A listában vastag piros betűkkel szerepelnek a jelenlegi települések, míg a megszűnt helyneveket vastag fekete írásmód jelzi.

Aborgáta nv. Borgáta
Ajkay-major ld. Ostffyasszonyfa
Alsókeresztúr ld. Nemeskeresztúr
Alsómajor ld. Celldömölk
Alsómesteri ld. Mesteri (1935-től)
Alsóság ld. Celldömölk (1950-től)
Alsósöjtör ld. Duka
Apáti puszta ld. Kemenesmagasi
Asszonyfa nv. Ostffyasszonyfa
Asszonyfalva vára ld. Ostffyasszonyfa
Auguszta major ld. Csönge
Baba nv. Boba
Balozsai-major ld. Nemeskeresztúr
Békemajor ld. Celldömölk
Bekenyi-puszta ld. Egyházashetye
Belsőváth ld. Mersevát
Bereczk   (Kis-Czell, Dömölk, Ostffyasszonyfa táján [1331])
Berhénd   (Kis-Czell és Tokorcs táján [1421-1435])
Berzsenyi-kúria ld. Egyházashetye
Berzsenyimajor ld. Kemenessömjén
Boba   első írásos említésével 1271-ből találkozhatunk
Bocor ld. Jánosháza
Bodamajor ld. Kemenesmagasi, Vönöck
Bokodpuszta ld. Izsákfa
Boldafölde   (Köcsk, Kápolna és Bokodpuszta környékén [1330])
Borgáta   első okleveles említése 1356-ból való
Borgatta nv. Borgáta
Boroszd   (Ság, Tokorcs és Dömölk vidékén feküdt [1237-1283])
Celldömölk   1252-ben említik először a történelmi dokumentumokban - Kis-Czell, Nemesdömölk, Pórdömölk, Ság (Alsóság), Alsómajor, Békemajor, Kismezei-major, Marcalmajor, Pinkóc, Pityervár, Radómajor, Rédey-major, Rózsamajor, Sándorháza, Újmajor, Izsákfa
Csatabér   (Pápoc és Kecöl határában [1264-1400])
Csenge nv. Csönge
Csép puszta   (Mihályfa, Tokorcs környékén [1272-1437])
Cser major ld. Kemenesmagasi
Cserfás major ld. Kemenessömjén
Cserháti major ld. Kemenesmagasi
Cseri major ld. Csönge
Csermajor ld. Kemenesmihályfa, Vönöck
Cserpuszta ld. Kemenesmihályfa
Csiba ld. Duka
Csórom dűlő ld. Egyházashetye
Csönge   első okleveles említése 1409-ből származik – Auguszta major, Cseri major, Csöngei major, Dömölki malom, Ferenc major, Horvát major, Kódis major, Margit major
Csöngei major ld. Csönge
Demelk nv. Dömölk
Dénes major ld. Mersevát
Deszkási puszta ld. Pápoc
Dömölk nv. Celldömölk
Dömölki malom

ld.

Csönge
Duka   első írásos említésével 1290-ben találkozhatunk– Alsósöjtör, Csiba, Felsősöjtör, Göncseg-puszta
Egyházashetye   1338-ból származik első említése – Bekenyi-puszta, Berzsenyi-kúria, Csórom dűlő, Újmajor
Elk nv. Ekel
Ekel   (Pápoc és a Rába mellett [1325-1387])
En   (Bokodpuszta mellett [1283-1311])
Erantfalva   (Simonyival együtt említik [1434])
Erdészlak-Újtelep ld. Keléd
Eresztvényes ld. Pórmagasi
Ernesztfalva   (Jánosháza környékén [1455])
Felsőmesteri (Inta) ld. Mesteri (1935-től)
Felsőkeresztúr ld. Nemeskeresztúr
Felsősöjtör ld. Duka
Fenyér   (Duka közelében, Jánosháza táján [1465])
Ferenc major ld. Csönge
Galusháza   (Jánosháza környékén [1455-1478])
Göncseg-puszta ld. Duka
Hernád-Mesteri ld. Mesteri
Hetye nv. Egyházashetye
Himeskő   (Ostffyasszonyfa, Magasi táján [1325-1470])
Horvát major ld. Csönge
Hölleháza ld. Ostffyasszonyfa
Intaháza ld. Mesteri
Irnosdháza   (Jánosháza táján [1408-1495])
Izsákfa   1435-ből származik első említése – Bokodpuszta (ld. Celldömölk 1979-től)
Jánosháza   1428-ból származik első említése – Bocor, Körtvélyes puszta, Vérkő
Józsefház ld. Kenyeri
Kádár   (Ostffyasszonyfa mellett [1303-1468])
Kajmát   (Magasi és Szergény között)
Kápolna nv. Kemeneskápolna
Karakó   1257-ből származik első említése
Károly major ld. Ostffyasszonyfa
Kecskéd nv. Rábakecskéd
Keléd   Oklevélben először 1468-ban találkozunk a nevével - Erdészlak-Újtelep
Kemenes-puszta ld. Kemenesmagasi
Kemeneskápolna   első okleveles említése 1330-ból való
Kemenesmagasi   1331-ből származik első említése – Apáti puszta, Bodamajor, Cser major, Cserháti major, Eresztvényes, Kemenes-puszta, Miskolczy major, Nemesmagasi, Pórmagasi, Zongor major
Kemenesmihályfa   1409-ből származik első okleveles említése – Csermajor, Cserpuszta, Kinlódimajor, Sándor major, Vidos major, Vilmospuszta (1939-től 1946-ig és 1982-től 1993-ig Sömjénmihályfa = Kemenesmihályfa + Kemenessömjén)
Kemenespálfa   nevével először egy 1457-es oklevélben találkozunk –  Marczalrózsa major, Martonfa, Pálfa, Pálfamartonfa, Szemerey major, Tordasújmajor
Kemenessömjén   1331-ből származik első okleveles említése - Berzsenyimajor, Cserfás major,  Nemesmajor, Tó major (1939-től 1946-ig és 1982-től 1993-ig Sömjénmihályfa = Kemenesmihályfa + Kemenessömjén)
Kemenesszentmárton
1325-ből származik első említése
Kenyeri   1466-ból származik első említése – Józsefház, Királykutimajor, Kecskéd, Rábakecskéd
Keresztúr ld. Nemeskeresztúr
Kígyókő vára ld. Ostffyasszonyfa
Kilid nv. Keléd
Kinlódimajor ld. Kemenesmihályfa
Királykutimajor ld. Kenyeri
Kis-Mesteri ld. Mesteri
Kiscell ld. Celldömölk
Kisköcsk ld. Köcsk
Kismezei-major ld. Celldömölk
Kissomlyó   1356-ból származik első okleveles említése
Kocs nv. Nemeskocs
Kódis major ld. Csönge
Köcsk   1233-ből való első okleveles említése – Kisköcsk, Nagyköcsk
Körtvélyes puszta ld. Jánosháza
Lászlómajor ld. Nagysimonyi
Lovászimajor ld. Szergény
Mágorta   (Bokodpuszta, Kápolna, Ság környékén)
Magasi nv. Kemenesmagasi
Marcalimajor ld. Celldömölk
Marczalrózsa major ld. Kemenespálfa
Margit major ld. Csönge
Marton major ld. Ostffyasszonyfa
Martonfa ld. Kemenespálfa
Merse nv. Mersevát
Mersebelsőváth ld. Mersevát
Mersevát   Oklevélben először 1432-ben találkozunk a nevével – Belsőváth, Dénes major, Mersebelsőváth, Nelli major, Radómajor-felső, Váth
Mesteri   Első okleveles említése 1300-ból származik – Alsómesteri, Felsőmesteri, Hernád-Mesteri, Intaháza, Kis-Mesteri
Mészölyi-major ld. Ostffyasszonyfa
Mihályfa nv. Kemenesmihályfa
Miklósfa ld. Pápoc
Mirajt   (Jánosháza és Karakó mellett [1390-1483])
Miskolczy-major ld. Kemenesmagasi
Nagy János major ld. Ostffyasszonyfa
Nagyköcsk ld. Köcsk
Nagysimonyi   Első említésével 1237-ben találkozhatunk – Lászlómajor
Nelli major ld. Mersevát
Nemes-Felsőkeresztúr ld. Nemeskeresztúr
Nemesdömölk ld. Celldömölk
Nemeskeresztúr   1332-ből való első okleveles említése – Alsókeresztúr, Balozsai-major, Felsőkeresztúr, Nemes-Felsőkeresztúr
Nemeskocs   1409-ből ismert első okleveles említése
Nemesmagasi ld. Kemenesmagasi
Nemesmajor ld. Kemenessömjén
Ostffyasszonyfa   1346-ban szerepel neve először oklevélben – Ajkay-major, Asszonyfalva vára, Hölleháza, Károly major, Kígyókő vára, Marton major, Mészölyi-major, Nagy János major, Osvald major, Pálffymajor, Radóháza-major, Ragyogó, Rózsamajor
Osvald major ld. Ostffyasszonyfa
Pálffymajor ld. Ostffyasszonyfa
Pápoc   első okleveles említése 1356-ból való– Deszkási puszta, Miklósfa, Szentmiklósfa
Petend puszta   (Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Mersevát határában)
Pinkóc ld. Kiscell
Pityervár ld. Celldömölk
Pórdömölk ld. Celldömölk
Pórmagasi ld. Kemenesmagasi
Rábakecskéd ld. Kenyeri
Radóháza-major ld. Ostffyasszonyfa
Radóhegy ld. Tokorcs
Radómajor ld. Celldömölk
Radómajor-felső ld. Mersevát
Ragyogó ld. Ostffyasszonyfa
Rákosd   (Ostffyasszonyfa táján [1449])
Rédey-major ld. Celldömölk
Rózsamajor ld. Celldömölk, Ostffyasszonyfa
Ság ld. Celldömölk (1950-től)
Sághegy ld. Celldömölk
Salamon   (Ostffyasszonyfa határában [1438-1468])
Salamonfölde   (Kissomlyó, Borgáta körül [1356])
Sándor major ld. Kemenesmihályfa
Sándorháza ld. Celldömölk
Semjén nv. Kemenessömjén
Simonyi nv. Nagysimonyi
Somlyó nv. Kissomlyó
Sömjén nv. Kemenessömjén
Sömjénmihályfa ld. Kemenesmihályfa, Kemenessömjén
Sütfejmajor ld. Vönöck
Szemerey major ld. Kemenespálfa
Szentgyörgy   (Himeskő körül [1470-1480])
Szentmárton nv. Kemenesszentmárton
Szentmiklósfa ld. Pápoc
Szergény   1311-ből származik első említése - Lovászimajor
Thornyosháza   (Simonyi határában [1438-1498])
Tó major ld. Kemenessömjén
Tokorcs   Oklevélben először 1237-ben találkozunk a nevével – Radóhegy, T okorcsújmihályfa, Újmihályfa
Tokorcsújmihályfa ld. Tokorcs
Tordasújmajor ld. Kemenespálfa
Ugh   (Ostffyasszonyfától keletre, Magasi mellett [1331-1479])
Újmajor ld. Celldömölk, Egyházashetye
Újmihályfa ld. Tokorcs
Vadasüllés   (Kocs és Boba között [1411-1480])
Varsány   (Jánosházától nyugatra feküdt [1198-1637])
Váth ld. Mersevát
Veneczk nv. Vönöck
Vérkő ld. Jánosháza
Vidos major ld. Kemenesmihályfa
Vilmospuszta ld. Kemenesmihályfa
Vönöck   első okleveles említése 1265-ből való – Bodamajor, Csermajor, Sültfejmajor
Zergeny nv. Szergény
Zongor major ld. Kemenesmagasi


Feldolgozott források:

Bertényi Iván - Feiszt György: Vas megye címerei és zászlai. Kemendollár, 2004. 347 p.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. köt. Bp. 1894.
Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. 1-2. köt. 2. átd., bőv. kiad. Bp., 1997. 1452 p.
Kovács Jenő: Kemenesaljai elpusztult településekről. Kézirat. Szombathely, 1974. 48 lev.
Magyarország történeti helységnévtára, 1773-1808. 22. köt. Vas megye. Bp. 2015. 809 p.                               Molnár Dezső: Kemenesalja történelmi földrajza. Kézirat. Celldömölk, 1978. 182 lev.
Pethő Gyula: A történelmi Vas megye helynevei. Szombathely, 1986. 41 p.

Összeállította: Németh Tibor