Nemzeti évfordulóink - 2016

• 
• 

 

Név	Szül. és halálozási dátum	Foglalkozás
I. Béla	1016 – 1063.09.11.	magyar király
Kálmán	1070 kör. - 1116.02.03.	magyar király
II. Béla	1108 – 1141.02.13.	magyar király
1241. április 11.	A muhi csata
Rogerius	1203 kör. - 1266.04.14.		krónikaíró, spalatói érsek
1541. augusztus 29.	A török elfoglalta Budát, az ország három részre szakadt
Szántó István	1541 – 1612.07.03.	író, jezsuita szerzetes, misszionárius
Illésházy István	1541.03.? - 1609.05.05.	emlékiratíró, költő, nádor
Werbőczi István	1458 – 1541.10.13.	kancellár, nádor
Laski Jeromos	1496.09.27. - 1541.12.22.	diplomata, erdélyi vajda
Borsos Tamás	1566.06.14. - 1634.04.18.	diplomata, emlékiratíró, utazó
Zrínyi Miklós	1508 kör. - 1566.09.08.	horvát-szlavón-dalmát bán, „szigetvári hős”
1566. szeptember 8.	A török – Szulejmán szultán 09. 06-i halála után - elfoglalta Szigetvárt
Szegedi Gergely	1537.03.12. - 1566.12.20.	énekszerző, hitszónok, ref. lelkész
Skaricza Máté	1544 – 1591.03.21.	énekszerző, műfordító, ref.lelkész
Károlyi Gáspár	1530 kör. - 1591.12.?	író, műfordító, ref. lelkész
Thurzó György	1567.09.02. - 1616.12.24.	nádor
Lippay György	1600.10.09. - 1666.01.30.	esztergomi érsek, főkancellár
Lippai János	1606.11.01. - 1666.06.02.	jezsuita szerzetes, botanikus, kertész
Esze Tamás	1666.11.30. - 1708..05.27.	kuruc brigadéros
Pápai-Páriz Ferenc	1649.05.10. - 1716.09.10.	író, költő, orvos, szótárszerkesztő
Bethlen Miklós	1642.09.01. - 1716.10.17.	erdélyi kancellár, emlékiratíró
II. József	1741.03.13. - 1790.02.20.	magyar király
Rájnis József	1741.06.04. - 1812.09.23.	író, jezsuita szerzetes, költő, műfordító
Batthyány Ignác	1741.06.30. - 1798.11.17.	kat.püspök, mecénás, műgyűjtő
Hild János	1766 – 1811.03.22.	építőmester
Fazekas Mihály	1766.01.06. - 1828.02.23.	botanikus, költő
Kresznerics Ferenc	1766.02.25. - 1832.01.18.	nyelvész, szótárszerkesztő
Fejér György	1766.04.23. - 1851.07.02.	kanonok, könyvtáros, történész
Dembinszky Henrik	1791.01.16. - 1864.06.13.	honvéd altábornagy (1848/49)
Bartakovics Béla	1791.04.04. - 1873.05.30.	egri érsek, mecénás
Széchenyi István	1791.09.21. - 1860.04.08.	„legnagyobb magyar”
Markó Károly	1791.09.25. - 1860.11.19.	festőművész
Katona József	1791.11.11. - 1830.04.16.	író, műfordító
Cházár András	1745.06.05. - 1816.01.28.	gyógypedagógus
Pauler Tivadar	1816.04.09. - 1886.04.30.	büntetőjogász
Benkő Ferenc	1745.01.04. - 1816.12.16.	mineralógus
1841. január 2.	Kossuth Lajos szerkesztésében megindult a Pesti Hírlap
Pauler Gyula	1841.05.11. - 1903.07.08.	levéltáros, történész
Magda Pál	1770.06.29. - 1841.07.23.	geográfus, statisztikus
Péterfy Sándor	1841.08.03. - 1913.08.10.	pedagógus
Savanyú Jóska	1841.09.12. - 1907.04.09.	betyár
Schulek Frigyes	1841.11.19. - 1919.09.05.	építészmérnök
Ujhelyi Imre	1866.01.12. - 1923.03.21.	állatorvos
Malonyay Dezső	1866.05.03. - 1916.04.22.	etnográfus, művészettörténész
Gaál Sándor	1817.09.21. - 1866.06.17.	honvéd vezérőrnagy (1848/49)
Korányi Sándor	1866.06.18. - 1944.04.12.	belgyógyász
Clark Ádám	1811.08.14. - 1866.06.23.	Lánchíd építésének irányítója
Egressy Gábor	1808.11.03. - 1866.07.30.	író, műfordító, szerkesztő, színész
Klauzál Gábor	1804.11.18. - 1866.08.03.	politikus, földműv.-ip.-keresk.min.(1848)
Czuczor Gergely	1800.12.17. - 1866.09.09.	költő, nyelvész, szótárszerkesztő
Bárczy István	1866.10.04. - 1943.06.01.	jogász, Bp. polgármestere
Scitovszky János	1785.11.01. - 1866.10.19.	bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
Tömörkény István	1866.12.21. - 1917.04.24.	író, újságíró
Markó Károly	1822.01.22. - 1891	festőművész
Karácsony Sándor	1891.01.10. - 1952.02.23.	filozófus, pedagógus
Békeffi László	1891.01.14. - 1962.01.21.	író, konferanszié, színész
Ybl Miklós	1814.04.06. - 1891.01.22.	építész
Simor János	1813.08.23. - 1891.01.23.	bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
Polányi Mihály	1891.03.12. - 1976.02.22.	filozófus, közgazdász, szociológus, vegyészmérnök
Vörös János	1891.03.23. - 1968.07.23.	vezérezredes, honvédelmi miniszter
Zilahy Lajos	1891.03.27. - 1974.12.01.	író
Asbóth Oszkár	1891.03.31. - 1960.02.27.	repülőmérnök, a helikopter feltalálója
Lóczy Lajos	1891.06.05. - 1980.06.09.	geológus
Haynald Lajos	1816..10.03. - 1891.07.04.	bíboros, botanikus, kalocsai érsek
Jakobey Károly	1826.08.17. - 1891.07.14.	festőművész
Halasy Gyula	1891.07.19. - 1970.12.20.	olimpiai bajnok sportlövő
Ballagi Mór	1815.03.18. - 1891.09.01.	nyelvész, szótárszerkesztő
Róheim Géza	1891.09.12. - 1953.06.07.	etnográfus, pszichoanalitikus
Petzval József Miksa	1807.01.06. - 1891.09.17.	matematikus, mérnök, fényképészeti optika úttörője
Palló Imre	1891.10.23. - 1978.01.25.	operaénekes
Gádor István	1891.11.11. - 1984.07.22.	keramikus, szobrász
Csiky Gergely	1842.12.08. - 1891.11.19.	dramaturg, író, műfordító
Bródy Imre	1891.12.23. - 1944.12.20.	fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója
Imrédy Béla	1891.12.29. - 1946.02.28.	miniszterelnök
Konkoly-Thege Miklós	1842.01.20. - 1916.02.17.	csillagász, meteorológus
Teleki Sámuel	1845.11.01. - 1916.03.10.	geográfus, utazó
Zolnay László	1916.03.10. - 1985.06.08.	művészettörténész, régész
Kaszap István	1916.03.25. - 1935.12.17.	jezsuita szerzetesnövendék
Eötvös Károly	1842.03.11. - 1916.04.13.	író, politikus, ügyvéd
Timaffy László	1916.04.16. - 2002.12.04.	etnográfus
Tűz Tamás	1916.04.18. - 1992.04.07.	kat. püspök, költő
Malonyay Dezső	1866.05.03. - 1916.04.22.	etnográfus, művészettörténész
Kanyar József	1916.04.29. - 2005.01.21.	levéltáros, történész
Zambó János	1916.05.02. - 2000.12.03.	bányamérnök
Fock Jenő	1916.05.16. - 2001.05.22.	miniszterelnök
Görgei Artúr	1818.01.30. - 1916.05.21.	honvéd altábornagy, hadügymin.(1848/49)
Somogyi József	1916.06.09. - 1993.01.02.	szobrász
Pogány Ödön Gábor	1916.07.21. - 1998.03.21.	művészettörténész
Jakó Zsigmond Pál	1916.09.02. - 2008.10.26.	művelődéstörténész
Simándy József	1916.09.18. - 1997.03.04.	operaénekes
Fügedi Erik	1916.09.22. - 1992.06.18.	történész
Simonyi Károly	1916.10.18. - 2001.10.09.	fizikus, tudománytörténész
Vészi Endre	1916.10.19. - 1987.07.09.	író
Csorba Győző	1916.11.21. - 1995.09.13.	költő, műfordító
Ferenc József	1830.08.18. - 1916.11.21.	magyar király
1916. december 30.	IV. Károly megkoronázása
Gion Nándor	1941.02.01. - 2002.08.27.	író
Csűry Bálint	1886.02.13. - 1941.02.13.	nyelvész, szótárszerkesztő
Pauer Gyula	1941.02.28. - 2012.10.08.	díszlettervező, látványtervező, szobrász
Mansfeld Péter	1941.03.10. - 1959.03.21.	forr. és szabadságharc mártírja (1956)
Utassy József	1941.03.23. - 2010.08.27.	író, költő, műfordító
Thirring Gusztáv	1861.12.25. - 1941.03.31.	demográfus, statisztikus
Teleki Pál	1879.11.01. - 1941.04.03.	miniszterelnök
1941. június 27.	Magyarország hadat üzent a Szovjetúniónak
Babits Mihály	1883.11.26. - 1941.08.04.	író, költő, műfordító
Simonffy András	1941.08.06. - 1995.12.16.	író
Vukán György	1941.08.21. - 2013.08.12.	karmester, zeneszerző, zongoraművész
Vajda Lajos	1908.08.06. - 1941.09.07.	festőművész, grafikus
Albert Flórián	1941.09.15. - 2011.10.31.	Aranylabdás labdarúgó
Aba Novák Vilmos	1894.03.15. - 1941.09.29.	festőművész, grafikus
Kabos Gyula	1887.03.19. - 1941.10.06.	színész
Reményik Sándor	1890.08.30. - 1941.10.24.	költő
Huszár Károly	1889.09.10. - 1941.10.27.	miniszterelnök
Kozma Miklós	1884.09.05. - 1941.12.07.	M. Rádió és MTI elnöke
Bence György	1941.12.08. - 2006.10.28.	filozófus
Rideg Sándor	1903.02.12. - 1966.02.08.	író
Eisemann Mihály	1898.06.19. - 1966.02.16.	zeneszerző
Nagy Zoltán	1966.02.18. - 2008.03.23.	balettáncos
Nádasi Ferenc	1893.10.16. - 1966.02.20.	balettáncos, koreográfus
Hegyi Barnabás	1914.03.04. - 1966.04.28.	operatőr
Tamási Áron	1897.09.20. - 1966.05.26.	író
Bartucz Lajos	1885.04.01. - 1966.06.04.	antropológus
Járdányi Pál	1920.01.30. - 1966.06.29.	muzikológus, népzenekutató, zeneszerző
Berda József	1902.02.01. - 1966.07.05.	költő
Hevesy György József	1885.08.01. - 1966.07.05.	Nobel-díjas kémikus
1966. július. 15	Mo. - Brazília 3:1 az angliai labdarúgó vb csoportkörében Liverpoolban
Sárközi Márta	1907.03.21. - 1966.08.08.	író, könyvkiadó, műfordító
Markó Árpád	1885.10.12. - 1966.09.17.	hadtörténész
Lesznai Anna	1885.01.03. - 1966.10.02.	grafikus, iparművész, író, költő
Demény Pál	1901.08.29. - 1991.01.14.	emlékiratíró, politikus
Csanádi Imre	1920.01.10. - 1991.02.23.	költő, műfordító
Gerevich Aladár	1910.03.16. - 1991.05.15.	hétszeres olimpiai bajnok kardvívó
Kozocsa Sándor	1904.09.25. - 1991.06.06.	bibliográfus, irodalomtörténész
1991. június 19.	Elhagyta az utolsó szovjet katona Mo-t Silov altábornagy személyében
Cserépfalvi Imre	1900.07.28. - 1991.06.22.	könyvkereskedő, könyvkiadó
Rónai András	1906.06.13. - 1991.08.13.	geográfus, geológus, térképész
Nemes Nagy Ágnes	1922.01.03. - 1991.08.23.	költő, műfordító
Romhányi György	1905.09.15. - 1991.08.29.	patológus
Németh Lajos	1929.12.04. - 1991.09.04.	művészettörténész
Tatay Sándor	1910.05.06. - 1991.12.02.	író
Aczél György	1917.08.31. - 1991.12.06.	művelődéspolitikus, politikus
Köteles Pál	1927.04.24. - 1991.12.13.	író, publicista
1991. december 16.	Brüsszelben aláírták Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel
Tamási Eszter	1938.04.20. - 1991.12.16.	televíziós bemondó
Vas István	1910.09.24. - 1991.12.16.	író, költő, műfordító

Honismereti munkaközösség

• 
• 

A közösség 1973-ban alakult. Nyitott, tehát bárki számára lehetővé teszi, hogy munkájában részt vegyen. Feladatának tartja Celldömölk, Kemenesalja múltjának és értékeinek kutatását, a kölcsönös tájékoztatáson alapuló ismeretszerzést, véleménycserét. Tagjai között lelkészek, pedagógusok, orvosok, mérnökök, a MÁV különböző területein dolgozók is találhatók. Létszáma 25–30 fő. Vezetője közel négy évtizedig a könyvtár ma már nyugalmazott igazgatója, Káldos Gyula volt. 2012-től Lendvay Istvánné irányítja a közösséget. A munkaközösség megalakulásától kezdve igyekszik bekapcsolni munkájába a vonzáskörzetben élő honismerettel foglalkozókat is. Összejöveteleit szeptembertől májusig kéthetente, csütörtökön 17 órai kezdettel tartja a könyvtárban.

A közösség működésében két fő törekvés érvényesül: Az egyik a kutató-, feldolgozó-, tanulmánykészítő munka, amit a könyvtár és az önkormányzat is rendszeresen, pályázati kiírásokkal támogat. Sok értékes tanulmány gazdagítja ily módon a könyvtár helytörténeti gyűjteményét, és válik közkinccsé. Kialakult egy szellemi műhely, amely ösztönzőleg hat a kutatómunka folytatására. 

A másik fontos elem az előadások, amelyeket a gazdag tapasztalatokkal rendelkező tagok és meghívott előadók tartanak helytörténeti, helyismereti témákban - bemutatva, vizsgálva a társadalmi áramlatok, változások helyi vonatkozású hatásait.
A munkaközösség tagjai megbeszélik a napi élet által felvetett kérdéseket. A helyi gyűjtők kamara-kiállításokon mutatják be anyagukat a város különböző intézményeiben.
A honismereti munkaközösség működésének feltételeit a könyvtár biztosítja, ami kiegészül a különböző pályázatokon nyert támogatással.

* * *

A honismereti munkaközösség 2015/16. évi munkaterve (tovább)

* * *

40 éves a celldömölki Honismereti Munkaközösség. In: Új Kemenesalja, 2013. ápr. 5. Különnyomat. 16 p. (tovább)

* * *

A celldömölki Honismereti Munkaközösség 2013 őszén a Vas Megyei Honismereti Egyesület "Szülőföldünkért" díszoklevelét vehette át több évtizedes kiemelkedő honismereti tevékenységéért. 

 2014. január 25-én, Celldömölk várossá avatásának 35. évfordulóján a város önkormányzata a munkaközösségnek Pro Urbe Celldömölk díjat adományozottt. Ugyanekkor vehették át Vas Megye Közgyűlésének elismerő oklevelét is fennállásuk 40. évfordulója alkalmából. 

 

     

 

 

Vasi Könyvtári Portál

• 
• 

A Vasi Könyvtári Portált (VKP) azzal az alapvető céllal hozták létre az együttműködő könyvtárak, hogy egy közös felületen, egységes arculattal mindenkor aktuális információkat szolgáltassanak a Vas megyében működő könyvtárakról, a gyűjteményekben őrzött tudásvagyonról, és az egyes dokumentumokra vonatkozó lelőhely-információ alapján a lehető leggyorsabb hozzáférést biztosítsák az érdeklődőknek. A portál használatához útbaigazítás olvasható a Tudástár/GYIK felületen.

A VKP 2011-ben elindított verziója döntően közkönyvtári, de alapító tagként részese néhány kettős funkciójú iskolai könyvtár is. Ezen könyvtárak állományáról és a művek hozzáférhetőségéről egyesített katalógus ad tájékoztatást. A gyűjteményi számbavételre dokumentumszolgáltatás (könyvtárközi kölcsönzés) épül, amely 24 órán keresztül igénybe vehető a Portál regisztrált használóinak.

Az összehangolt ügyeleti rendszerben üzemeltetett „Kérdezd a könyvtárost!” funkcióval elektronikus információszolgáltatást indítunk, képletesen lebontva ezzel a könyvtárak falait. Szolgáltatásunk fókuszában a honismeret és helytörténet áll, kiegészítve a „Libinfo” néven igénybe vehető országos szolgáltatást.

Portálunk rendelkezik további Web 2.0 funkciókkal is. A WIKI tudástárat olyan tartalmakkal szeretnénk feltölteni, amelyek helyi vonatkozásuk és érdekességük miatt sokak figyelmét felkelthetik. Tervezzük továbbá a Vas megyei könyvtári kultúra múltjában jelentős szerepet játszott személyiségek munkásságának bemutatását. A Tudástárban közölt tartalmakhoz a Portál regisztrált használói véleményt fűzhetnek.

Vas Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR)

• 
• 

2012-ig a községi ellátórendszer működése az alábbi menüpontban követhető: mozgókönyvtár

2013 számos változást hozott a könyvtárak térségi szolgáltató tevékenységének jogi szabályozásában és pénzügyi feltételrendszerében. Hatályát vesztette a többcélú kistérségi társulásukról szóló törvény, mely alapját képezte az elmúlt évek mozgókönyvtári ellátásának. Ezzel egy időben módosult a kulturális törvény is, amely az önkormányzati törvénnyel összhangban a települések kötelező feladatává tette a helyi könyvtári ellátás biztosítását. A feladatellátás egyik lehetséges módozatéként a községi önkormányzatok szerződést köthettek a megyei könyvtár térségi szolgáltatásainak igénybevételére. [A tevékenységet szabályozó EMMI rendelet: 39/2013. (V. 31.).]
Celldömölk városkörnyéken 2012 végéig valamennyi kistelepülési önkormányzat könyvtárellátási megállapodást kötött a Berzsenyi Dániel Könyvtárral. A szerződésben a települési önkormányzatok vállalták a könyvtáraik működéséhez szükséges személyi/tárgyi/technológiai feltételek biztosítását. A megyei könyvtár pedig – a városi könyvtárak szakmai közreműködésével – a rendelkezésére bocsátott, és csak erre a célra felhasználható állami támogatással, széleskörű szolgáltatási palettát alakított ki. Ennek legfontosabb elemei: dokumentumbeszerzés, kis összegű tárgyi beszerzések (technikai eszközök, bútorok, játékok stb.), gazdag rendezvénykínálat, szakmai háttér biztosítása.  

A megyei KSZR-rel kapcsolatos hírek és aktuális információk:  http://www.bdmk.hu/KSZR/Aktualis 

Képgaléria

• 
• 

2019

 

A Magyar kultúra napja 
és a Kresznerics Ferenc Díj átadása
2020. január 20.
(tovább)

 

2017

 

Az Örökös- és Talentum könyvtári tagság átadása
az Országos Könyvtári Napok keretében
2017. október 8.
(tovább)

 

 

Kihűlő kőzetrétegek
Szimpózium Lanckor Gábor verseiről
2017. április 29.
(tovább)

 

A Magyar kultúra napja
és a Kresznerics Ferenc Díj átadása
2017. január 23.
(tovább)

 

 

2016

 

 

Dokumentum-kiállítás és konferencia
Kresznerics Ferenc születésének 250.
évfordulója alkalmából (tovább)

 

 

Pálffy Géza: Zrínyi Miklós nagy napja.
Hadimustra Nemesdömölk és Vat között 
1663. szeptember 17-én 
2016. szept. 16. (tovább)

 

 

Boros Zoltán: Bencések Celldömölkön
1802 és 1950 között 
2016. május 12. (tovább)

 

 

Bosnyák Viktória előadása a
gyermekkönyvtárban 
2016. május 10. (tovább)

  

 

Fórizs Gergely: Mikor született
Berzsenyi Dániel? 
2016. május 6. (tovább)

 

 

A magyar költészet napja
2016. április 8. (tovább)

 

 

 

Csapó Tamás - Lenner Tibor: Budapest
településmorfológiája - könyvbemutató
március 3. (tovább)

 

 

 

A Kresznerics Ferenc születésének
250. évfordulója - február 24.
(képek #1) (képek #2)

 

 

A Kresznerics Ferenc-díjak átadása, 
valamint Sudár Annamária előadása  
a magyar kultúra napja alkalmából 
január 21. (tovább)

 

 

Koszorúzás Kresznerics Ferenc sírjánál
halálának évfordulóján
január 18. (tovább)

 

 

 

2015

 

Karácsonyi játszóház
Varró Szilvia textiljáték-készítővel
december 19. (tovább)

 

 

 

Szerda est Judit egykori szekretáriusával
Simonffy András-emlékműsor
2015. december 16. (tovább)

 

 

 

A Kresznerics Ferenc-díjak átadása,
valamint a Kemenesaljai Életrajzi Lexikon bemutatója 
a magyar kultúra napja alkalmából 
2015. január 21. (tovább)

 

 

 

 

 

 

2014

 

 

Szenes Hanna-emlékest
2014. november 7. (tovább)

 

 

 

Országos Könyvtári Napok
2014. október 13-20. (tovább)

 

 

Olvasótábor a gyermekkönyvtárban
2014. augusztus 11-15. (tovább)

 

 

A magyar kultúra napja
Sudár Annamária előadása Weöres Sándor verseiből
 2014. január 21. (tovább)

 

 

 

2013

 

Játéknap a gyermekkönyvtárban
2013. december 21. (tovább)

 

 

Ha menni kell - El Camino
Papp János színművész zarándoknaplója
zenével, versekkel, képekkel
2013. november 19. (tovább)

 

 

Halloween a gyermekkönyvtárban
2013. október 26. (tovább)

 

 

 

Janikovszky Éva-kiállítás - megnyitó
2013. október 25. (tovább)

 

 

 

Népmese napja a gyermekkönyvtárban
2013. október 5. (tovább)

 

 

 

Olvasótábor a gyermekkönyvtárban
2013. augusztus 26-30. (tovább)

 

 

 

Közönségtalálkozó Oravecz Imre Kossuth-díjas íróval
2013. október 10. (tovább)

 

 

 

 Közönségtalálkozó Veiszer Alinda Prima Primissima-díjas újságíróval
2013. október 8. (tovább)

  

 

A Kresznerics Ferenc-díjak átadása a magyar kultúra napja alkalmából 
2013. január 21. (tovább)

 

 

Rendezvények

• 
• 

2020

jan. 20. (hétfő) 18 óra - A magyar kultúra napja és a Kresznerics Ferenc Díj átadása

* közreműködők: Joós Tamás és Hegyi Norbert "Átlátszó víz legyen" c. Cseh Tamás-estjével

(képgaléria + összefoglaló a Vas Népében)

 

2019

márc. 6. (szerda) 17.30 óra - "Ne szégyelld, hogy van lelked!"

* Németh "Nyiba" Sándor kenyeri származású költő, zeneszerző, olimpikon verses-zenés estje

 

jan. 21. (hétfő) 18 óra - A magyar kultúra napja és a Kresznerics Ferenc Díj átadása

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kresznerics Ferenc díjban részesült Pacskovszky József és Pacskovszky Zsolt. A díjakat Fehér László polgármester és Farkas Gábor jegyző adta át. A Kresznerics Ferenc Tehetségkutató Alap pályázatán Zakár Alexandra 7.o., illetve Tomasits Márk 5. o. tanulók érdemelték ki a 60.000 ft. összegű támogatást. 2019-ben első ízben adtak át pedagógus részére ösztönző elismerést, amelyet Alexandra osztályfőnöke, Németh-Vass Veronika tanárnő vehetett át. A két tehetséges diáknak Németh Tibor elnök, Esztergályos Jenő kuratóriumi tag és Fehér László polgármester adta át a megérdemelt elismerést. A díjátadók után Hüvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész és Szabó Gyula színművész előadását tekinthette meg a közönség.

(képgaléria - fotók Giczi Sándor)

 

2018

okt. 1-7. - Országos Könyvtári Napok

 

 

 

jún. 14. (csütörtök) 17.30 - "Mítoszok, trendek, számok" - Az afrikai migráció mindennapi valósága

* előadó: Dr. habil Tarrósy István egyetemi docens (PTE)

(bővebben)

ápr. 10. (kedd) 17.30 - A magyar költészet napja alkalmából

* Az ünnep előestéjén mindenki elmondhatja legkedvesebb versét az érdeklődők előtt

(bővebben)

 

febr. 13. (kedd) 17.30 - A magyar széppróza napja

* Újabb magyar regények címmel Alexa Károly tart előadást Alexa Károly író, szerkesztő, irodalomtörténész

 

jan. 22. (hétfő) 18 óra - A magyar kultúra napja és a Kresznerics Ferenc Díj átadása

* "A megtalált tragédia" címmel Thúróczy Gergely irodalomtörténész tart előadást Rejtő Jenő életéről és műveiről

(bővebben) (összefoglaló a Vas Népében a díjátadóról és az előadásról)

 

 

2017

dec. 2. (szombat) 10 óra - A suszter manói

* Az Ákom-Bákom bábcsoport előadása a gyermekkönyvtárban

 

okt. 13. (péntek) 18 óra - "Gyógyító táplálékunk az alga"

* előadó: Dr. Kovács Tibor tüdőgyógyász és életmód-tanácsadó

 

aug. 25. (péntek) 19 óra - "Őszintén akarok élni"

 * előadó: Horváth Attila dalszövegíró. Dalszövegeinek előadói között: Cserháti Zsuzsa, Deák Bill Gyula, Keresztes Ildikó, Kern András, Kovács Kati, Tóth Vera és Varga Miklós... (bővebben)

 

okt. 4. (szerda) 17.30 óra - "Trianon(ok): gazdaság, társadalom, kultúra"

* előadó: Ablonczy Balázs történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport vezetője - az Országos Könyvtári Napok keretében (bővebben a rendezvénysorozatról)

 

jún. 28. (szerda) 17.30 óra - Harangozó Miklós: Mária tenyerén - Történetek Kis-Czell életéből (1739-1916)

* könyvbemutató

(részlet a műből: 5. fejezet - Sub pondere crescit 1786-1802)

 

ápr. 29. (szombat) 14 óra - "Kihűlő kőzetrétegek"

* szimpózium Lanczkor Gábor verseiről. Közreműködnek: Harmath Artemisz, Korpa Tamás, Németh Zoltán, Térey János

(plakát) (összefoglaló a Vas Népében) (fényképek)

 

ápr. 6. (csütörtök) 17.30 óra - "Álomút"

* Csider Sándor költő, pedagógus, főiskolai docens verseskötetének bemutatója. Bevezetőt mond: Kuthi Márta, a KMK ny. igazgatója

 

febr. 25. (szombat) 10 óra - "Fedezzük fel együtt Kresznericset!"

 * Dr. Balázs Géza nyelvész, etnográfus, tanszékvezető egyetemi tanár előadása

(összefoglaló a Vas Népében)

 

jan. 23. (hétfő) 18 óra - A magyar kultúra napja és a Kresznerics Ferenc Díj átadása

* a 12 legszebb magyar verset előadja Pusztay János Prima Primissima-díjas nyelvész (bővebben)

(összefoglaló a Vas Népében) (képek a rendezvényről)

 

2016

 

dec. 14. (szerda) - A Nobel-díjas kém

* Wisinger István Pulitzer-emlékdíjas újságíró, főiskola tanár Szent-Györgyi Albertről írott könyvének bemutatója

 

okt. 14-15. (péntek-szombat) - Kresznerics Ferenc születésének 250. évfordulója

* október 14-én (pénteken) 18.00 órakor dokumentum-kiállítás majd október 15-én (szombaton) 10 órai kezdettel emlékülés a könyvtár névadójának tiszteletére. Előadók: Dr. Koltai Jenő, Csörsz-Rumen István, Lőcsei Péter, Ittzés Nóra

(bővebben) (képek a rendezvényről) (összefoglaló az emlékévről a Vas Népében)

 

szept. 16. (péntek) 18 óra - "Zrínyi Miklós nagy napja. Hadimustra Nemesdömölk és Vat között 1663. szeptember 17-én"

* Pálffy Géza történész, az MTA doktora előadása

(képek a rendezvényről)

 

máj. 12. (csütörtök) 17 óra - "A visszaállítástól a feloszlatásig. Bencések Celldömölkön 1802 és 1950 között"

* Boros Zoltán, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár munkatársának előadása

 

 

máj. 6. (péntek) 18 óra - "Mikor született Berzsenyi Dániel? - Egy költői önmitológia rejtélyei"

* Fórizs Gergely irodalomtörténész előadása a költő születésének 240. évfordulója alkalmából

(képek a rendezvényről)

 

ápr. 8. (péntek) 18 óra - Ünnepeljünk együtt a magyar költészet napja alkalmából!

* a rendezvényen bárki elmondhatja kedvenc költeményét. Jelentkezni lehet személyesen a könyvtárban, a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy a 06/70/338-3065 telefonszámon

(képek a rendezvényről)

 

márc. 11. (péntek) 18 óra - Van-e még klasszikus riportműsor? - A hely!

* közönségtalálkozó Farkas Erika újságíró, rádiós szerkesztő-riporterrel A Kossuth Rádió A hely c. műsorának házigazdájával 

(bővebben)

 

márc. 3. (csütörtök) - Csapó Tamás - Lenner Tibor: Budapest településmorfológiája - könyvbemutató

* a szerzőkkel beszélget: Fűzfa Balázs irodalomtörténész

(bővebben) (képek a rendezvényről)

 

febr. 24. (szerda) - Kresznerics Ferenc születésének 250. évfordulója

2016. február 24-én névadónk, Kresznerics Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékeztünk. Az egész napos programsorozat délelőtt a Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny írásbeli feladataival kezdődött, amelyeken a 13 induló adhatott számot tudásáról. Kora délután a verseny résztvevői; Kresznerics szülőfalujának, Iváncnak a képviselői; valamint a Kresznerics család leszármazottai helyezték el koszorúikat a tudós pap alsósági temetőben található síremlékénél. Az alsósági katolikus templom megtekintése után a plébániahivatal falán lévő emléktáblát koszorúzták meg Celldömölk város önkormányzata és az alsósági részönkormányzat, Ivánc önkormányzata, a Kresznerics család leszármazottai, az alsósági római katolikus egyházközség, a Kemenesaljai Művelődési Központ és a Kresznerics Ferenc Könyvtár képviselői, valamint Kiss Gábor a Tinta Könyvkiadó és az MTA Szótártudományi Bizottsága nevében. Az anyanyelvi verseny Kresznerics hivatali székhelyén a szóbeli fordulóval folytatódott. Este került sor a X. alkalommal megrendezett nyelvi verseny eredményhirdetésére és díjkiosztására, majd Kiss Gábor előadása hangzott el “Kresznerics Ferenc szótárának helye a magyar szótárirodalomban” címmel.

(képek #1) (képek #2)

A Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny helyezettjei:

I. Gyarmati Flóra (Ivánc, a csákánydoroszlói Csaba József Általános Iskola tanulója)
II. Imre Balázs (a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója)
III. Kontics Péter (a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója)
IV. Orbán Bálint (a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola tanulója)
V. Telek Arnold Kristóf (a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója)
VI. Rajczi Bianka (a celldömölki Városi Általános Iskola Alsósági Tagiskolájának tanulója)

Az emléknap programján első ízben vettek részt a Kresznerics család leszármazottai:
Bárány Gábor, Kresznerits Ágoston, Kresznerits Mónika, Kresznerits Szilvia, Sasvári Ferenc, Sasvári Gábor.

Az emléknap felvezetéseként 2016. február 20-án a Celldömölk képviseletében érkezett küldöttség Iváncon, Kresznerics Ferenc szülőhelyén megkoszorúzta a tudós pap emléktábláját:

 

 

jan. 21. (csütörtök) 18 óra - A magyar kultúra napja és a Kresznerics Ferenc Díj átadása

* közreműködik: Sudár Annamária előadóművész

(bővebben) (képek a rendezvényről)

 

 

2015

 

dec. 19. (szombat) 10-13 óra között - Nagy (mackós) karácsonyi játszóház

* közreműködik: Varró Szilvia textiljáték-készítő

(bővebben) (képek a rendezvényről)

 

december 16. (szerda) 17. 30 - Szerda est Judit egykori szekretáriusával

* Simonffy András emlékműsor halálának 20. évfordulója alkalmából.
Közreműködnek: Bartha István, Gulyásné Vass Veronika, Dr. Horváth András, Joó Ágnes, Némethné Őri Irma, Simó Éva

(bővebben) (képek a rendezvényről)

 

december 10. (csütörtök) 17.30 - Van célom!

* Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, újságíró, a Párbeszéd Háza igazgatójának előadása a Kaszap István születésének 100., halálának 80. évfordulója alkalmából szervezett emlékév kapcsán

(bővebben)

 

október 5. - 11. - Országos Könyvtári Napok

* október 7. (szerda) 17.30 - "Juditból Malvina lesz" - könyvbemutató. Közreműködik Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész

* október 8. (csütörtök) 17.30 - Pék Tibor előadása a klímaváltozásról. Helyszín: a KMK előadóterme 

* október 11. (vasárnap) 16.00 - "Andrássy Ilona grófnő levelesládájából" - Kovács lajos muzeológus előadása

(bővebben)

 

június 17. (szerda) 17.30. - A múlt arcai

* Romsics Ignác történész A múlt arcai c. kötetének bemutatója

(bővebben)

május 28. (csütörtök) 17.30. - Apáim

* Kósa Csaba író, újságíró Apáim c. kötetének bemutatója. Beszélgetőtárs: Kozma Gábor újságíró (Vas Népe)

(bővebben)

 

április 23. (csütörtök) 17.30 - Szó-beszéd: sokszemközt a pletykáról

* Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus előadása

 

február 25. (szerda) - "Akár hiszitek, akár nem..."

* Kovács Marianna mesemondó műsora gyerekeknek (14.00) és felnőtteknek (17.30)

(bővebben)

  

január 21. (szerda) - A magyar kultúra napja

* a 2015. évi Kresznerics Ferenc-díjak átadását követően a frissen megjelent, a térségünkhöz kapcsolódó 180 jeles személyiség életútját felvázoló Kemenesaljai Életrajzi Lexikont mutatják be

(képek a rendezvényről)

 

 

2014

nov. 7. (péntek) - Szenes Hanna-emlékest

* Izrael kemenesaljai gyökerekkel rendelkező nemzeti hőse halálának 70. évfordulója alkalmából

(bővebben), (képek a rendezvényről)

 

 

okt. 13 - 20. - Országos Könyvtári Napok

* okt. 15. (szerda) 17.30 - Bán Mórral, a Hunyadi című nagy sikerű történelmi sorozat szerzőjével beszélget Dr. Bellérné Horváth Cecília, a könyvtár korábbi vezetője

* ingyenes beiratkozás (érvényes tagsággal nem rendelkezőknek)

* okt. 19. Könyves Vasárnap - rendkívüli nyitva tartás 14-17 között, 15 órakor Pacskovszky Zsolt "Szabadesés" c. kötetének bemutatója, a késedelmes könyvek díjmentesen visszahozhatók

(bővebben)

 

jún. 13. (péntek), 18.00 - Közönségtalálkozó T. C. Lang-el 

* A Lámpás nyomában c. könyv celldömölki származású szerzőjének bemutatkozása 

(bővebben)

  

 

ápr. 10. (csütörtök), 17.30 - Vers magunknak és mindenkinek

* Könyvtárunk idén rendhagyó, szokatlan módon szeretné emlékezetessé tenni a Magyar Költészet Napját. Eddig mindig költők és irodalomtörténészek meghívásával és előadásaik meghallgatásával tisztelegtünk az irodalmi ünnep előtt. Ezúttal szeretnénk, ha a városunkban és környékén élő emberek lennének a vendégeink.

Terveink szerint 2014. április 10-én, az ünnep előestéjén 17.30 órától mindenki elmondhatja egyetlen kedvenc költeményét az érdeklődők előtt. Nem kell kívülről megtanulni a verset, „csak” érezzék magukénak a jelentkezők. Jó lenne, ha pár gondolatban minél többen megfogalmaznák, hogy miért éppen arra a műre esett a választásuk? A versfolyam koordinálása érdekében a szervezők azt kérik, hogy az érdeklődők regisztráljanak az alábbi internetes

űrlapon.

Jelentkezni lehet 2014. április 8-án 17 óráig személyesen a könyvtárban, a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy a 06-70/338-3065 telefonszámon. Azonos verset választók esetén a korábbi jelentkezés a meghatározó. A választott versek folyamatosan frissített listája nyomon követhető a könyvtár honlapján.

 

 

jan. 21. (kedd.), 18.00 - "Mihelyt nem kell, mindenem a tiéd"

* Sudár Annamária előadóművész Weöres Sándor-műsora a Magyar Kultúra Napja alkalmából

 

 

2013

 

nov. 19. (kedd), 17.30 - Ha menni kell - El Camino

* Papp János színművész zarándoknaplója zenével, versekkel, képekkel

 (bővebben)

 

okt. 7-13. - Országos Könyvtári Napok

* közönségtalálkozó Veiszer Alindával és Oravecz Imrével

* rendkívüli nyitva tartás

* késedelmes könyvek visszahozatala

(bővebben) 

Szolgáltatások

• 
• 

Szolgáltatásí díjak 2015. január 1-től

 

BEIRATKOZÁSI DÍJ EGY NAPTÁRI ÉVRE

Önálló keresettel rendelkezők: 2 000,- Ft
Nyugdíjasok 70 éves korig: 1 500,- Ft
16 év feletti diákok, felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, pedagógusok (jogosultságuk igazolásával): 1 000,- Ft
16 éves kor alatt ill. 70 év felett: díjtalan

 

SZOLGÁLTATÁSOK

Könyvtárközi kölcsönzés 250,- Ft/kötet
DVD-kölcsönzés: 250,- Ft/db

Fénymásolás A/4 20,-Ft/oldal ; A/3 35,-Ft/oldal (fekete-fehér)
Fénymásolás A/4 40,- Ft/oldal ; A/3 60,- Ft/oldal (színes)

Nyomtatás A/4 30,-Ft/oldal ; A/3 60,-Ft/oldal (fekete-fehér)
Nyomtatás A/4 60,-Ft/oldal ; A/3 100,-Ft/oldal (színes)

Fax továbbítás (csak belföldi) 300,-Ft/db
Digitális másolat/szkennelés 100,-Ft alapdíj + 20 Ft/oldal

Internet- ill. számítógép-használat 150,-Ft/megkezdett óra
(A gyermekkönyvtárban, 14 éven aluliak számára az Internet használata ingyenes)

***

Regisztrált használóink számára vezeték nélküli, térítésmentes Wi-Fi Internet-hozzáférést biztosítunk

Nyitva tartás

• 
• 

 

 

 

 

Pályázatok

• 
• 

"Tudásdepó-Expressz"

uniós támogatású könyvtári projektek
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

    

 

A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár konzorciumi partnereivel – Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár (Sárvár), Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár (Csepreg) 2009 októberében pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP-1.2.3/09/01) támogatási rendszeréhez. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 8.000.000 Ft összegű, önrész nélküli támogatásban részesítette.

Futamidő: 2010. 04. 01. – 2011. 03. 31.

A projekt alapvető célja, olyan technológiai fejlesztések megvalósítása, melyek erősítik az együttműködő városi könyvtárak kistérségi információs központi szerepkörét, oktatási-képzési szerepüket, fejlesztik online szolgáltatásaikat, és ügyfélbarát könyvtártechnológia kialakítását. Ezen kívül a Vas Megyei Könyvtári Portálhoz való kapcsolódással biztosítják a tanulást támogató tudástartalmakhoz való nyílt, 0-24 órás hozzáférést egy egységes felületű közös szolgáltató felületen keresztül. Lehetővé teszik, hogy a nemzeti kulturális örökség részeként egyedi információs tartalommal bíró helyismereti gyűjteményeket a pályázató könyvtárak saját fejlesztésű adatbázisokba integrálják, speciális eszközök beszerzésével javítsák a fogyatékkal élők könyvtárhasználati esélyeit, és az eddiginél is szélesebb körben és hatékonyabban járuljanak hozzá az elektronikus írástudáshoz kapcsolódó ismeretek átadásában, terjesztésében.

A konzorcium tagjai egyedi elképzeléseik megvalósításhoz az alábbi támogatási összegeket használhatják fel:

* Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár: 4.944.301 Ft
* Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár: 1.507.519 Ft
* Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár: 1.548.180 Ft

A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár rész-projektjének legfontosabb elemei:

* 10 db komplett számítógép beszerzése
* Szikla-21 integrált könyvtári rendszer WebOpac Plusz, Online Közös Katalógus és Elektronikus Dokumentum-küldő Rendszer modulja
* A3-as scanner, másoló és fax
* Wi-fi internetes hozzáférés az olvasóteremben
* Fine Reader szövegfelismerő és PDF Transformer multifunkciós PDF-kezelő
* Jaws for Windows képernyőolvasó és Magic képernyőnagyító csökkentlátóknak

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósulhat meg.

---

 

 

 

A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár vezette konzorcium tagjaként sikeres pályázatot nyújtott be 2009. februárjában a Vas megyei könyvtárak formális és informális tanulást támogató szolgáltatásainak összehangolt fejlesztése címmel.

Az elnyert támogatás konzorciumi szinten: 86 198 558 Ft, Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár részére: 9 500 820 Ft.

Futamidő: 2010. 03. 01. – 2012. 02. 28.

A projekt alapvető célkitűzése, hogy az együttműködő könyvtárak

dokumentumaik döntő hányadáról 24 órás elérhetőséggel biztosítsák a tájékozódási lehetőséget a különböző településeken élőknek, és a különféle oktatási intézményekben tanulóknak, interaktív, használóbarát könyvtári honlapok kialakításával közvetlen kommunikációs lehetőséget teremtsenek a könyvtár és használója között: minden regisztrált könyvtárhasználó önállóan „menedzselheti" könyvtári tranzakcióit (hosszabbítás, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés kezdeményezése), saját fejlesztésű, elsődlegesen helyismereti tartalmú adatbázisok építésével, közhasznú információk szolgáltatásával biztosítsák az információhoz való korlátozásmentes hozzáférést, az elektronikus írástudáshoz kapcsolódó ismeretek átadásával a korszerű információszerző technikákat tudatosan használók körét bővítsék, az örömszerző olvasást középpontba állító megyei rendezvénysorozattal és a kapcsolódó helyi programokkal a kulturális tőke fontosságát tudatosítsák.

A közösen vállalt megvalósítandó célok mellett a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár rész projektje a „A holnap könyvtára – a könyvtár honlapja" jelmondat szellemében fogalmazódtak meg.

1) Saját építésű adatbázisainak, egyéni arculatot tükröző tartalomszolgáltató képességének minőségi fejlesztése valósulhat meg a Kemenesaljai Életrajzi Lexikon folyamatos, havi két szócikkel történő bővítésével és A magyarság évfordulónaptára című reprezentatív, Magyarországon egyedülálló, mintegy háromezer tételes válogatás elkészítésével.

2) A könyvtári nyitva tartás virtuális meghosszabbítása négycsatornás kommunikációs rendszerrel (chat, mobiltelefon, skype, e-mail) költségkímélő módon javíthatja a használói komfortérzetet. A szolgáltatás könyvtári nyitva tartási napokon kívül – az ünnepnapok kivételével – kettő-hat óra időtartamban vehető majd igénybe a könyvtár honlapján keresztül az ügyeleti időpontok feltüntetésével.

3) A városi könyvtár gyűjteményének eddigi teljes körű elektronikus hozzáférhetősége mellett a városi fiókkönyvtárak, illetve a kemenesaljai kistelepülések állományának visszamenőleges rögzítése mintegy 40000 rekorddal bővíti a könyvtár online katalógusának dokumentumbázisát.

4) Újszerű módon, helyszíni és online programok keretében tervezi a könyvtár a digitális és információkeresési készségek fejlesztését, 20 órás időkeretben, maximális 10 fős csoportok számára. A tananyag legfontosabb csomópontjairól készített 5-10 perces felvételeket a helyi televíziók sorozatként vetítik majd, illetve a könyvtár honlapjáról is letölthetők lesznek.

5) Az olvasást népszerűsítő helyi szervezésű programok közül első helyen a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Versenyt kell megemlíteni. A rendezvény az olvasáshoz szorosan kötődő nyelvművelést kívánja népszerűsíteni. Az Év Tiniolvasója vetélkedő mellett tematikus napokat kíván szervezni a könyvtár, kapcsolódva a Magyar Népmese Napjához is (Mackó-nap, Cigány Népmese Napja). A kínálatot olvasótáborok szervezése egészíti ki.

6) „Az elégedett olvasó a legjobb reklám" szlogen jegyében a könyvtár olvasóinak ajánlása alapján kíván új használói csoportokat megismertetni szolgáltatásaival, míg a direkt marketing eszközrendszerével a lemorzsolódott olvasókat akarja újra megnyerni.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósulhat meg.

Alapítvány

• 
• 

Kresznerics Ferenc Könyvtári Kultúráért Alapítvány

 

 

 A KRESZNERICS FERENC TEHETSÉGTÁMOGATÓ ALAP
2023-24. ÉVI ÖSZTÖNDÍJA

Pályázati felhívás - adatlap - űrlap jellemzéshez (.doc)

Pályázati felhívás - adatlap - űrlap jellemzéshez (.pdf)

Beadási határidő: 2023. november 30. (csütörtök) 16.00 óra!!

  - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - 

 

balról: Fehér László polgármester, Tomasits Márk, Zakár Alexandra,
Németh-Vass Veronika tanárnő, Esztergályos Jenő, Németh Tibor könyvtárvezető

A Kresznerics Ferenc Könyvtári Kultúráért Alapítvány ösztöndíj pályázatot hirdetett hátrányos helyzetű, tehetséges, bármely kemenesaljai általános iskolába járó 3-8. osztályos általános iskolai tanulók számára. A 2017-ben létrejött Kresznerics Ferenc Tehetségtámogató Alap eredményhirdetésére minden évben a Magyar Kultúra Napján kerül sor. 2019 elején a Celldömölki Városi Általános Iskola két tanulójának, Tomasits Márk 5. c osztályos és Zakár Alexandra 7. c osztályos diáknak adta át az ösztöndíj támogatásról szóló oklevelet Fehér László polgármester, Esztergályos Jenő, az Alapítvány alapítója és a kuratórium tagja, valamint Németh Tibor, a kuratórium elnöke. Később Sarlós Amina, a Szent Benedek Katolikus Általános Iskola 8. osztályos tanulója is támogatásban részesült. A kuratórium honorálta azon pedagógusokat is, akik fontosnak tartják a Tehetségtámogató Alap céljainak megvalósítását. Döntésük értelmében idén Németh-Vass Veronika tanárnő vehette át az erről szóló oklevelet.

- - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - 

 

Az alapítvány támogatásával megvalósult programok

  

Közérdekű adatai

Cím: H-9500 Celldömölk, dr. Géfin Lajos tér 1.

Adószám: 18138117-1-18

Banksz.sz.: 11747006-20217844

Elérhetőség

Telefon: 95/779-455

Mobil: 06-70/338-3065

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A Kresznerics Ferenc Könyvtári Kultúráért Alapítvány alapító okirata: (tovább)

 

Kemenesaljai honlapok

• 
• 

Általános információk

Cégek, vállalkozások

Egészségügy

Média

Oktatás

Sport 

Szolgáltatás, szórakozás, turizmus

Vallás

Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny

• 
• 

Versenykiírás - 2016

 

A versenyről

A celldömölki városi könyvtár 1993-ban, működése 40. évfordulóján vette fel Kresznerics Ferenc nyelvész nevét, aki a XVIII–XIX. század fordulóján élt; 1811-től haláláig, 1832-ig a ma városunkhoz csatolt Alsóságon. E tudós papot kora
polihisztorának tartották, leginkább mégis nyelvészeti tevékenységéért kapott elismerést: a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című munkájáért a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Reformkori szótárirodalmunk kutatói ma is számon tartják. Szótárát és az MTA kézirattárában őrzött 6 kötetes közmondásgyűjteményét O. Nagy Gábor is felhasználta.

E kiváló tudós neve méltatlanul feledésbe merült. A névválasztás tisztelet egy elfeledett tudós előtt, ugyanakkor része annak a programnak, hogy a könyvtárat a városon kívül a megyében és országosan is megismerjék. Ezért hirdettük meg a Kresznerics Ferencről elnevezett országos anyanyelvi versenyt a 14 éves korosztályú tanulóknak, először 1994-ben, majd azt követően minden második évben.

 A versennyel nem az a célunk, hogy nagy tömegeket mozgassunk meg. Mindig vannak Kresznerics-lelkületű, alapos, okos,  kutatóhajlamú gyerekek (s őket ösztönző tanárok), akiknek bizonyára élmény az ismerkedés Kresznerics pályájával, miközben ezen a versenyen számot adhatnak anyanyelvünk szeretetéről és ismeretéről is.

A verseny megvalósítását elsősorban Celldömölk vállalkozói segítik, valamint megyei szervezetek, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és az Anyanyelvápolók Szövetsége. A felhívás, az eredmények és a versenyfeladatok a szaksajtóban megjelennek.

  

Kresznerics Ferenc-díj

• 
• 

 

KRESZNERICS FERENC-DÍJ

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselőtestületének 31/2008. (X.31.) számú rendelete CELLDÖMÖLK VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT EMLÉKLAP, a KRESZNERICS FERENC DÍJ, valamint a NÍVÓ-DÍJ, alapításáról és adományozásának rendjéről

 

 

9. §.

Kresznerics Ferenc-díj

(1) Munkássága, életműve emlékének megőrzése céljából Celldömölk Város Önkormányzata Kresznerics Ferenc-díjat alapít.

(2) Celldömölk Város Önkormányzata díjat adományoz: a könyvtárügy, könyvterjesztés, a nyelvészet, a magyar kultúra és külföldi megismertetése, az oktatás, az egyházi élet és a tudomány területén maradandót alkotók részére.

(6) A díjat, amely egy plakett és díjazott nevére kiállított oklevél, a polgármester adja át, a díj átadására a Magyar Kultúra Napjához (január 22.) kapcsolódó ünnepségen kerül sor.

(7) A díjat a polgármester és a jegyző írják alá.

 

Díjazottak:

 

2023 - Dr. Györe Géza, Dr. Györéné Losoncz Andrea, Skriba Zsoltné
2022 - Fehér Tamás, Lenner Tibor
2021 - Gregorich Zsófia, Nagy Márta
2020 - Nagy Gábor, Pálné Horváth Mária
2019 - Pacskovszky József, Pacskovszky Zsolt
2018 - Molnár Gábor
2017 - Gulyásné Vass Veronika, Tulok Gabriella
2016 - Czuporné Hetényi Rita, Szabóné Kiss Ildikó
2015 - Lendvay Istvánné, Völgyi László
2014 - Ölbei Lívia, Szomju Lászlóné
2013 - Kovácsné Hegyi Edit, Dr. Németh S. Katalin
2012 - Dörnyei László, Dörnyei Lászlóné
2011 - Káldos Gyula, Németh Tibor
2010 - Esztergályos Jenő, Dr. Koltai Jenő
2009 - Nádasdy Lajos (1913-2014), Németh Lajos (1916-2015) 

 

 

2023

---

DR. GYÖRE GÉZA (Bácskossuthfalva, 1957. jún. 10.)

könyvtáros, újságíró, szerkesztő, egyetemi docens

Dr. Györe Géza pedagógus családban született a Vajdaságban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, gimnáziumban Szabadkán járt. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv, irodalom és Hungarológia Tanszéken szerzett könyvtárosi oklevelet. 2004-ben kezdte meg doktori tanulmányait a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, majd 2010-ben szerzett doktori címet.

1979-ben kezdett dolgozni könyvtárosként a bácstopolyai Művelődési, Oktatási és Tájékoztatási Központ keretében működő Városi Könyvtárban. 1980-tól a Városi Könyvtár vezetőjévé nevezték ki. 1990-ben az intézmény Népkönyvtár Bácstopolya néven önállósodott, ahol igazgatóként tevékenykedett 1992-ig, amikor a jugoszláviai háborúk okozta helyzet miatt Magyarországra költözött.

1992 és 1993 között a horvátzsidányi ÁMK keretében működő általános iskolában tanított horvát nyelvet és vezette a Peresznyei Klubkönyvtárat. 1993 végén költözött Celldömölkre és helyezkedett el a Kresznerics Ferenc Könyvtárban olvasószolgálatos könyvtárosként. Az olvasószolgálatos feladatai mellett ő végezte az integrált elektronikus könyvtári rendszer tesztelését és ezen belül a helyismereti gyűjtemény állományának digitális feldolgozását is.

Az Új Kemenesalja helyi lap szerkesztőbizottságának tagja volt 1998-ig. A lap hasábjain számos írása jelent meg. Nagy számban született könyvismertető és könyvtárral kapcsolatos írása is. 1998 és 2001 között a Pauz–Westermann Kiadóban dolgozott tördelőszerkesztőként.

2001-től a Veszprémi – később Pannon – Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézetében Pápán, majd Veszprémben kezdett dolgozni. 2012-től egyetemi adjunktusként folytatta oktatói tevékenységét. 2020-tól az Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Digitális Módszertani Intézetében kezdett dolgozni és 2021-ben egyetemi docensé nevezték ki. Eddig 92 tudományos munkája jelent meg, ebből 7 könyv. Publicisztikai írásai kb. 600 kéziratoldalt tesznek ki.

Több mint tíz éven keresztül volt az Új Kemenesalja tördelőszerkesztője, részt vett a Kemenesaljai ki kicsoda kötet írásában, összeállításában és a tördelését is ő végezte, ahogy más – Celldömölkhöz kötődő – kötetek nyomdai előkészítése is az ő nevéhez fűződik.

 

DR. GYÖRÉNÉ LOSONCZ ANDREA (Zenta, 1968. aug. 22.)

tanár, újságíró, szerkesztő

Dr. Györéné Losoncz Andrea 1968-ban született. Szülővárosa a vajdasági Magyarkanizsa, itt töltötte gyermekéveit is. Segédtanítói végzettségét Szabadkán szerezte, majd az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékén szerzett középiskolai magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. A Veszprémi Egyetemen tanult, és szerzett szakvizsgát pedagógiai terapeuta szakon, később a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Könyvtártudományi Tanszékén Fejlesztő biblioterapeuta képesítést szerzett.

1990-től az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében újságíróként és lektorként dolgozott, majd később szülővárosában a városi könyvtárban helyezkedett el. 1992-ben, a délszláv háború okozta helyzet miatt költözött Magyarországra.

Pedagógusi pályáját a horvátzsidányi ÁMK általános iskolájában kezdte, és Peresznyén horvát nyelvet és éneket tanított.

1993 végén költözött Celldömölkre, majd 1995 februárjától a Gáyer Gyula Általános Iskolában kezdte, majd az alsósági Berzsenyi Lénárd Általános Iskolában folytatta a tanítást. 1996-tól a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium magyartanára és könyvtárosa lett. 2010-2016-ig a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár közművelődési munkatársa volt, majd 2016-tól a Csöglei Általános Iskola magyar nyelv- és irodalom tanára.

1995-től alkalmanként már publikált az Új Kemenesalja hasábjain. 2007-től 2022-ig az Új Kemenesalja felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Alapító tagja volt a Dukai Takács Judit Játékszín Alapítványnak.

A terápiás szakirányokat felhasználva szabadidős foglalkozásokat szervezett kiscsoportos közösségeknek, valamint iskolán kívüli, felzárkóztatást segítő táborok, foglalkozások lebonyolítását végezte. Az igényesebb kultúra iránt érdeklődőknek irodalmi műveket feldolgozó olvasóklubot, valamint art filmeket elemző filmklubot vezetett.

 

SKRIBA ZSOLTNÉ (Celldömölk, 1961. ápr. 28.)

pedagógus, rajztanár

Skriba Zsoltné Szabó Annamária Jusztina a celldömölki gimnáziumban érettségizett, ahol Karádiné Pup Ilona tanárnő személye nagy hatással volt későbbi pályaválasztására.

A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte meg tanári diplomáját földrajz-rajz szakon. Nagy István és Dénes L. Szilveszter szakkörei, Katonáné Erdélyi Erzsébet Gyöngyi művésztanár szakmai támogatása nagyban segítette a szakmai fejlődését. Tanítási gyakorlatát, már az Alsósági Tagiskolában végezte, ahol 41 éve rajz-, földrajz tanár és osztályfőnök.

Tudását a Pécsi Janus Pannonius Egyetem művészeti tanszékén, valamint a Győri Vizuális műhely szakmai továbbképzésein frissítette. Mesterdiplomát is szerzett. Folyamatosan kereste a lehetőségeket a szakmai, módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítására, az új ismeretek, technikák elsajátítására, a tanultak továbbadására.

Az alsósági tanári kar nagy tudású és szigorú kollégáinak meghatározó segítsége vezette pályája kezdetén. Az iskolában mindig a gyermekközpontú szemlélet volt előtérben, a közösség erősen összetartó volt. Pályafutása alatt már a 3. generációt tanítja a rajzművészet szépségeire. Az iskola arculatát meghatározó dekorációk nagy részét a rajzszakkörös tanulókkal együtt készítették, így otthonosabbá, színvonalasabbá téve az iskolai falait, rendezvényeit.

Számos általa felkészített diák szerepelt eredményesen országos, megyei művészettörténet versenyeken, rajzversenyeken, rajzpályázatokon. Az eredményes szereplés érdekében a rajz munkaközösséggel megszervezték a kistérségi rajzversenyt, melynek évtizedeken át az Alsósági Tagiskola volt a házigazdája.

Az alsósági intézmény mellett tanított a Celldömölki Városi Általános Iskolában, óraadóként a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában, valamint a Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. A járási, később kistérségi rajz munkaközösséggel először tagként, majd vezetőként évfolyamonkénti rajz feladatsorokat dolgoztak ki, melyek alapként szolgáltak az oktató-nevelő munkában. A fiatal kollégákat mindig segíti, szakmai kérdésekben bizalommal fordulnak hozzá.

 

2022

---

FEHÉR TAMÁS (Szombathely, 1937.06.30.)

a MÁV celldömölki vontatási főnökségének vezetője (1973-1995), helytörténész 

Szombathelyen született 1937-ben. Édesapja Ostffyasszonyfa és Csönge községek körjegyzője volt, tanítói végzettségű édesanyja háztartásbeli. 1969-ben megnősült, és Celldömölkre költözött, azóta itt él.

1953-ban szerzett géplakatos szakképzettséget és a MÁV szombathelyi Járműjavító Üzemi Vállalatnál helyezkedett el. Ezután a celldömölki gimnáziumban levelező tagozaton érettségi vizsgát tett, majd a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen okleveles közlekedésmérnöki képesítést szerezett. Munkája során folyamatosan képezte magát, ezáltal sokoldalú vasúti gyakorlatra tett szert.

1973-ban kinevezték a MÁV celldömölki vontatási főnökségének vezetésére, mely feladatot 1995. 12. 31-i nyugállományba vonulásáig látta el. Irányítása alatt történt meg például a fűtőházi mozdonyszínek átépítése, a gőzvontatásról a dízel üzemre történő átállás, és vele együtt a műhelyi és az utazó személyzet átképzése. Közreműködött a vasúti járműszerelő tanműhely megépíttetése, valamint a vasúti járműszerelő szakmunkás- és szakközépiskolai gyakorlati képzés beindításában is.

Nyugdíjazása után a ság-hegyi családi szőlő-és borgazdasága korszerűsítését követően fiaival szakmai sikereket ért el a szőlőtermesztés, borkultúra fejlesztés keretein belül is.

A MÁV História Munkabizottságának 1984-től tagja, és ennek keretében tevékenyen közreműködött több muzeális értékű vasúti jármű megmentésében, és felújításában. Évtizedek óta kutatja Celldömölk vasutas múltját, a vasútnak a település fejlődésére gyakorolt hatását. Az 1980-as évek közepétől kezdve a Kemenesaljai Művelődési Központban több vasúttörténeti kiállítás rendezésében működött közre.

A celldömölki Honismereti Munkaközösségnek 1973-óta tagja, ahol elsősorban vasúttörténetet, és a Ság-hegy szőlő-és borkultúráját kutatta. Jelenleg a vasút Celldömölk fejlődésében betöltött szerepének írásbeli összeállításán dolgozik. A tanulmány első részéből készült előadás videója levetítésre került a „150 éves a vasút Celldömölkön” című évfordulós ünnepség keretében is.

 

DR. LENNER TIBOR (Celldömölk, 1966. március 2.)

tanszékvezető egyetemi docens

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden szerezte meg a földrajz-történelem szakos középiskolai tanári képesítést. Ezután visszatért Celldömölkre és a gimnázium tanára lett. Számos diákot készített fel érettségi vizsgára, tanulmányi versenyre, ahol tanítványai kiváló eredményeket értek el. 2002-től tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. Az elmúlt két évtizedben egyetemi oktatóként segítette a hallgatók felkészülését a tanári életpályára és a tudományos diákköri megmérettetésekre. 

1995-ben doktorált, majd 1999-ben PhD tudományos fokozatot szerzett földrajztudományból. Kutatási területe a városföldrajz, a települések alaprajzi fejlődése, a városmorfológia.

A tudás átadása mellett fontosnak tartja a rendszeres kutatómunkát, melyet maga is folyamatosan végez. Kollégájával, Csapó Tamással közösen dolgozták fel Budapest településmorfológáját, amit hamarosan követ majd a megyei jogú városokról írt könyvük.

2020-tól tölti be az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatói posztját. Munkája mellett a Történeti Földrajzi Közlemények című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és a Településföldrajzi Tudományos Egyesület elnöke.

Az általa vezetett Földrajzi Tanszék 2018-ban kapcsolódott be a Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom című kötetének előkészítő munkájába. A Nemzeti Atlasz 196 oldalon, 300 térképpel és fényképpel segíti az érdeklődőket Magyarország természeti és társadalmi környezetének megismerésében. A kötetnek van helytörténeti vonatkozása is. A települési múlt című fejezetben, a „települések közelről a 18. században” című résznél Kiscell térképét ő készítette a munkatársaival.

Lenner Tibor három évtizede tagja a celldömölki Honismereti Munkaközösségnek, amelytől sok ösztönzést kapott celldömölki kutatásaihoz.

 

2021

---

GREGORICH ZSÓFIA (Celldömölk, 1981. április 17.)

előadóművész, zenetanár

 Gregorich Zsófia 1990-ben kezdett el zeneiskolába járni és csellón tanulni. Tanára Orosz Sándor volt. Miatta választotta később a zenetanári pályát. A gimnáziumi évei közben döntötte el, hogy művészeti középiskolában folytatja tanulmányait. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi képzésén Janzsó Ildikó kezei alatt vált csellótanárrá.

Már gyermekkorától kezdve vonzotta a népzene. Szülei alapítói és 40 éve vezetői az Ostffyasszonyfai Citera és Népdalkörnek. Zsófia is számtalan fellépésen szerepelt velük. 2003-tól tanít a celldömölki Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában. Kezdetben csellón, majd később klasszikus gitáron is megkezdte a tanítást. 2009-ben klasszikus gitár előadóművészi diplomát szerezett a Szegedi Tudományegyetemen.

 A zeneóvodai feladatait Süle Ferenctől kapta meg, melyet azóta már a bölcsődésekre is kiterjesztett. Számos kurzuson vett részt: tanult Kokas Klárától zenepedagógiát, Lázár Katalintól korai zenei nevelés ismereteket. Kóka Rozáliától népzenei tapasztalatokra tett szert és zeneterapeuta képzést is végzett.

 A bölcsődei és óvodai korosztállyal való foglalkozások során a legfontosabbnak a korai zenei nevelést és a népzenei kincs megismertetését tartja, hogy később az igényes zene felé lehessen terelni a gyermekeket.

 Megalapította a Gombolyag zenekart. Saját együttese mellett játszott a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarban, a Sárvári Koncert Fúvószenekarban,a Cello Molto és az Ómuzsika együttesben. „Döcögtető” néven baba-mama foglalkozásokat is tart, ahol népdalokat, népi mondókákat tanít.

7 éve Nagy Péter István invitálására csatlakozott a Soltis Lajos Színházhoz. Azóta számos színdarabban tűnt fel testvéreivel. Szép eredményekkel szerepelt zenei versenyeken, és számos díjat kapott színpadi zenei munkájáért is. Zsófia rendszeres fellépője a városi rendezvényeknek. Találkozhatunk vele kiállítás megnyitón, fesztiválon, Mikulás-műsorban, és télbúcsúztatón is.

NAGY MÁRTA (Sárvár, 1950. február 25.)

pedagógus, a Tücsök Bábcsoport vezetője

Nagy Márta tanítói oklevelét Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskolán szerezte. Pályáját Porpácon kezdte, ott alakította meg első bábcsoportját. 1972-től Csényében folytatta a tanítást és a bábozást.

Folyamatosan képezte magát. Olyan kiváló szakemberektől tanult, mint Kós Lajos, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója, Koós Iván bábtervező művész, Montágh Imre, beszédtechnika tanár. Sokat jelentett számára a Vas Megyei Művelődési Intézet munkatársainak Nagy Katalinnak, Császár Erikának, és Pető Ferencnek a támogatása is.

1980 őszén költözött férjével Celldömölkre. Itt alapította meg a Tücsök Bábcsoportot, amellyel számos megyei, regionális és országos versenyen kaptak díjakat kiemelkedő teljesítményük elismeréseként. A csoport két alkalommal került képernyőre a Magyar Televízió vetélkedőjében. Ezen alkalmakon munkáját Gabnai Katalin is segítette dramatikus játékokkal.

Az évek során számos előadást valósítottak meg. 2015-ben fellépési rekordot értek el, több mint 50 előadást tartottak Vas megye kis településein, eldugott „falvaiban”. A csoport többször vendégszerepelt Celldömölk testvérvárosában az olaszországi Pagnaccoban, de Szlovákiában és Ausztriában is megmutathatta igényes bábelőadásait. Nagy Márta nevéhez fűződik az Ultraviolák Bábcsoport is, amelyben a középiskolástól a nyugdíjasig előfordul minden korosztály.

Pályája egyik fontos része, hogy az Apáczai Kiadónak munkafüzeteket, társasjátékokat, bábjátékos könyvet, osztályfőnöki órákhoz segédkönyvet készített és műsorokat állított össze. 2012-es nyugdíjazásakor csak a tanítást fejezte be, azóta is sikerre viszi a bábcsoportokat, rendszeresen fut, heti háromszor pedig tornát is tart. Munkájának elismeréseként számtalan rangos díjjal és miniszteri dicsérettel jutalmazták.

 

2020

---

NAGY GÁBOR (Sárvár, 1953. december 3.)

művelődésszervező, színházigazgató

Nagy Gábor végzettsége alapján népművelő, diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. 1973 óta foglalkozik a színjátszással, több színkör, színtársulat alapítója, színésze. 1980-ban alapította a Sitkei Színkört, amely a 2001 óta létező Soltis Lajos Színház jogelődje.

Az idén 40 éves színház motorja: színházat szervez, színdarabot rendez, színészeket képez. A Soltis Lajos Színház Nagy Gábor vezetésével különleges egységgé nőtte ki magát, valahol az amatőr, az alternatív és a kőszínházak határvidékén működik. Igazgatóként társulata egy részét kulturális szakemberként foglalkoztatja, nagyobbik részét pedig közösségteremtő és közösségmegtartó erejével vonzza be. Vezetésével a Soltis Lajos Színház a pécsi székhelyű Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola telephelyévé vált, tavaly szeptemberben negyedik tanévüket kezdték meg, 46 növendékkel és oktatói gárdájukkal tevékenykednek a művészeti nevelés területén. A gyerekeket, általános és középiskolásokat is megszólítva stúdióban tanítják őket a színpadra állni.

Szívügye a színházcsinálás. Ő az a színházi ember, aki nélkül elképzelhetetlen a celldömölki és a Vas megyei színjátszás. Társulatával a magyar kultúra követei határainkon túl is, Erdélyben és Kárpátalján, vezetésével nemzetközi fesztiválokon mutatkozhattak be a soltisosok, s vitték hírét Celldömölknek is.

A színház társulata, színészei és rendezői sorra nyerik az amatőr szféra fesztiváldíjait. 2019-ben 146 saját előadást mutattak be közel 20 ezer nézőnek, Celldömölkön 54 előadást, külföldön 25 előadás tartottak. A színházszerető közönség számára öt premierjük volt tavaly, közöttük a celldömölki ihletésű és vonatkozású Szeretünk téged, Odó!

Fesztiválokat, találkozókat, táborokat szervez a közösségével, idejét és erejét nem kímélve. Jó kedély, játékosság, szakmai tudás és alázat jellemzi színpadon és színpadon túl, mindennapi életében. Megbízható munkájával, bölcs személyiségével kivívta mindenkori társai, szűkebb és tágabb közössége elismerését. Jövőre lesz 20 éve, hogy az idén négy évtizede általa alapított színház Celldömölkre költözött, s adott a városunknak egy olyan új színfoltot, mely ma már nélkülözhetetlen számunkra. Celldömölk elképzelhetetlen a Soltis Lajos Színház nélkül, a Soltis színház elképzelhetetlen Nagy Gábor nélkül.

 

PÁLNÉ HORVÁTH MÁRIA (Celldömölk, 1963. március 12.)

művelődésszervező, a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója

Pálné Horváth Mária a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és népművelés szakos diplomát, majd a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem FEEFI művelődési-felnőttképzési menedzser szakán egyetemi diplomát szerzett. 1984 óta a Kemenesaljai Művelődési Központban dolgozik népművelőként. 1993-tól töltötte be a művelődési központ intézményvezetői posztját, majd a Kresznerics Ferenc Könyvtárral való összevonása után az egyesített intézmény igazgatója.

Hivatástudata, a közművelődési szakma iránti elkötelezettsége kiemelkedő. Szakmai tevékenységéhez és vezetői munkájához szükséges készségeket folyamatosan fejleszti. Az igazgatása alatt álló intézményben kiváló csapatmunkát alakított ki, az intézményt a 21. századi kihívásoknak megfelelően info-kulturális központtá alakította át, központi szerepet tölt be a térség kulturális életében. Intézményvezetőként jó kapcsolatot ápol a térség többi településein működő kulturális egyesületekkel, közművelődési intézményekkel. Segíti a térség közművelődési színtereinek munkáját, számíthatnak módszertani segítségére.

Celldömölk kulturális, közösségi életében számos hagyományteremtő rendezvény, fesztivál megálmodója és megvalósítója. Az intézményben működő civil szervezetek, klubok, szakkörök segítője, tanácsadója, foglalkozások szervezője. A programok, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában a kreativitás mellett rendkívüli precizitás is jellemzi, végtelen türelemmel, higgadtan oldja meg a lehetetlennek látszó feladatokat is. Tapasztalatával, reális és gyakorlatias gondolkodásával, együttműködő hozzáállásával minden helyzetre talál megoldást. A népművelés hagyományainak ápolása mellett menedzseri tevékenységet fejt ki az intézmény érdekében, amelyet sikeres pályázatok sora bizonyít. Intézményvezetőként meghatározó szerepet tölt be Celldömölk és Kemenesalja arculatának és jövőképének kialakításában. Munkásságával nagymértékben hozzájárul közösségünk kulturális identitástudatának megőrzéséhez.

Szakavatottan irányítja és felügyeli a városi médiumok, a TV-Cell és az Új Kemenesalja működését. Hivatása gyakorlása mellett különböző civil szervezetekben végez tevékenységet, ahol programokat, jótékonysági akciókat, társadalmi eseményeket szervez.

 

2019

---

PACSKOVSZKY JÓZSEF (Celldömölk, 1961. április 25.)

filmrendező és forgatókönyvíró

Az érettségit követően 1980-ban felvételt nyert a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre, ahol öt évvel később diplomázott, majd ezt követően jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Film- és televíziórendezői szakon végzett 1989-ben. Olyan kiváló tanárok keze alatt képezte magát, mint Szabó István, Makk Károly és Gazdag Gyula. Főiskolai vizsgafilmje több díjat is nyert - az alkotás „Sellő félig a habokból” címet kapta.
Első önálló rendezésére 1994-ben került sor. Az „Esti Kornél csodálatos utazása” című film Kosztolányi Dezső novellái nyomán készült el. 1995 és 1999 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd megrendezte az „Ég velünk!” című filmdrámát, melyet 2005-ben mutattak be a hazai mozik. Hajdú Szabolcs nagy port kavart Bibliothéque Pascal című filmjén is dolgozott, majd megrendezte "A vágyakozás napjai" (2010) című filmdrámát.

A rendező legfrissebb alkotása A tökéletes gyilkos” című thriller, mely testvérével, Pacskovszky Zsolt dramaturggal közös munkájuk. Alkotói tevékenységét több jelentős szakmai díjjal ismerték el.

2012-ben „Doctor of Liberal Arts” fokozatot nyert el a Színház és Filmművészeti Egyetemen. 2013-2014 között film és médiaoktató volt a Zsigmond Király Főiskolán. 2014-2015 között főállású Senior Lecturer in Filmmaking volt a Bournemouth University Media School-ban, ahol angol nyelven tanított filmkészítést. 2017-2018-ban óraadó volt a Pázmány egyetemen. A Budapesti Metropolitan Egyetemen 2017 őszétől tanít főállású oktatóként.

Pacskovszky József gazdag szakmai munkája és számos elfoglaltsága mellett mindig szakít időt arra, hogy hazalátogasson szülővárosába, és segítse a helyi kulturális élet tartalmasabbá tételét. A Berzsenyi Dániel Gimnázium 70-es évek diáknapjainak rendezője, a Szikra Mozi törzslátogató diákja. Napjainkban is állandó vendége és szakértője a művelődési központ által szervezett rendezvényeknek: vetítések, közönségtalálkozó, TOTAL-PLAN független filmesek fesztiválja.

 

PACSKOVSZKY ZSOLT (Celldömölk, 1968. február 15.)

forgatókönyvíró, fordító, író

1968-ban született Celldömölkön. Francia nyelv és irodalom szakos tanulmányait az ELTE-n és Brüsszelben végezte. Az 1990-es években három felnőtteknek szóló prózakötete jelent meg, több írásából film, illetve hangjáték készült. Említhetjük a „Záróra” című novelláskötetet 1995-ből, az „Intim” című levélregényt 1998-ból, és a „Moribond” című „regényfilmet” szintén 1998-ból. A Lélekdoki sorozat és a remélhetőleg sorozattá váló Álomrendőrség kiskamaszoknak szóló irodalom. A Móra kiadó fiataloknak szánt Tabu-sorozatában jelent meg a „Szabadesés” című regény, melynek helyszíne Celldömölk. Mintegy harminc francia nyelven íródott regényt, színdarabot fordított magyarra. Timothée de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás-sorozatának első kötetéért (A számkivetett) két jelentős díjat is kapott. Szenvedélye, a foci mellett a francia kultúra szerelmese, de mivel a magyar nyelvet izgalmasabbnak tartja a franciánál, Budapesten él; fantáziája segít neki abban, hogy az ablakából ellásson az Eiffel-toronyig.
Többször dolgozott együtt testvérével, Pacskovszky Józseffel, akivel a „Nő kutyával és holddal” az első közösen írt regényük.

Pacskovszky Zsolt valamikor a 80-as években, celli gimnazistaként elhatározta, hogy abc-rendben haladva végigolvassa a városi könyvtár gyűjteményét. Három szerzőt „A”-val, hármat „B”-vel, és így tovább. A „W”-vel gondjai voltak, de az biztos, hogy így ismerkedett meg például Camus-vel. Ha valaki netán a mai gimnazisták közül tenne hasonló elhatározást, a Kresznerics könyvtár polcain a „P”-nél több Pacskovszky-kötetet is talál.

Pacskovszky Zsolt íróként és dramaturgként is rendszeresen megfordul a művelődési központban. A Kresznerics Ferenc Könyvtár író-olvasó találkozóin és az Art Mozi filmes rendezvényein találkozhatnak vele a celldömölkiek.
Írásaiban gyakran idézi meg szülővárosához kötődő emlékeit: „Egy kis városban születtem. Kiskoromban még óriásinak tűnt, titkokkal telinek, és 3 ft-ba került egy kétgombócos fagyi. Szerettem ott élni. A suliban Pacsi volt a becenevem, a helyi serdülő focicsapatban viszont kis Pacsi, mert az ifi csapatban volt egy nagy Pacsi is, a bátyám. Gyerekkoromban a focipálya mellett a könyvtár volt a kedvenc helyem. Imádtam a könyvek friss vagy ódon papírillatát és faltam őket, egyiket a másik után, hogy továbbra is kalandosnak álmodjam az életem.”

 

2018

---

MOLNÁR GÁBOR (Celldömölk, 1948. november 10.)

nyugalmazott kulturális- és sportszakreferens

Molnár Gábor Alsóságon született, az akkori fiúiskolába járt általános iskolába, majd a celldömölki gimnáziumban érettségizett. A humán területek vonzották, így a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát könyvtár–népművelés szakon 1970-ben. Pápán kezdett el dolgozni területi módszertani könyvtárosként, majd a sorkatonai szolgálata következett.

1973-tól egészen nyugdíjazásáig Celldömölk közművelődésében, oktatási és sportéletében dolgozott különböző területeken. Előbb a Kemenesaljai Művelődési Központban volt művészeti előadó, a művészeti csoportokat gondozta. 1974 szeptemberében került a Celldömölki Járási Hivatalba általános közművelődési felügyelőként. 1974 és 1978 között levelező tagozaton végezte el a történelem–ének szakot, és szerzett tanári diplomát. Közben járási hivatalnokként a Szombathelyi Tanárképző Főiskola megbízásából mentori feladatokat látott el.

1979 szeptemberétől 1990 októberéig, az önkormányzat megalakulásáig művelődési osztályvezetőként dolgozott, felelve a közművelődési, oktatási, egészségügyi és sportélethez kapcsolódó feladatokért. Az önkormányzati igazgatás kialakításától 2006-ban történt nyugdíjba vonulásáig oktatási, közművelődési, ifjúsági és sportszakreferensi feladatokat látott el, hivatalból tagja volt a városi lap, az Új Kemenesalja szerkesztősségének.

Tevékenysége központjában az oktatás és közművelődés szervezése és igazgatása mellett szellemi örökségünk, a magyar kultúra ápolása állt és áll napjainkig, hiszen a városi kulturális élettel nyugdíjasként is aktív kapcsolata van.

1970 óta tagja a Liszt Ferenc Vegyeskarnak. Alapítóként napjainkban is részt vesz a Honismereti Munkaközösség munkájában, tagja volt a városi irodalmi színpadnak. Közreműködött a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, a Vas Megyei Kiss Gyula Kulturális Egyesület, a TIT Vas Megyei Egyesülete tevékenységében, a civil szervezetek támogatójaként és rendezvényeiken való közreműködőként. Munkája a hivatása volt, felkészültsége, a kultúra iránti elkötelezettsége példaértékű.

 

2017

---

GULYÁSNÉ VASS VERONIKA (Celldömölk, 1976. október 11.)

pedagógus

Gyermekkorától kezdve tudatosan magyartanárnak készült. Művelődésszervező és magyartanári diplomáját 1999-ben a Berzsenyi Dániel Főiskolán szerezte, később egyetemi kiegészítő szakot is végzett. Művelődésszervezői gyakorlatát a Duna TV-nél végezte, ahol a média világa is megragadta. Először az Apáczai Kiadónál dolgozott a Szivárvány című gyermekújság szerkesztőjeként. Tanári pályáját Győrváron kezdte, majd Varga László igazgató hívására visszatért Celldömölre, a műszaki szakképző iskolába. Később a Berzsenyi gimnáziumban is tanított.

Jelenleg a Celldömölki Városi Általános Iskola tanára, felsőbb évfolyamokon. Munkájában ugyanúgy nagy szerepe van a diákok felzárkóztatásában, mint a tehetséggondozásban. Tanítványai kiemelkedő sikereket értek el szakmai versenyeken. Dolgozott az önkormányzati lap, az Új Kemenesalja újságírójaként, valamint TV-Cell szerkesztőjeként is, ahol leginkább a sportközvetítések területén érezte otthon magát. Később a televízió ügyvezetője is volt. Tagja a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvár alkalmi versmondó körének. Középiskolás korától rendszeresen lép fel rendezvényeken, vagy értékeli zsűritagként a következő generációk szavalatait. A városi rendezvények közismert moderátora. Derűs, harmonikus, folyamatos megújulásra kész személyiség, aki pozitív hatással van környezetére.

 

TULOK GABRIELA (Celldömölk, 1968. november 16.)

a celldömölki polgármesteri hivatal oktatási és kulturális szakreferense

1991-ben szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Pedagógusi pályáját a celldömölki Gayer Gyula Általános Iskolában kezdte. A tanári oktató-nevelő munka mellett dolgozott ifjúsági referensként az önkormányzatnál, vezette a Berzsenyi Asztaltársaság ifjúsági csoportját a Kresznerics Ferenc Könyvtárban, és művészeti vezetője volt a KMK tánccsoportjának.

1997-től az Új Kemenesalja újság és a Városi Televízió munkatársa volt. 2001-ben újságírói oklevelet szerzett. Tíz év után a pedagógusi pályát otthagyva lett főállású „sajtómunkás”. Az Új Kemenesalja főszerkesztője, a Vas Népe újságírója és a Városi Televízió szerkesztője volt.

2007-től dolgozik a közigazgatásban, előbb a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása munkaszervezeténél, 2011-től Celldömölk Város Önkormányzata hivatalánál. Munkája során felügyeli és segíti Celldömölk Város Önkormányzata oktatási és kulturális intézményeinek szakmai tevékenységét, valamint a helyi média működését. Menedzseli a város idegenforgalmi és turisztikai értékeit és lehetőségeit. Szervezi a polgármesteri hivatal ünnepségeit, jeles napokhoz kapcsolódó megemlékezéseit, műsorait. Helyettesként anyakönyvvezetői feladatokat is ellát. Szabadidejében különböző civil szervezetekben tevékenykedik, ahol programokat, jótékonysági akciókat, társadalmi eseményeket szervez. Munkáját igényesség, alaposság és céltudatosság jellemzi. Határozott egyéniség és jó csapatjátékos, akire mindig számíthatnak társai.

 

2016

---

CZUPORNÉ HETÉNYI RITA (Celldömölk, 1975. december 13.)

pedagógus

Ifjú kora óta elkötelezett a magyar nyelv iránt. Gimnazistaként az Édes Anyanyelvünk verseny győztese lett, mely esemény meghatározó szerepet töltött be pályaválasztásában. 1999-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett hittan tanári diplomát.

Tanulmányai után hazatért szülővárosába. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban és a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában kezdett tanítani. Jelenleg is a Szent Benedek iskola pedagógusa, osztályfőnökként vesz részt az iskola életének szervezésében. Megnyerő kedvességgel, őszinte szeretettel szól a gyermekekhez, szülőkhöz, kollégákhoz.

A mindennapok során a magyar nyelv és irodalom tanáraként óráit érdekessé, változatossá teszi módszertani gazdagsága, türelme, gyermekszeretete. Gondosan, lelkiismeretesen készíti tanítványait az anyanyelvi versenyekre. Az iskola irodalmi színpadának lelkes vezetője, a családi napok aktív szervezője. Vezetésével az iskola csoportjai részt vesznek a városi és a Karitász által szervezett rendezvényeken.

Szabadidejében a Mária Rádió számára készít riportokat. Celldömölk és térsége lakói ismerik a „Gyógyító kiáltás” „Köztünk élő keresztények” „Hivatások Celldömölkön” interjúsorozatait, melyekben olyan embereket szólaltat meg, akik munkájukkal, hivatásukkal elkötelezettségükkel, személyes példát adhatnak.

SZABÓNÉ KISS ILDIKÓ (Celldömölk, 1961. auugusztus 19.)

pedagógus

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos diplomát. Magyartanárként 32 éve végzi magas színvonalon munkáját az alsósági iskolában. Fáradtságot nem ismerve oktatja, neveli a jövő nemzedékét. Egyaránt szívesen foglalkozik a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal és a tehetséges gyermekekkel. Generációkkal szerettette meg a magyar és a világirodalom remekműveit. Vallja, hogy egy szépen tolmácsolt prózai mű vagy vers előadónak és közönségnek egyaránt sikerélményt adhat.

Tanítványai sikeresen szerepelnek a megye és a térség rangos versmondó versenyein, a Kazinczyról elnevezett szépkiejtési versenyeken. Lelkes támogatója lett az „Együtt Szaval a Nemzet” kezdeményezésnek. A szép és helyes magyar beszéd iránti igényt igyekszik tanítványaiba plántálni, és következetesen el is várja tőlük, hogy szép kiejtéssel, érthetően fejezzék ki magukat a mindennapokban is. Ebben maga is példát mutat. Tanítványai elsajátítják tőle az irodalmi és nyelvészeti ismeretek alapjait, amit az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre ható egyéniségével ér el.

Az alsósági iskolába kerülése óta, különösen igazgatóhelyettesi és tagintézmény-vezetői megbízatása óta fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a falu hagyományait megőrizze, illetve híres szülötteinek emlékét ápolja. Ennek példája Berzsenyi Lénárd hagyatékának gondozása, Kresznerics Ferenc munkásságának megismerése és megismertetése. Igazi lokálpatriótaként szívén viseli a városrész és az iskola sorsát, és mindent elkövet azért, hogy ez az intézmény a falu lelke és szellemi bázisa legyen. 

 

2015

---

LENDVAY ISTVÁNNÉ

nyugdíjas pedagógus

Celldömölkön 1952. január 10-én született. Amália Alsóságon járt általános iskolába, középiskolaként közgazdasági szakközépiskolát választott. Képesítés nélküli nevelőként dolgozott, amikor beiratkozott a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol 1976-ban magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett. Hazajött Celldömölkre tanítani. Előbb egykori iskolájában, Alsóságon helyezkedett el, ahol egykori pedagógusai lettek a tanárkollégái. Közben családot alapított, férjével két fiút neveltek fel. 1982-től az akkori Gáyer Gyula Általános Iskolában tanított, majd 2000-től a Szent Benedek Katolikus Általános Iskola pedagógusa.

Tanári tevékenysége központjában legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelemtudomány ápolása áll. Tanítványai nem csak a szép beszédet, kifejező előadásmódot tanulták, tanulják meg tőle, de az irodalmi és nyelvészeti ismeretek alapjait is tőle sajátítják el. Mindezt az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre ható egyéniségével éri el. Évtizedek alatt gyermekek sorát készítette fel szavaló, irodalmi és nyelvészeti helyi, régiós és országos versenyekre, melyeken eredményesen szerepelnek.

Már gyermekként, az alsósági iskola tanulójaként, Zongor Ferenc igazgató úr iránymutatásával, szívesen foglalkozott helytörténettel, honismerettel. Az akkori honismereti szakkörösök fedezték fel a temetői sírkövek tisztítása közben az alsósági tudós pap, Kresznerics Ferenc síremlékét. Közel három évtizede vesz részt a 2014-ben Pro Urbe Celldömölk Díjjal kitüntetett Honismereti munkaközösség munkájában, 2012 óta a csoport vezetőjeként. Tagja a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek, a szervezet főtitkári funkcióit is ellátja.

 

VÖLGYI LÁSZLÓ 

nyugdíjas pedagógus, újságíró

1940. augusztus 11-én született Kőszegen. Zala megyében töltötte gyermekkora első éveit, nyolcadik osztályos kora óta él Celldömölkön. A gimnáziumi érettségi után a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1962-ben. Már gimnazistaként, majd főiskolásként is sportolt, valamint több sportágból versenybírói vizsgát tett, edzői képesítést szerzett. Az alsósági iskola tanítójaként munka mellett iratkozott be a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol testnevelés szakos tanárként diplomázott. A tehetséges tanítványait országszerte versenyekre vitte, és a kevésbé tehetségesekből is kihozta a maximumot. A városi sportegyesület atlétaedzőjeként sok gyermeket és fiatalt nevelt a sport szeretetére. Feleségével, akivel két leányt neveltek fel, közös nevelőtestületben dolgoztak.

Már pedagógusként foglalkozott az újságírással, a Diáksport című lapot szerkesztette és írta, majd a diákönkormányzatot vezető tanárként a tanulókkal kiadták a Diákszó című lapot. 1991-től 17 éven át városunk lapja, az Új Kemenesalja szerkesztőbizottsági tagja volt. 12 éven át dolgozott a Vas Népe külsős munkatársaként. Újságíróként és fotósként Celldömölk mindennapjait örökítette meg magas szakmai tudással, kitartó lelkesedéssel és sajátos látásmóddal, humorral. Tárgyilagos és szakszerű tudósításaival, kitűnő interjúival, publicisztikáival örvendeztette meg az újságolvasó közönséget. Rendszeresen megjelenő jegyzeteit még ma is hiányolják az olvasók, ugyanúgy, mint közkedvelt keresztrejtvényeit. Fotói a kor követelményeinek megfelelve előbb papírképek, majd digitális feldolgozásúak voltak, de minden esetben a lényeget megragadva tárta az újságolvasók elé a képben megörökített valóságot. 

 

2014

---

ÖLBEI LÍVIA
újságíró

Ölbei Lívia már gyermekkorában megismerte a tudós pap, Kresznerics Ferenc munkásságát. Alsóságon járta ki az általános iskolát, a gimnáziumot is szülővárosában végezte. A magyar mellett az orosz nyelv is érdekelte, így már nyolcadik osztályos korában országos első helyezést ért el orosz nyelvből a csapattársaival. Tanári főiskolai diplomáját is magyar-orosz szakon szerezte Szombathelyen.

Gimnazista kora óta foglalkoztatta az újságírás, így diplomaszerzés után a megyei napilapnál, a Vas Népénél lett újságíró, majd gyakorló újságíróként szerzett szakmai végzettséget. Később szlavisztikából bölcsészdiplomát szerzett. Írásai rendszeresen jelennek meg az Ellenfény című színházi és kortárstánc- folyóiratban, 2013 óta tagja a Színházi Kritikusok Céhének.

A Vas Népe háromszoros Nívó-díjas újságírójaként szerkeszti a kultúra-oldalakat, a megyei kulturális élet igaz ismerője. Kitűnő interjúival, kritikáival, publicisztikáival örvendezteti meg rendszeresen az újságolvasó közönséget. A színház szerelmeseként élményszerű írásai jelennek meg a celldömölki Soltis Lajos Színházról is. Celldömölk város oldalának gazdájaként felkészült krónikása a napi történéseknek.

 

SZOMJU LÁSZLÓNÉ
nyugdíjas könyvtáros

Szomju Lászlóné Éva gyermekkorát családjával Nemeskocsban töltötte. Középiskolaként közgazdasági technikumot választott, mely mellett bolti eladói minősítést is szerzett. Levelezőn végezte el Szombathelyen a népművelő-könyvár szakot, majd később magyar szakos tanári oklevelet is szerzett. 1968-ban kötött házassága után költöztek Celldömölkre, férjével két fiukat nevelték fel.

Elsőként a celldömölki szövetkezeti könyvesboltban helyezkedett el, mely üzletre a vevők egyfajta „irodalmi szalonként” tekintettek. A könyv, az irodalom, a magyar nyelv és az emberek szeretete vonzotta a könyvtárba, ahol 1964-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 2005-ig dolgozott.

Munkája a hivatása is volt. Gyerekkönyvtárosként először a kicsikkel ismertette meg a könyveket. A könyvtár új épületbe költözésével azonban új feladatot kapott: szakmai tudását, emberi értékeit az olvasószolgálat vezetőjeként kamatoztathatta. Tapasztalata, kivételes egyénisége áthatotta az intézményt. A katalógusrendszer építésével, a könyvtárközi kölcsönzés szervezésével segítette az olvasókat a könyvek birodalmában eligazodni.

Ugyanolyan fontosnak tartotta könyvtárosként, pedagógusként foglalkozni a könyvtár szakos főiskolai hallgatókkal, mint gondos munkával igényes könyvállományt kialakítani. A könyvtár és az olvasók szeretete és tisztelete vezérelte munkája során. Önkéntes vállalása, hogy rendbe tegye a celldömölki evangélikus egyházközség gyülekezeti könyvtárát.

 

2013

---

KOVÁCSNÉ HEGYI EDIT

pedagógus

Sokféle bölcsész létezik a nagyvilágban. Kovácsné Hegyi Edit azon bölcsészek közé tartozik, aki minden iránt érdeklődik, ami irodalom, nyelv, nyelvészet, s a hozzájuk kapcsolódó tudományok. Tanít, véleményt alkot, aktívan részt vesz e területeket érintő közösségi életben.

„Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség” - Kölcsey Ferenc gondolatának eleget téve képezi folyamatosan önmagát, és oktatja a magyar nyelv ismeretére, neveli a magyar nyelv szeretetére tanítványait.

Kovácsné Hegyi Edit 1958. május 23-án született Celldömölkön. Magyar nyelv és irodalom – orosz nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Első munkahelye a bobai óvoda volt, majd a kenyeri általános iskolába került. A Gáyer Gyula Általános Iskolában 1985-ben kezdett tanítani, ahol – most már jogutódként a Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményben – napjainkig folyamatos a munkaviszonya.

Pedagógusként munkájának eredményességéhez legfontosabb feladatának a tanulók feltétel nélküli elfogadását, az egyéni képességfejlesztést és oktatást tartja. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a gyermekek érdeklődésének megfelelő szabadidős tevékenységek megszervezésére és legfontosabbnak az életkornak megfelelő tananyag elsajátítását tartja.

Pedagógusi tevékenysége központjában legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a magyar nyelv és irodalom ápolása áll. Tanítványai nem csak a szép beszédet, kifejező előadásmódot tanulták meg tőle, de az irodalmi és nyelvészeti ismereteik alapját is tőle sajátították el. Mindezt az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre egyaránt ható egyéniségével érte el. Évtizedek alatt gyermekek sorát készítette fel szavaló, irodalmi és nyelvészeti versenyekre, melyeken eredményesen szerepeltek.

 

DR. NÉMETH S. KATALIN

irodalomtörténész, könyvtáros, az irodalomtudomány kandidátusa

Celldömölkön született 1950. július 24-én. Középiskolai tanulmányait a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, ahol édesapja, a 2009-ben Kresznerics Ferenc-díjban részesült Németh Lajos tanár úr igazgató-helyettesként tanított. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1973-ban szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 1973-tól 1977-ig tudományos munkatársként dolgozott, majd a nemzeti könyvtár Olvasó- és Tájékoztató Szolgálatának 1977 és 1983 között előbb tudományos munkatársa, majd bibliográfiai csoportvezetője. 1979-ben szerzett doktori címet. 1983-tól 1986-ig az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének aspiránsa volt. 1986-tól egészen 2007-es nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Könyvtára (közismert néven: Eötvös Könyvtár) vezetője volt.

1980 és 1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottsága Reneszánsz és Barokk Munkabizottságának titkáraként tevékenykedett. 1988-ban szerezte meg az irodalomtudomány kandidátusa tudományos minősítést "Protestáns erdélyi irodalom a XVIII. század közepén. Bethlen Kata és irodalmi környezete" című, 331 oldalas értekezésével. A Magvető és az Európa Kiadó külső lektora, az Új Magyar Irodalmi Lexikon 18. századi korszakszerkesztője és a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon munkatársa.

Kutatási területe: a 17-18. század magyar irodalom- és művelődéstörténete, valamint hungarikakutatással, elsősorban a korabeli útleírás- és emlékirat-irodalom vizsgálatával illetve a magyar-német művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozik.

Talán legjelentősebb eredménye a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek magyar és magyar vonatkozású nyomtatványainak jegyzéke, amely 1993-ban jelent meg 3 kötetben közel ezer oldal terjedelemben, a müncheni Saur Verlag gondozásában "Ungarische Drucke und Hungarica" címmel. A 2359 tételt tartalmazó monumentális gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy München-London-New York-Párizs megjelenési hely impresszummal látott napvilágot.

Pályafutása során mindig szorosan kötődött szülőhelyéhez: családi kapcsolatán kívül is bekapcsolódott az alma mater, a városi könyvtár és Celldömölk város kulturális vérkeringésébe.

 

2012

---

DÖRNYEI LÁSZLÓ

nyugdíjas pedagógus, tankönyvszerző

1945. július 22-én született Sárváron. Életének meghatározó tényezője, hogy Vas megye szülötte. Egész élete, életútja, életműve a megyéhez köti.

Pécsett szerezte meg magyar-orosz szakos diplomáját. Ezt megelőzően teljesen más munkakörben dolgozott Répcelakon. 1966-ban Zalaszentgróton működött rövid ideig művelődési területen. 1968-tól kötődik városunkhoz munkássága. Három éven át az ifjúsági mozgalom különböző területein tevékenykedett. 1971-től kezdett el tanítani. A jelenlegi Városi Általános Iskola egyik előd-intézményében, az Eötvös Lóránd Általános Iskolában és nyugdíjazásáig hű is maradt munkahelyéhez.

Pedagógusi hitvallásának legfontosabb célkitűzése volt, hogy az anyanyelv szeretetét ültethesse át tanítványaiba. Az úgymond hétköznapi oktatási feladatai mellett megírta a celldömölki Apáczai Kiadó gondozásában megjelent Helyesírási gyakorlófüzeteket, melyek segítségével országszerte, de határainkon túl is gyerekek ezrei ismerték meg, és sajátították el a nyelv helyes használatát.

Egész pályafutása során aktívan ápolta Vas megye és Kemenesalja két legjelesebb költő géniusza, Berzsenyi Dániel és Weöres Sándor életművét. Elsősorban neki köszönhető a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Verseny kiemelkedő szakmai színvonalon történő megvalósítása. 1993-2004 között minden alkalommal egyik fő szervezője volt a versenynek.

Nyugállományba vonulását követően is aktív résztvevője minden kulturális eseménynek, hiszen ezer szállal kötődnek feleségével együtt a kultúra, a nyelv, az irodalom szép magyar világához.

 

DÖRNYEI LÁSZLÓNÉ – KIRÁLY MÁRTA

nyugdíjas könyvtáros

1946. február 6-án született Szombathelyen. Közel négy évtizedet töltött a könyvtárosi pályán. Nővére hatására és a könyvek szeretete révén, a pályaválasztás nem lehetett számára kérdéses. Szombathelyen indult a népművelő-könyvtáros képzés, és ő élt a lehetőséggel. Egy interjúban impozáns névsort említ meg, mint akik hatottak a pályaválasztására. Benke Éva, Kiss Gyula, Káldi János, Kuntár Lajos, Takács Miklós. Aki kicsit is ismeri Vas megye, illetve a megyeszékhely művelődéstörténetét, az tudja, hogy korszakot meghatározó egyéniségekről van szó.

Diplomája megszerzése előtt Takács Miklós megyei könyvtárigazgató megkérdezte tőle, hogy lenne-e kedve Gencsapátiban 6 órás könyvtárosi állást elfogadni? Itt tanulta meg a könyvtárosi feladatok teljes spektrumát. 1967-ben államvizsgázott „Vas megye könyvtárhálózatának fejlődése a sajtó tükrében” című munkájával. Jól érezte magát Gencsen, de az élet közbeszólt. Megismerkedett későbbi férjével, Dörnyei Lászlóval, aki Celldömölkön lett járási úttörő-titkár.

1968 szeptemberében Márta asszony Alsóságon a művelődési otthon és könyvtár tiszteletdíjas vezetője lett. Ekkoriban üresedett meg a feldolgozó könyvtárosi munkakör, és Káldos Gyula nagyközségi könyvtárigazgató, felajánlotta neki a lehetőséget, amit örömmel elfogadott, és 1968. november 1-től főállású könyvtáros lett. Kevesen voltak, ezért mindenkinek ismernie kellett egymás munkáját, így teljes körű szakmai gyakorlatra tettek szert, ami később nagyon hasznosnak bizonyult. Balázs fia születésekor GYES-re ment, és már az 1972-ben átadott új művelődési központba tért vissza.

Az épület sok új lehetőséget kínált, de felelősséget is jelentett. Számos fiatal gyakornok érkezett évről-évre, s Márta asszony örömmel adta át nekik ismereteit. Egyre változtak a nyilvántartás módszerei és a 90-es évek elejéén megjelent a számítógép, amely a könyvtárügyben is döntő változást hozott. Saját bevallása szerint eleinte idegenkedett az új technikai vívmánytól, de gyorsan megkedvelte új segítőjét.

Kollégáival, férje közreműködésével a nyolcvanas évek második felére kialakult egy olyan szakmai műhely, amely megalapozta a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportját, létrejött a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság, melynek képviseletében az országos elnökség tagja lett. A 90-es évek elejétől férjével együtt a kezdetektől részt vettek a Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny megszervezésében, lebonyolításában. Nyugdíjasként, immár egy évtizede – aktívan részt vesz a helyi kulturális eseményeken.

 

2011

---

KÁLDOS GYULA

nyugalmazott könyvtárigazgató

1931. december 11-én született Nemeskocsban. Elemi iskolában kitűnő tanuló volt, így kerülhetett később polgári iskolába. 1947-ben végzett, és ekkor iratkozhatott be az éppen induló celldömölki gimnáziumba. Érettségi vizsgáját követően egyetemre jelentkezett, de az akkori mereven irányított felvételi rendszerben az érdeklődésétől távol álló szakokra tették át a papírjait. Így csak jóval később 1968-ban felvételizett az ELTE történelem-könyvtár szakára. Ezt azonban hosszúra nyúlt könyvtárosi előélet előzte meg.

1955-ben került a helyi könyvtárba, segéd-könyvtárosként. Sok esetben egyedül látta el a feladatát az elvileg háromfős intézményben, s még falura is ki kellett járnia. Nem volt ritka ekkoriban, hogy a vidéki kijárások miatt napi 12 órát dolgoztak, de senki nem méltatlankodott. 1961-től kapott megbízást az intézmény irányítására, amit három évtizedig, 1991-ig vezetett. A legelső jelentős intézkedése volt az áttérés a szabadpolcos kölcsönzési rendszerre. 1972-ben került sor az új könyvtárépület átadására. 1973-ban emelkedett 2.000 fölé az olvasók száma, és ez a szám állandósult mintegy két évtizedre.

A honismeret nemcsak szenvedélye, hanem aktív szervezője is e tevékenységnek, mind a mai napig irányítója az 1973-ban alakult Honismereti Munkaközösség kéthetente, csütörtökönkénti foglalkozásainak. Évtizedekig gyűjtött bélyeget és harmadik szenvedélye a szőlőművelés, amit nyugdíjasként is nagy szorgalommal gyakorol. Gyula bácsi, aki apja cipészműhelyében hallotta először Kemenesalja érdekes történeteit, anekdotáit, kisgyerekként megjegyezte ezeket, s később már tudatosan gyűjtve a helyi emlékeket, alakította ki, azt a honismereti műhelyt, amelynek révén mára sok-sok elfeledettnek hitt emlék, dokumentum áll az utókor rendelkezésére. Ismereteit és véleményét az Új Kemenesalja hasábjain több száz hangulatos és tanulságos cikkben osztotta meg a lap olvasóival és az 1989-es indulásától kezdve szerkesztőbizottsági tagként működött közre az újság munkájában.

Eddigi kitüntetései:
Pável Ágoston Emlékérem (1988),
CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM /1997; 2003/;
Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület „Közösségi Kultúráért” kitüntető oklevele (2007),
Új Kemenesalja Nívódíj (2010),
Honismereti Szövetség Bél Mátyás Emlékérme (2010).

 

NÉMETH TIBOR

könyvtárvezető

1964. április 17-én született Celldömölkön. Életének első három évtizedét Csöngén töltötte. Általános iskolai tanulmányait Ostffyasszonyfán végezte, majd a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizett. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola történelem-könyvtár szakán szerzett diplomát.

1982. december 1-től lett a celldömölki Városi Könyvtár munkatársa. 1985-től napjainkig módszertanosi feladatokat ellátva szervezi a városkörnyéki könyvtári ellátórendszer illetve újabban a mozgókönyvtár működtetését. E mellett 2005-ig olvasószolgálati, 2006. február 1-től pedig könyvtárvezetői feladatokat lát el.

Hivatásán kívül számos más területen is letette a névjegyét: forrásértékű helytörténeti tanulmányokat publikált; 1990-től 1996-ig részt vett az „Új Kemenesalja” szerkesztőbizottságának munkájában és a helyi újságot 2006/2007 fordulóján két hónapig felelős szerkesztőként is jegyezte; ötletadóként működött közre Németh Andor, Batthyány Lajos és a '48-as szabadságharcosok emléktábláinak, valamint a Kresznerics Ferenc-díj létrehozásában. Nevéhez fűződik a könyvtár honlapján hozzáférhető Kemenesaljai Életrajzi Lexikon, amely több mint 100 jeles helyi személyiség életrajzát tartalmazza, valamint „A magyarság évfordulónaptára” című összeállítás, ami alapja a „Nemzeti évfordulóink” című reprezentatív minisztériumi évkönyvnek és a „Honismeret” című országos lapban megjelenő „Honismereti évfordulónaptár”-nak.

Negyedszázada munkaidőn kívül folyamatosan fejleszti a „Magyar Életrajzi Kalauz” elnevezésű reprezentatív nemzeti digitális névkatasztert, amely jelenleg 283 ezer személy (több mint 25 Celldömölk) adatait gazdag szempontrendszer alapján folyamatosan karbantartó és visszakereshetővé tevő internetes közszolgálati adattár. A legteljesebb magyar biográfiai adatbank szolgáltatásait igénybe veszi – többek között – a Magyar Távirati Iroda, a Nemzeti Évfordulók Titkársága, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Biztottság. Németh Tibor projektpartnerként részt vesz az internetes keresés megújítását célzó szemantikus webkereső fejlesztésének életrajzi megalapozásában.

Eddigi kitüntetései:
Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata (2002)
Vas Megye Önkormányzata Batthyány Lajos Emlékérme (2007)
Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérme (2009)
Vas Megyei Honismereti Egyesület Szülőföldünkért díszoklevele (2009) Pável Ágoston Emlékérem (2011)

 

2010

---

ESZTERGÁLYOS JENŐ

az Apáczai Könyvkiadó és Könyvterjesztő KFT. alapítója és ügyvezető igazgatója

A „Tanár Úr” Alsóságon született 1938. május 9-én. A középfokú tanítóképző elvégzése után 1956-ban a Békés megyei Kamuton kezdett tanítani. A szülőföldre visszatérve egy évig Egyházashetyén oktatott, majd 1960-tól 1974-ig Kemeneskápolnán volt iskolavezető. Ezután a celldömölki Eötvös Loránd Általános Iskolába került és 1975-től 1989-ig Vas megyei szakfelügyelőként is dolgozott. Közben a Pécsi Tanárképző Főiskolán a rajz és a pedagógia szakot is elvégezte, majd a József Attila Tudományegyetemen 1982-ben pedagógia-pszichológia szakon is diplomázott. Tapasztalta, hogy nem állnak megfelelő könyvek a tanítók rendelkezésére. Ez adta a motivációt, hogy magánkiadásba fogjon, melynek költségeit anyai örökségének segítségével fedezte. Első könyve Oktatójátékok kisiskolásoknak címmel 1982-ben jelent meg, melyet számos másik követett a nyolcvanas években.

1990-ben megalapította az Apáczai Kiadót, amely az általános iskolák alsó és felső tagozatának minden tantárgyból készít tankönyveket és munkafüzeteket. Több mint 600 „bázisiskolával” büszkélkedhet, amelyek nagyrészt könyveikből tanítanak és magukénak vallják a kiadványokban megtestesülő, szeretetre épülő apáczais nevelési filozófiát. Az elmúlt két évtizedben minden második magyar elsős az Apáczai Kiadó olvasókönyveiből tanult meg olvasni. Az évente több mint 2,5 milliárd Ft-os árbevételű kiadó az alapítás óta több mint 55 millió tankönyvet készített. A kiadó minden tanévben több millió forint értékű tankönyvet ajándékoz határainkon belül és kívül a hátrányos helyzetű tanulóknak. A kiadó által pedagógusok jutalmazására létrehozott Genius Apáczai Diploma Díj értékét mutatja, hogy pedagógiai Kossuth-díjnak is emlegetik.

Esztergályos Jenő munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, 2009-ben pedig az „Év embere” lett Vas megyében. A magyar tankönyvkiadók közül egyedül az Apáczai Kiadó nyerte el a Magyar Termék Nagydíjat – immár három alkalommal.

KOLTAI JENŐ

alsósági katolikus esperes-plébános

1944. július 20-án született Szombathelyen. Gyermekkora óta papnak készült és a helyi domonkos templomban ministrált. Középiskolai tanulmányait kalandos úton végezte: a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte, Sárváron folytatta, majd a Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben végzett a Hittudományi Akadémián, egy évvel később pedig doktorátusi címet is szerzett. Két évig Dél-Zalában volt káplán, majd 1970-től 1975-ig szülővárosában püspöki szertartó és levéltáros. Ígéretes tudományos pálya körvonalai bontakoztak ki előtte: levéltárosi szakképesítéssel és könyvtárosi diplomával felvértezve tanulmányokat publikált és megkezdte a szombathelyi Herzan-könyvtár anyagának feldolgozását. Eredményeinek elismeréseként a Veszprémi Akadémiai Bizottság tudományos munkatársává választotta.

1975-ben került Kemenesaljára izsákfai és bobai plébánosként, majd 1982 óta – Kresznerics Ferenc hatodik utódjaként – Alsóság székhellyel működik. Az egyházi szolgálat mellett kiemelkedő jelentőségű helytörténeti kutatómunkát folytat: elsősorban egykori hivatali elődjének, Kresznerics Ferenc akadémikus emlékének ápolásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. A tudós nyelvész életpályájával saját életútja is számos érintkezési pontot mutat. A Kresznerics Ferenc nevével fémjelzett anyanyelvi versenyek bíráló bizottságának állandó tagja és egyik különdíjának felajánlója. Mindennapi hitéleti tevékenységét a tudományos munka végzése során megszokott magas színvonal és igényesség jellemzi.

Tevékenységét Celldömölk városa 2000-ben Millenniumi emlékéremmel ismerte el, 2002-ben pedig a Vas Megyei Honismereti Egyesület Pável Ágoston Emlékplakett kitüntetésben részesítette. 2008-ban a Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérmet adományozott részére.

  

2009

---

  

NÁDASDY LAJOS

nyugalmazott református lelkész

1913. január 28-án született Felsőkelecsényben. Enyingen és Pápán volt kisgyermek, majd a pápai református kollégiumban érettségizett 1932-ben. 1937-ben tette le a lelkészképesítő vizsgát. 1938 és 1941, majd 1945 és 1948 között segédlelkész Celldömölkön. A Nemzeti Paraszt Párt helyi titkári funkciójától eljutott a párt országos választmányi tagságáig, és elnöke lett a Nemzeti Bizottságnak. A helyi gimnázium létesítése érdekében meghívta Celldömölkre az akkori kultuszminiszter Keresztury Dezsőt, ahol a miniszter egy népgyűlésen találta magát. A miniszter a transzparenseket és a tömeget látva, ígéretet adott a gimnázium megépítésére. 1948 után Veszprém megyében: Nagyvázsonyban, Zánkán, majd Nemesvámoson szolgált. 1969 és 1991 között megbízott lelkész lett Sárvárott, egyúttal Pápán 1973-ig majd 1981-től 1995-ig a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa. 

Egyházi szolgálatáért és helytörténeti kutatásaiért számos rangos kitüntetésben részesült: Ortutay Gyula-emlékérem (1980), Pável Ágoston Emlékplakett (1986), Bél Mátyás Emlékérem (1995), Celldömölk Városért Emlékérem (1997),

Nádasdy Lajos számos alkotása foglalkozik Celldömölk és Kemenesalja történelmével: így az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os eseményeket dokumentáló munkája, a helyi lapok szerkesztése, Thália szekerező papjairól írott könyve, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy múltunk fontos állomásai meg legyenek örökítve az utókor számára.

Nádasdy Lajos így vall életútjáról: „Hálás vagyok Istennek, hogy vállalt szolgálatomat, úgy az egyház, mint a nemzet, az egyetemes magyar kultúra javára végezhettem, az Ő Kegyelme hordozott és újított meg mindenkor a szükséges mértékben, és még most is – átlépve a bibliai korhatárt – éltet, hordoz, újít, s végezhetem napról-napra a Tőle nyert erővel a vállalt szolgálatokat.”

2014. április 19-én, életének 102. évében hunyt el.

 

NÉMETH LAJOS

A celldömölki gimnázium nyugalmazott igazgatóhelyettese

1916. február 28-án született Marcalgergelyiben. Szülőfalujában végezte el az elemi iskolát, ahol édesapja is tanította. A Soproni Evangélikus Reál Gimnáziumban (Líceum) 1935-ben érettségizett, majd felvették a Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. A négy év elvégzése után 1939-ben magyar-történelem-német szakos tanári diplomát kapott. Október 5-én behívták katonának, rá egy hétre pedig Celldömölkön kinevezték tanárnak. Két év katonáskodás után 1941. szeptember végén szerelt le, de öt hónap múlva ismét bevonult, a 2. doni hadsereg 7. hadosztályának hírközpontját vezette. A fronton egy évet és 15 napot töltött. Egy tanévet sem taníthatott végig, amikor újra a hadsereg következett. Észak--németországi kiképzése után angol fogságba került, ahonnan 1945. szeptember 22-én megszökött. Néhány héttel később már ismét tanított.

Celldömölkön a dolgozók polgári iskoláját vezette, ahonnan Alsóságra irányították. Ott két évig tanított. Ezután kinevezték Vas megye magyar szakfelügyelőjének, ezzel egy időben igazgatóhelyettes és osztályfőnök is volt, valamint megválasztották járási szakszervezeti titkárnak. 1953-ban a celldömölki gimnáziumba hívták óraadónak, ahol fél év múlva már kinevezett tanár lett. Később Debrecenben elvégezte az egyetemet, és egészen 1977. február 28-i nyugdíjba vonulásáig a gimnáziumban tanított magyart, németet és történelmet, illetve 1953-tól igazgatóhelyettesként is működött. Hitvallásának József Attila versének szavait tartja: „Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen”.

1947-ben nősült meg; feleségével 62 évig éltek boldog házasságban. Lányuk, Németh S. Katalin irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa, aki hosszú ideig vezette az MTA Irodalomtudományi Intézetének Könyvtárát.

2004. augusztus 20-án Celldömölk Városért Érdemérmet vehetett át.  Megkapta az arany, gyémánt, vas, rubin és 75 év tanügyi szolgálat után a gránitdiplomát.

Kiváló pedagógus, szaktanár és közoktatási vezető volt, aki Celldömölkön nemzedékek sorát nevelte és oktatta.

Életének 100. évében hunyt el Celldömölkön, 2015. június 28-án.

 

 

 

A könyvtár

• 
• 

Bemutatkozás
Nyitva tartás - Szolgáltatások
A könyvtár állománya - Katalógus - Folyóirataink
Elérhetőségek - Munkatársak - Korábbi munkatársaink
Gyermekkönyvtár
Ellátórendszer - Csererendszer
Kisközösségek 
A könyvtárra vonatkozó dokumentumok (pdf): adatvédelmi tájékoztató, alapító okirat, használati szabályzat, internet-használati szabályzat, küldetésnyilatkozat

 

A Kresznerics Ferenc Könyvtár bemutatása

 

Celldömölk és Kemenesalja közkönyvtára 1953. február 8-án nyílt meg. Elnevezéseiben: járási, nagyközségi, városi jelzővel tükrözte a fenntartó hatáskörének változásait. Kresznerics Ferenc (1766-1832) nyelvész, tudós pap nevét 1993-ban, működésének 40. évfordulója alkalmából vette fel. 2005. szeptember 1-jétől az intézény önállósága megszűnt. Az újonnan létrehozott Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár könyvtári feladatot ellátó intézményegysége továbbra is viseli Kresznerics Ferenc nevét.

A könyvtár célja és feladata egykor és napjainkban is a város és vonzáskörzete lakosságának könyvtári ellátása. A korábbi "alközponti" szerepkör tartalmát megőrízve kapcsolódik a Vas megyei lakóhelyi könyvtárak - Berzsenyi Dániel Könyvtár által koordinált - együttműködésén alapuló rendszeréhez.

A központi könyvtár felnőtt- és gyermekrészlege mellett az izsákfai városrészben van egy fiókkönyvtár, s az ellátórendszerhez 2004-től 18 községi könyvtár tartozik. Általános gyűjtőkörű, középfokú ellátást biztosító állományát az 1973 óta e tájegységre vonatkozó, folyamatosan gyarapodó helyismereti gyűjtemény teszi egyedivé.

A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett, különösen a tájékoztató munkában egyrészt saját, másrészt kész adatbázisok használata, azaz az informatikai szolgáltatás is megjelent, és a HUNGARNET Egyesület támogatásával lehetővé vált az Internet használata.

A gyermekkönyvtár is számos, rendszeresen visszatérő programot szervez a kis olvasók érdeklődési körére alapozva, amely lehetővé teszi az élő kapcsolatot a város és vonzáskörzete oktatási intézményeivel.

Intézményünk tevékeny részese Kemenesalja művelődésének: rendszeresen szervezünk irodalmi, művészeti rendezvényeket, kiállításokat, hirdetünk meg pályázatokat, bonyolítunk le vetélkedőket.

Könyvtárunk névadója előtt tisztelegve 2004-ben már hatodik alkalommal rendezte meg a Kresznerics Ferenc országos anyanyelvi versenyt, amelyet a határokon túl élő magyar diákok is rendszeresen megtisztelnek részvételükkel, és egyre rangosabb helyet vívott ki magának a hasonló jellegű megmérettetések között.

A könyvtár állandó kisközösségei - a negyedszázada működő honismereti munkaközösség, és az 1988-ban létrejött Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság - összejövetelei elsősorban a felnőtt olvasóknak, érdeklődőknek kínálnak, teremtenek alkalmakat az ismeret- és élményszerzésre. 2000-ben alakult a Berzsenyi Asztaltársaság ifjúsági csoportja, azzal a céllal, hogy a tanulóifjúság számára közvetítse Kemenesalja hagyományait, irodalmi és kultúrális értékeit.

A beiratkozott könyvtárhasználók aránya Celldömölk lakosságához viszonyítva 16-18% között van: az évi 2000-2200 olvasó egyre differenciáltabb és magasabb szintű információs igényeinek kielégítését 6 főiskolát végzett könyvtáros, 1 segédkönyvtáros és 1 felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtári adatrögzítő munkatárs végzi.

  

 Nyitva tartás

 

	Felnőtt részleg	Gyermekkönyvtár
Hétfő	szünnap	szünnap
Kedd	10-17	13-17
Szerda	10-17	13-17
Csütörtök	9-17	13-17
Péntek	10-18	13-18
Szombat	9-13	9-13

   

 

 Szolgáltatásí díjak 2013. január 1-től

 

BEIRATKOZÁSI DÍJ EGY NAPTÁRI ÉVRE

Önálló keresettel rendelkezők: 2 000,- Ft
Nyugdíjasok 70 éves korig: 1 500,- Ft
16 év feletti diákok, felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, pedagógusok (jogosultságuk igazolásával): 1 000,- Ft
16 éves kor alatt ill. 70 év felett: díjtalan

 

SZOLGÁLTATÁSOK

Könyvtárközi kölcsönzés 250,- Ft/kötet
DVD-kölcsönzés: 250,- Ft/db

Fénymásolás A/4 20,-Ft/oldal ; A/3 35,-Ft/oldal (fekete-fehér)
Fénymásolás A/4 40,- Ft/oldal ; A/3 60,- Ft/oldal (színes)

Nyomtatás A/4 30,-Ft/oldal ; A/3 60,-Ft/oldal (fekete-fehér)
Nyomtatás A/4 60,-Ft/oldal ; A/3 100,-Ft/oldal (színes)

Fax továbbítás (csak belföldi) 300,-Ft/db
Digitális másolat/szkennelés 100,-Ft alapdíj + 20 Ft/oldal

Internet- ill. számítógép-használat 150,-Ft/megkezdett óra
(A gyermekkönyvtárban, 14 éven aluliak számára az Internet használata ingyenes)

***

Regisztrált használóink számára vezeték nélküli, térítésmentes Wi-Fi Internet-hozzáférést biztosítunk

 

 A könyvtár állománya

 

ÁLLOMÁNY:
50 ezer könyv, 1600 tartósan őrzött időszaki kiadvány, 2425 hangzó, 217 video, 220 CD-ROM-adatbázis, 1131 db egyéb ( mikrofilm, dia, fénykép stb.) dokumentum, 126 előfizetett folyóirat és napilap.

KÜLÖNGYŰJTEMÉNY:
Helyismereti különgyűjtemény. Könyvtárunk 1970 óta gyűjti a helyismereti - a városra és vonzáskörzetére, Kemenesaljára vonatkozó - dokumentumokat. Az anyag teljességre törekvően tartalmazza a tájegységre vonatkozó publikált forrásokat és a helyismereti jellegű kéziratos munkákat is.

ADATBÁZISOK:
Katalógus
Kemenesaljai Életrajzi Lexikon
Magyar Életrajzi Kalauz
Magyar Nemzeti Bibliográfia - Könyvek 1976-2008.
A Szikla-21 integrált könyvtárkezelő program segítségével 1994-től folyamatosan épül a számítógépes Kemenesaljai helyismereti adatbázis. Az adatbázis 1986-tól tartalmazza a sajtófigyelést: 11602 cikket és 940 helyismereti vonatkozású könyvet.
Vas megye irodalma. Bibliográfia és repertórium 1965-2000. Összeállította a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely. (CD-ROM)
EBSCO
NAVA 

  

 Korábbi munkatársaink

 

- Dr. Bellérné Horváth Cecília - Vezetőnek lenni nem mindig magányos dolog (1992-2006) 
- Dörnyei Lászlóné - A nem látványos dolgok fontossága (1968 - 2002)
- Káldos Gyula - A könyvtár Celldömölk életének mindig egyik központja volt ; Vas megyei könyvtáros-portrék 4. Káldos Gyula (1955-1991)
- Szomju Lászlóné - A Gutenberg-galaxis vonzásában (1964 - 2005)

Elérhetőségek

• 
• 

Elérhetőségek - Munkatársak - Szolgáltatások

 

Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár

9500 Celldömölk, Dr. Géfin L. tér 1. Pf.: 162

 

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

95/779-301 v. 302
   http://kemenesaljamuvhaz.hu/

 

KÖNYVTÁR 

Telefon:

Információ: 95/779-450 
Felnőttrészleg: 779-452 
Gyermekkönyvtár: 779-453 
Feldolgozó iroda: 779-454
Könyvtárvezető: 779-455, 70/338-3065

E-mail:

Olvasószolgálat: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Gyermekkönyvtár - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Könyvtárvezető - Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Nagyobb Google térkép

  A könyvtár munkatársai

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. könyvtárvezetõ, olvasószolgálat

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. kulturális közfoglalkoztatott
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. gyermekkönyvtáros
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. informatikus könyvtáros, olvasószolgálat
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. kölcsönzés, adminisztráció