósinga-kísérletek 1871. Celldömölk. 1972.
Buday Tibor: A fizika fejedelme. Bp. 1986.
Dala József: Eötvös-évforduló (1-6.). In: Új Kemenesalja. 1991. 1-7. sz.
Eötvös Loránd Virtuális Múzeum
Eötvös Loránd munkái és méltatása

G. T.