Gyömörey György (1873-1949)
GYÖMÖREY GYÖRGY
(Sümeg, 1873. december 27. - Gógánfa, 1949. augusztus 19.)
főispán, gépészmérnök, ogy. képviselő
Ősi zalai köznemesi családban született. Szülei: Gyömörey Vince zalai főjegyző és Blaskovits Izabella. A nagykanizsai piarista gimnázium után a Műegyetemen és Charlottenburgban végezte felsőfokú tanulmányait. Gépészmérnöki oklevelét 1895-ben kapta, majd egy esztendeig a Műegyetem Gépszerkezettani tanszékén tanársegéd volt. Előbb a Danubius Hajóépítő gyár, majd a MÁV Gépgyárának mérnöke lett. 1903-ban vette feleségül Károlyi Rózát, aki három fiú és egy leány gyermekének édesanyja lett. Kréta blokádjában mint a pólai tengerésziskola önkéntese vett részt. A MÁV-tól rendelték be a Kereskedelemügyi Minisztériumba, a Vasúti és Hajózási főfelügyelőséghez, ahol a vasúti osztály főnöke lett.
Birtokkal rendelkezett Ukk térségében és egy nagyobb birtokot bérelt Intaházán is. Bérleti szerződése az intai uradalom erdőkön kívüli 1675 holdjának használatára szólt. Bérleti díjként holdankénti évi 85 kg bp.-i tőzsdei szabványú 77 kg fajsúlyú búza árát kérték, amit évi két összegben kellett a bérlőnek megfizetni. A kommün bukása után 1920-ban Keresztény Nemzeti Egyesülés párti programmal képviselővé választották Celldömölkön. A Tisztelt Házban a közlekedési bizottság elnökévé választották. Később Klebelsberg Kunó gróffal együtt megalapította a disszidensek pártját. A politikától 1922-ben vonult vissza és Inkepusztán gazdálkodott. 1926-ban Zala vármegyei főispánná nevezték ki és 1935-ig töltötte be a tisztséget. A második Gömbös-kormány bemutatkozása után az összes megye közül egyedül Zalában a megyegyűlés leszavazta ~ bizalmi indítványát. Az ellenindítványt Mindszenty József jegyezte... A főispán távozása után a vármegyei törvényhatósági bizottságnak továbbra is tagja maradt. Megszervezte 1932-ben a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét, amelynek elnöke funkcióját is ellátta.
A Celldömölkön 1913 őszén hosszas előkészítés után megnyílt államilag segélyezett polgári fiú iskola 13 évig különböző bérházakban működött. Az elhelyezés tartós megoldatlansága veszélyeztette az iskola létét és fejlődését. Jándi Bernardin apáttal és Pletnits Ferenc kormányfőtanácsossal összefogva megszerezte Schwöder Ervin államtitkár és Dulovits Árpád min. tanácsos támogatását, javaslatukra Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1923-ban állami kezelésbe vette a polgári iskolát. Még az év őszén letették az iskola alapkövét, 1926. október 23-24-én pedig a hivatalos átadás is megtörtént, amelynek keretében az iskolát Gyömörey Györgyről nevezték el. A tanintézmény két évtizeden keresztül, 1946-ig viselte a politikus nevét.
Irodalom:
Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. Bp. 1921. p. 56.
Oszvald Sándor: A celldömölki m. kir. állami Gyömörey György polg. fiúiskola új épületének felavatásával kapcsolatos ünnepségek lefolyása. In: Kemenesalja, 1926. 44. sz. (okt. 31.) pp. 1-2.
Káldos Gyula: Díszpolgáraink. In: Új Kemenesalja, 2004. 4. sz. (február 27.) p. 9.
N. T.