Mód Aladár

MÓD ALADÁR, 1945-ig Oszkó
(Karakó, 1908. augusztus 20. – Budapest, 1973. november 21.)

történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora


Szülei pár holdas szegényparasztok voltak. A család Amerikába vándorolt ki, de sem meggazdagodniuk, sem gyökeret verniük nem sikerült, így hamarosan hazaköltöztek. Magyarországra visszatérve Budapesten telepedtek le.

Mód Aladár a Munkácsy Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetem latin – magyar szakára iratkozott be. Az egyetemen Oszkó Aladár, majd Major János néven szerkesztette a "Virradat" című baloldali egyetemi lapot. (Ez utóbbiban jelent meg először József Attila "Fagy" című verse.) 1932-től volt a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja, cikkei jelentek meg a Gondolatban, a Népszavában, a Szabad Szóban. 1932-ben röpiratok terjesztéséért miatt több diáktársával együtt letartóztatták, négy hónapig volt vizsgálati fogságban. Ugyanebben az évben szerzett tanári oklevelet, de tanárként nem helyezkedhetett el.

Vizsgálati fogsága alatt kezdett foglalkozni a filozófiával. Első könyve 1934-ben jelent meg Materialista lételmélet címmel.

1941-ben a függetlenségi mozgalomban való részvételéért egy időre börtönbe került. Az 1942. március 15-i tüntetés után menekülnie kellett. Négy hónapig Kemenesalján és Dunántúlon bujkált. Az 1943-ban megjelent 400 év küzdelem az önálló Magyarországért c. könyve megjelenése után újra letartóztatták és bíróság elé állították. Kiszabadulása után el kellett hagynia a fővárost. 1944. októberében tért vissza illegálisan, és az újpesti partizáncsoport összekötőjeként részt vett az ellenállási mozgalomban.

A felszabadulás utáni években az MKP Gazdasági Bizottságának titkáraként és a Szabad Nép c. pártlap munkatársaként, az ötvenes évek elején az MDP propagandaosztályán dolgozott. 1954-1961 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) főtitkári tisztét töltötte be. 1954-től haláláig az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Tudósként a magyarországi függetlenségi mozgalmak, a magyar munkásmozgalom történetével, az 1945 utáni fejlődés problémáival foglalkozott.

Mód Aladár egyetemi tanár korában is többször felkereste Celldömölköt, végigjárta egykori illegális bujdosásának helyeit, meglátogatta rokonait, tartotta a kapcsolatot egykori tanítványaival. 1972. május 24-én az Eötvös Loránd Általános Iskola névadó ünnepségén avatóbeszédet mondott. Karakói szülőháza falán 1983. augusztus 20-án avattak emléktáblát tiszteletére.


Főbb művei:

Materialista lételmélet. Bp., 1934.
400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bp., 1943.
Pártharcok és a kormány politikája 1848-49-ben. Bp., 1949.
1849 és politikai öröksége. Bp., 1949.
A tudományos szocializmus és munkásmozgalom története, I-II. Bp., 1963-1964.
Korunk jellegéhez. Bp., 1971
Nemzet és szocialista nemzet. Bp., 1974.

Irodalom:

Gergely Jenő [szerk.]: Mód Aladár emlékének. 1908-1978. Bp., 1978.
Budai Rózsa: Emléktábla-avatás Karakón. 75 éve született M. A. In: Vas Népe, 1983. aug. 20. p. 5.

O.Z.