KISKOS ISTVÁN
(Szergény, 1874. november 20. - Szombathely, 1945. július 3.)

ügyvéd, Szombathely polgármestere (1914-1930)

 

A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti jogi egyetemen diplomázott. A szombathelyi királyi törvényszéken lett joggyakornok. 1896-ban lépett Szombathely város szolgálatába, mint aljegyző. 1901-ben főjegyző, 1902-ben másodtanácsnok, 1908-ban tanácsnok lett. A gyors és fényes közigazgatási karriert követően 1914. május 20-án választották meg Szombathely polgármesterévé. Hivatalba lépését követően az első világháború kitörésekor legfontosabb feladata a közellátás és a hadisegélyezés megszervezése volt. Országosan is kuriózumnak számított, hogy sertéseket hízlaltatott a városnak és Dániából hozatott fagyasztott húst a világégés ínséges esztendeiben. 1930-ig, országgyűlési képviselővé választásáig töltötte be ezt a tisztséget. Polgármesteri működése alatt alakították át a városháza épületét, bővítették a csatornahálózatot és a vízműveket, ő létesítette a jéggyárat és vette városi kezelésbe az Uránia Mozgófénykép Színházat. Vas vármegye és Szombathely ezer ágyas kórházának avatásával megszületett az ország egyik legjelentősebb vidéki egészségügyi intézménye. A Kiskos-éra nem látványos, de annál hasznosabb eredménye volt a megyeszékhely rendezési tervének elkészíttetése, amely már egy nagyváros képét hordozta a tervrajzokon. 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki. Hivatali tevékenységén túl mutató érdekesség, hogy a korabeli tudósítások szerint "a dalnak nem csak lelkes barátja, hanem kiváló művelője is" volt. Érdemei elismeréséül 1930. október 16-án a "tapintatos politika" híveként számon tartott Kiskost a város díszpolgárává választották. Ezt követően ügyvédi gyakorlatot folytatott. Tekintélyét bizonyítja, hogy 1945 áprilisától haláláig a II. világháborút követő újjáépítést szervező Nemzeti Bizottság elnöke volt.

Irodalom:

Vasmegyei fejek. Szombathely, 1930. p. 25.

N. T.

Módosítás: (2011. Február 18. Péntek, 17:26)