Celldömölk történetének kronológiai vázlata
1221.
Egy kaszálójoggal kapcsolatos peres eljárást a nagyváradi püspökség előcsarnokában tüzesvas-próbával kívántak lezárni. Az ügy egyik érintettje a(z) (alsó)sági illetőségű Wid fia Simon nevű poroszló volt. Az istenítéletre végül nem került sor, de a forrás egyértelműen meghatározza a per évszámát, 1221-et. Ez a dátum a mai Celldömölk részét képező Alsóság, így településünk első okleveles említése.
1252. február 18.
A Demunk vagy Munk néven a Dömölk helynév első okleveles említése az ún. Roland-ítéletlevélben. (Irodalom)
1663. szeptember 17.
A „vati hadimustrát” Zrínyi Miklós vezette le: Dömölk mellett 5244 lovas és 3175 gyalogos vonult fel az ország első három főméltósága: Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán előtt. A korabeli hatalmi elit ilyen széles spektrumú megjelenésére csak egészen kivételes alkalmakkor kerülhetett sor vidéken. (Irodalom) + (Előadás)
1681. december
A soproni országgyűlés XXVI. törvénycikke (latinul: articulusa) 11 északnyugati vármegyében összesen 24 települést jelölt ki, ahol a protestánsok templomépítési, illetve istentiszteleti joggal rendelkezhetnek. Vas vármegyében Nemesdömölk és Nemescsó lett e két evangélikus ún. artikuláris hely.
1734. április 16.
Jánosházán került rögzítésre a "Sági Hegységnek Törvényei", az egyik legrégibb fennmaradt magyar hegyközségi jogszabály, amelynek eredetije P 5/1977. számon található a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. A nehezen olvasható dokumentumról Kresznerics Ferenc tudós alsósági nyelvész készített pontos másolatot 1828-ban. Ez utóbbinak hasonmás kiadása 1984-ben látott napvilágot a Városi Könyvtár gondozásában.
1737. április 25.
Elhunyt Lancsics Bonifác bencés szerzetes, aki 1725-ben került a dömölki kolostorhoz jószágkormányzónak. 1715 előtt ő írta a Magyarok Nagyasszonyának szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnuszát, a 10 versszakból álló "Boldogasszony Anyánk…" kezdetű Mária-éneket. Az ősi, XI. századi dömölki romtemplom alatti sírboltban porladnak hamvai.
1739. július 9.
Nagyszabású tervekkel Dömölkre érkezett Koptik Odó apát három íródeák, egy építőmester és három kőműves társaságában. Egy héttel később, július 16-án Erdődy György nem engedélyezte számára, hogy a Máriacellből magával hozott Mária-szobornak a Sághegyen kápolnát építsen - így lett az ősi kolostortemplomtól keletre, a régi pápai országút mellett fából készült kis kápolna Kis Czell kialakulásának kezdete.
1744. december 6.
A nemesdömölki evangélikus templom ünnepélyes felszentelésére advent második vasárnapján került sor Tóth Sipkovits János, a Dunántúl Egyházkerület püspöke szolgálatával. Az összegyűlteknek igét hirdetett Miskei Ádám, a dömölki gyülekezet lelkésze. (Irodalom)
1745. november 21.
Zichy Ferenc győri püspök a hagyomány szerint 50.000 hívő jelenlétében bevonult a középkori kolostor romjai mellett épített kápolnába és ékköves aranykoronát helyezett a Mária-szoborra, elismerve annak csodatévő erejét. Ezzel egy időben a dömölki kegyszobor tiszteletét engedélyező és csodatévő voltát igazoló püspöki dekrétumot is kiadott. (Irodalom)
1748. szeptember 15.
A kegyhely felvirágoztatásán fáradozó Koptik Odó dömölki apát szervezőmunkájának eredményeként a Mária neve napját követő vasárnap a kegyszobrot nagyszabású ünnepség keretében az 1747-ben építeni kezdett barokk templom kegyoltárára helyezték át. (Irodalom)
1774.
Elkészült a település első, típusterv alapján készült középülete, a "sóhivatal". Az idők folyamán többször átépítették, de alsó szintjének boltívei ma is őrzik eredeti, szép formájukat. A lassan 250 éves épület hosszabb ideje a rendőrség otthonaként működve továbbra is a köz szolgálatát szimbolizálja.
1790. december 30.
A budai helytartótanács 1788. július 30-án érkezett leiratában szerepelt, hogy hogy II. József Kis-Mária Czell vásárszabadalom iránti kérelmét pozitívan bírálta el és megadta a település számára az évenkénti 4 országos és a minden csütörtökön tartható hetivásárra a jogot. Az oklevelet II. Lipót adta ki 1790 utolsó előtti napján, amelyben az "oppido Dömölk" megnevezéssel mezővárosi rangra emelte Kiscellt.
1831. február 16.
Kresznerics Ferenc alsósági esperesplébánost a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje tiszteletbeli tagjává választotta. 1812-től szolgált Alsóságon és itt teljesedett ki nyelvészeti gyűjtő- és rendszerező munkája, amelynek megkoronázásaként élete végén megjelent fő műve, a "Magyar Szótár gyökérrenddel és deákozattal". Az alsópapság köréből elsőként lett a Magyar Tudós Társaság tagja. Nevét 1993 óta a városi könyvtár illetve a 2008-ban alapított városi kulturális elismerés, a Kresznerics Ferenc-díj őrzi.
1831. május 25.
Győr, Vas, Veszprém és Zala vármegye küldöttei Kisfaludy Sándor felhívására kiscelli gyűlésükön döntöttek a balatonfüredi nemzeti színház létrehozásával kapcsolatos kérdésekben. A határozatokat hamarosan Fejér, Somogy és Sopron megye is támogatta. A harmadik magyar kőszínház megnyitására hamarosan, 1831. július 2-3-án került sor.
1848. június 23.
A népképviseleti választáson a kiscelli választókerületben Vidos József ajánlására „eggy és köz akarattal sokszor tisztelt Gróf Batthyány Lajos ministerelnök urat ország gyülési követjüknek kikiáltván" zökkenőmentesen lezajlott. A regnáló kormányfő később manipulatív hatásra a sárvári mandátum megtartása mellett döntött. (Irodalom)
1871. október 1.
A Magyar Nyugati Vasút Győr - Kisczell - Szombathely vonalszakaszának átadásával elindult a vasúti közlekedés a településen, amelynek állomásán a megnyitásra hat vágányon bonyolódhatott a forgalom. (Irodalom) + (Előadás)
1872. október 3.
Alig egy esztendővel a "vasparipa" megérkezése után a Kis-Czell - Székesfehérvár vonalszakasz kiépülésével és forgalomba helyezésével elágazó-csatlakozó állomássá, azaz hivatalosan kis csomóponttá vált a vasútállomás.
1882. március 31.
A zsidó lakosság számának növekedésével a vallásgyakorlás érdekében felmerült a templomépítés szükségessége. A hívek anyagi áldozatvállalása következtében e napon avatták fel a kiscelli zsinagógát, amelynek terveit Schőne Lajos bécsi építész készítette. A szombathelyi zsinagóga kicsinyített másaként emlegetett épület a második világháborúban pusztult el.
1887.
Megkezdte működését az Iparos Tanonciskola a római katolikus elemi fiúiskolában. Első oktatói Porpáczy Ferenc kántortanító, a római katolikus népiskola főtanítója, valamint Zupponits Imre római katolikus osztálytanítók voltak. Részletes adatok a harmadik, 1889/90-es tanévről állnak rendelkezésünkre, ekkor a 3 fős tantestület 17 féle szakmában 69 tanoncot oktatott.
1891. augusztus 2.
Vonaton megérkezett Kis-Czellbe Eötvös Loránd, hogy - a már korábban itt lévő Kövesligethy Radóhoz és Tangl Károlyhoz csatlakozva - a Sághegyen végrehajtsa első terepi méréseit azzal a később róla elnevezett ingával, amellyel a Föld gravitációs terét vizsgálta. A mérésekre támaszkodva igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől. E tény fontos szerepet játszott Einstein relativitáselméletében is. Ság hegyi kísérleteinek emlékére 1971-ben emlékoszlopot állítottak fel és Eötvös nevét viselte hosszú ideig Celldömölk egyik általános iskolája, napjainkban pedig a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Szakképző Iskolája.
1895. szeptember 17-18.
I. Ferenc József császár és magyar király a tíz perccel este 6 óra előtt érkezett udvari különvonattal jött Kis-Czellbe, hogy megtekintse a környéken zajló őszi lovassági hadgyakorlatot. A település impozánsan fellobogózva, esti díszkivilágítással fogadta őfelségét. Másnap, 18-án reggel 7 órakor lovagolt ki az apátságban lévő főhadiszállásról, hogy a csöngei Cseren megszemlélje a 12 lovasezred felvonulását. A helyet, ahonnan végignézte az összecsapást ezt követően a népnyelv Királydombnak nevezte el. A koronás fő aznap délután 5 órakor utazott vissza bécsi rezidenciájára. (Irodalom)
1896.
Kiscell kórházának építésére felsőbüki Nagy Sándor 50 ezer Ft-os e célra tett alapítványa jóvoltából, illetve a település kórházi vagyonából került sor. A kórház első alapszabályát a törvényhatósági bizottság 1893. május 1-i ülésén fogadták el. Az építés folyamata 1893 és 1897 között zajlott, a működés kezdetének éve pedig a források összevetése alapján valószínűleg 1896-ban volt.
1897. szeptember 12.
Megjelent az első helyi sajtótermék, a "Kemenesaljai Lapok" első száma. Merei Gracza György tulajdonában és felelős szerkesztésében vasárnaponként 4 oldal terjedelemben látott napvilágot a társadalmi, közművelődési és közgazdasági hetilap. Az újság 15., utolsó számát 1897. december 19-i impresszummal olvashatták az érdeklődők.
1897. december 19.
A kiépülő vasúti hálózat részeként a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Pandorf - Répcelak - Kis-Czell vonala csatlakozott a celli csomóponthoz, ezzel közvetlen kapcsolat jött létre Sopronnal. E vicinális járat több mint nyolc évtizedig, a GYSEV 1979. május 26-i megszűnéséig szolgálta az utazóközönség igényeit.
1900. november 11.
Megalakult Celldömölk történetének első sportegyesülete Kis-Czelli Korcsolyás Egylet elnevezéssel délután 2 órakor a Sas Szálloda különtermében. Az alakuló közgyűlés elnöknek Zathureczky Géza mezőgazdászt választotta meg. Pár hét múlva, év végére már 70 tagot számlált a korcsolyaegylet, amelynek tagjai az éves 5 koronás tagdíj ellenében jogot nyertek a jégpálya ingyenes használatára. (Irodalom)
1904. január 1.
Kiscell és Nemesdömölk képviselői 1903. február 27-i közös ülésükön döntöttek az összeolvadási kérelemről. A belügyminiszter 101232. és 116738./1903. számú rendeleteivel következő év első napjától hatályosította az egyesülést. (Irodalom)
1934. szeptember 23.
Nagyszabású tömegrendezvény keretében felavatták Sághegyi Trianoni Emlékkeresztet. A 8,5 méteres bazaltszikla alapon nyugvó 19,5 méteres kereszt a legnagyobb magyarországi Trianon emlékmű 2,5 méteres beépített betonelemének felirata:
"Nagymagyarországért Kemenesalja népe MCMXXXIV". (Irodalom)
1945. február 13.
14 angol nehézbombázó repülőgép intézett támadást Celldömölk stratégiai pontjai ellen 13 óra 20 perckor, amelynek során 55 nagyméretű és 2 aknabombát dobtak le a község belterületére, 15 bomba pedig külterületen robbant fel.. Az összesítések szerint 38 magyar halálos áldozatot követelt a bombázás, valamint 100 épület súlyos és mintegy ugyanennyi könnyebb károkat szenvedett. A Belügyminisztérium 200.000 pengőt utalt a település elöljáróságának a keletkezett károk helyreállítására. (Irodalom)
1946. november 26.
A Nemzeti Parasztpárt kezdeményezésére 1946. szeptember 29-én megtartott gyűlésen a szervezők személyesen győzték meg Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi minisztert egy celldömölki állami gimnázium létrehozásának szükségességéről. Az intézmény november 26-án kelt alapító okiratának száma: 136636/1946. v.ü.o. A különbözeti tanfolyam illetve vizsga letétele után 1947. január 30-án került sor a tanévnyitó ünnepélyre, amelyen az iskola megnyitó beszédét Vas Károly igazgató tartotta. Másnap, az első tanítási napon 6 leány és 34 fiú kezdte meg tanulmányait a ligeti sportpálya tribünje alatt kialakított helyiségben.
1948. szeptember 12.
Jándi Bernardin apát és Nemes Vazul plébános szervező közreműködésével tartották meg a kegytemplom 200 éves jubileumát. Az ünnepségen jelen volt Mindszenthy József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása mellett Grősz József kalocsai érsek, Shvoj Lajos székesfehérvári, Kovács Sándor szombathelyi, Papp Kálmán győri püspök és Sárközy Pál pannonhalmi kormányzó apát. A karhatalom a templom körül, illetve Celldömölk határait lezárva mindent megtett, hogy minél kevesebben vehessenek részt a nagyszabású zarándoklaton.
1949. május 8.
A Népfront választási gyűlésén öt vármegye képviseletében mintegy 150 ezer ember jelent meg. A hatalmas tömegre jellemző, hogy három és fél óra alatt 55 tömött vonat futott be a celli vasútállomásra. Számos korabeli prominens személyiség (Dobi István, Erdei Ferenc stb.) vett részt a Ligetben tartott gyűlésen, de ekkor már egyértelműen Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, a Népfront elnöke volt a "sztár"...
1950. szeptember 6.
Alsóság és Celldömölk az 5203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. rendelet alapján Celldömölk néven egyesültek. Érdekesség, hogy a két nagyközség képviselőtestületei 1950. január 28-i együttes ülésükön még a települések "Kemenes" néven történő egyesítéséről döntöttek.
1959. április 12.
Felavatták a Berzsenyi Gimnázium új, korszerű, 12 tantermes épületét. Az avató beszédet Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes tartotta a középiskola 300 diákja, valamint tanárok és szülők sokasága előtt a gimnázium előtti téren. A tanítás a következő tanévtől, 1959 szeptemberétől indult meg a modern tanintézményben.
1963. november 6.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén került sor a Győri Kesztyűgyár celldömölki üzemének felavatására. Az ünnepségen a nagysimonyi származású Nagy Józsefné könnyűipari miniszter méltatta a celldömölki ipartelepítés korszakos jelentőségét. A beruházás a letelepített munkások és vezetők számára létesített öt lakással és egyéb infrastrukturális költségekkel együtt közel 9 millió Ft-ba került. A fénykorában közel 400 dolgozót foglalkoztató üzem több évtizeden át Celldömölk ipartörtének meghatározó szereplője volt.
1972. augusztus 18.
Celldömölk centrumának utolsó, de talán egyik legfontosabb lépéseként ünnepélyesen átadták a Kemenesaljai Művelődési Központ és a Nagyközségi Könyvtár közös épületét. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes avatóbeszédében kiemelte a 438 férőhelyes, korszerű technikával felszerelt színháztermet; a modern kiállítótereket és közösségi helyiségeket; valamint a 440 m2 alapterületű, külön gyermekrészleggel rendelkező könyvtárat. Nagy Imre és Mátis Lajos építészmérnökök, valamint Sellyei Gábor belsőépítész tervei alapján valósult meg a beruházás.
1975. május 14.
Bensőséges ünnepség keretében Dr. Tőke Ottó, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese egyedi növény- és állatvilága, valamint kultúrtörténeti értékei miatt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1/1975. számú határozata alapján tájvédelmi körzetté nyilvánította a Sághegyet. A védelem alá vont hegyrész Celldömölk, Kemeneskápolna és Mesteri határaiból tevődött össze 235 hektár összterületen, amelyből fokozottan védett 24 hektár. A Sághegyi Tájvédelmi Körzettel létrejött Vas megye első és egyúttal az ország második legkisebb védett területe.
1979. január 6.
Celldömölk szülötte, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes átadta a várossá avatásról szóló díszoklevelet Dala Józsefnek, a település vezetőjének a díszünnepségen.
1979. június 23.
A Szabad Föld Kupa döntőjében a Népstadionban mintegy 1500 néző előtt a Celldömölki VESE gól nélküli félidő után Molnár Tibor két találatával és Geiger Károly góljával 3:2 arányban nyert a Bolyi MEDOSZ gárdája ellen. A Szabad Föld Kupák 1964 óta napjainkig íródó történetében még egyszer, 1988. június 13-án a szolnoki Tiszaligeti stadionban Boznánszky Gábor és Dobány Gábor góljaival 2: 0 arányban diadalmaskodott a CMSE a Boglárlellei SE ellen. Ezzel - az ugyancsak duplázó Csorna és a Jánossomorja mellett - napjainkig a kupasorozat legeredményesebb, kétszeres bajnoka.
1986. május 23.
A Kemenesaljai Művelődési Központban megtartotta alakuló összejövetelét a Kemenesaljai Baráti Kör, a városhoz és a tájhoz kötődő helyi és elszármazott lokálpatrióták egyesülete. Megalakulása óta évente kétszer (májusban és október-novemberben) tartja közgyűléseit, amelyekhez kapcsolódva saját lapot is megjelentet "A Kemenesaljai Baráti Kör Híradója" címen.
1989. május
A Celldömölk sajtótörténetében a leghosszabb ideig, 1902-től 1944-ig létezett Kemenesalja című lap utódaként I. évfolyam 1-2. összevont számával megjelent az "Új Kemenesalja" című folyóirat. Az előd lap utolsó szerkesztője, Horváth Lajos haláláig részt vett az "Új Kemenesalja" szerkesztőbizottságának munkájában, amely 2020-ban XXXV. évfolyamába lépett és közeledik a 800. szám megjelenése felé...
1989. május 18.
A Kemenesaljai Napok rendezvénysorozata keretében a Sághegyen megnyitották a földtani tanösvényt. Oravecz János és Tardy János geológusok szakmai koncepciója alapján Németh Gyula fafaragó és Rácz István fémöntő készítették el a 16 állomásból álló geológiai tanút művészi kialakítású információs tábláit. A bemutatóhely országos, megyei és helyi összefogással 700 ezer Ft-os költségvetésből jött létre. (Irodalom)
1997. április 1.
Celldömölk határában a vasút mellett Kemenesmihályfa irányában stratégiai olajtároló építését kezdték meg 1996 nyarán. A működés kezdő időpontja: 1997. április 1-e és a hivatalos megnyitóra novemberben került sor. IPR Celldömölk néven 6 db 20000 m3-es és 3 db 2000 m3-es tartállyal indultak, ami 2006-ban további egy 5000 m3-es tárolóhellyel bővült. A működtető cég neve 2008 óta Opal Zrt.
2001. február 25.
A Sitkei Színkör búcsúelőadást tartott Sitkén és egyúttal felvette a Soltis Lajos Alternatív Színház nevet. A társulat székhelyét Celldömölkre, a Kemenesaljai Művelődési Központba tette át és az intézmény falai között március 4-én a közönség előtt is bemutatkozott Katona Imre: Misztérium a szent születéséről című drámájával. (Irodalom)
2001. október 4.
A Kresznerics Ferenc Könyvtár pályázata alapján korszerű és színvonalas tevékenységének elismeréseként elnyerte az "Év Könyvtára" kitüntető címet Magyarországon. Az erről szóló oklevelet Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere adta át Dr. Bellérné Horváth Cecília könyvtárigazgatónak. (Irodalom)
2005. május 13.
Zöldmezős beruházásként ünnepélyesen felavatták az osztrák tulajdonú Wewalka cukrászüzemet. Az 1,2 milliárd Ft-os beruházással 4000 m2 alapterületen Kiniczky István tervei és a Mávépcell Kft. kivitelezésében kialakított üzem a nyitáskor 75 fő részére nyújtott munkalehetőséget. (Irodalom)
2005. augusztus 19.
Az 5 millió éves vulkanikus hegy, a Sághegy lábánál 2,2 milliárdos beruházással pályázati forrásokból, saját erő kiegészítéssel és hitel felvételével a Mávépcell Kft. közreműködésével elkészült a termál vizes Vulkán fürdő. A komplexum első ütemében egy 25 m-es hatsávos uszoda, egy tanmedence, egy meleg vizes medence, egy gyermek medence, valamint egy jacuzzi és egy szaunablokk várta a szeptember 16-i nyitásra érkezőket. (Irodalom)
2007. augusztus 19.
Augusztus 19-én Dudás Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára felavatta a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár felújított épületét. A 35 év után megújult épülettömb emeletráépítéssel újabb szinttel bővült és jelentős alapterület növekedést biztosított. A beruházás mintegy 500 millió forintos forrását az uniós források érkezése miatt utolsó ízben kihirdetett címzett állami támogatás jelentette.
2010. június 9.
A CVSE-Mávépcell Wewalka férfi asztalitenisz csapata az Extraligás bajnokság döntőjének harmadik mérkőzésén idegenben 5:4 arányban a budapesti címvédő Lombard AC (korábban BVSC) otthonában. A kétszeres világbajnok Klampár Tibor által irányított Fazekas Péter, Lindner Ádám, Pagonyi Róbert összeállítású gárda Celldömölk sporttörténetének első felnőtt magyar csapatbajnoki aranyérmét szerezte a korábbi évek négy ezüstérme után. Ezzel elindult egy olyan nagy sorozat, amely zsinórban 7, 2020-ig pedig összesen 8 bajnoki címet eredményezett. Egyedüli játékosként valamennyi sikernek aktív részese volt Fazekas Péter. (Irodalom)
2010. augusztus 20.
Az államalapítás ünnepén adták át a közösségnek az új celldömölki városháza épületét. A mintegy 600 millió forintos beruházás fedezetét a korábban fél évszázadig a település mindenkori helyhatósága által használt bencés kolostori épületnek a Pannonhalmi Főapátság tulajdonába történő visszaadás következtében a város rendelkezésére bocsátott egyházi kárpótlási keretösszeg biztosította. Az egyezségben illetve a pénz gyors rendelkezésre bocsátásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Kiss Péter, Celldömölk díszpolgára. (Irodalom)
2013. április 19.
Ünnepélyesen felavatták a Sághegy lábánál a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontot. Az 1000 m2 alapterületű, 5 szintes, 11 interaktív bemutatótérrel rendelkező attraktív kiállítóhely 535 millió forintból épült, amelynek 85%-át az Európai Unió finanszírozta. A több rangos építészeti díjat is elnyert épületkomplexum tervei Földes László Ybl-díjas építész nevéhez fűződnek. (Irodalom)