A KEMENESALJAI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER
VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A községek könyvtári ellátása területén több átszervezési vajúdás után (körzetesítés, tanácsosítás, letéti ellátás stb.) után a hetvenes évek végétől a természetes táji / közigazgatási egységek városi könyvtárakra alapozott központi ellátása kristályosodott ki legmegfelelőbb formaként. A rendszer környékünkön 1979-től kezdődően szinte lefedte az egész Kemenesalját: 21 központilag ellátott könyvtár és település tartozott a celldömölki városi bibliotékához. A politikai-közigazgatási rendszerváltozás nyomán erőteljes önállósodási igény bontakozott ki 1990-től könyvtári vonatkozásban is az önkormányzatok részéről: szakmai érvek sokasága ellenére az önálló állománygyarapítás és működtetés mellett döntöttek. 1993/94-re a korábbi évek változásai után a helyzet stabilizálódott. 12 könyvtár maradt a rendszerben:
Borgáta | Kemeneskápolna | Kemenesszentmárton | Mesteri |
Csönge | Kemenesmihályfa | Kisköcsk | Nagyköcsk |
Egyházashetye | Kemenessömjén | Mersevát | Vönöck |
2003-tól Pápoc, majd 2004-tol Boba, Kemenespálfa, Nagysimonyi, Nemeskocs, Tokorcs is csatlakozott az ellátórendszerhez. 2005-tól könyvtárunk az elsők között élt a többcélú kistérségi társulás keretei között jelentős állami normatív támogatással is ösztönzött mozgókönyvtári ellátás létrehozásának lehetőségével. 2006/2007 folyamán a kistérségben lévő valamennyi könyvtár (Kemenesmagasi, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Szergény illetve a jánosházi körzet kistelepülései) belépett az új típusú ellátási formába. A bővülés révén az ellátandó lakosság száma közel 15000 főre nőtt. Eddigi ellátó tevékenységünket az alábbi, másfél évtizedre visszatekintő statisztikai adatokkal dokumentáljuk:
Év |
Ellátóhely száma |
Kivitt kötetek száma |
Könyvtárankénti kötetátlag |
Állománygyarapítás összege (Ft ) |
Beszerzési átlagár (Ft) |
Olvasóarány ( % ) |
1992. |
13
|
1.468
|
113
|
289.477
|
216
|
11,8
|
2000. |
12
|
2.108
|
175
|
736.000
|
806
|
16,0
|
2004. |
18
|
1.978
|
110
|
1.052.000
|
960
|
10,0
|
2005. |
18
|
2.268
|
126
|
1.787.000
|
1300
|
10,3
|
2006. |
23
|
2.678
|
116
|
1.548.000
|
1152
|
9,7
|
2007. |
27
|
3.328
|
123
|
2.652.000
|
1391
|
10,3
|
2008. |
27
|
5.538
|
205
|
3.306.000
|
1413
|
11,1
|
2009. |
27
|
7.211
|
267
|
4.434.000
|
1371
|
10,8
|
2010. |
27 | 6.472 | 240 | 2.536.000 | 1436 | 11,0 |
Az 1992/96-os ciklus számadatai az átalakulás nehézségeiről tudósítanak illetve a kitörési pontokról adnak számot. Az 1995 második felében újraélesztett csererendszer tervszerű és folyamatos bevezetésének eredménye már egyre inkább érződik a viszonyszámokon, hiszen 2000-ben a legmagasabb könyvtárankénti kötetátlaga mellett a periódus - nyolcvanas évek szintjét is meghaladó - legmagasabb olvasóaránya született. A 2000-2004 közötti időszak szerényebb gyarapítási lehetőségei és a rendszerhatékonyságot csökkento új csatlakozások ellenére az eredményességben / hatékonyságban nem következett be drámai mértékű csökkenés. Az ellátandó szolgáltatóhelyek 2,5 szeresére növekedésével szükség volt az egész struktúra újraszervezésére és számos vonatkozásban az ellátási modellt is az alapoktól kellett szisztematikus munkával ismét kiépíteni. 2007/2008 folyamán már ismét érzékelhető a rendszerszerű működtetés jótékony hatása az ellátás minőségére.
Összefoglalóan: Az ellátórendszer részleges széthullásának következményeként kialakult válsághelyzetből való kilábalást egy sikeres reorganizáció tette lehetővé, amely több tényező egymásra hatásának eredője. Ezek között kulcspozíciót foglal el a csererendszer, hiszen a mutatókban bekövetkező releváns fordulópont - talán nem véletlenül - szinte hajszálpontosan egybeesik az olvasmánykínálat volumenét kibővítő forgóállomány megjelenésével. A rendszer működéséről az NKA támogatásával kérdőíves elemzést végeztünk a fenntartók és a könyvtárosok körében, amelynek eredményét a Kemenesaljai Digitális Könyvtárban található dolgozatunkban olvashatják az érdeklődők.