Kiss Jenő

KISS JENŐ
(Kemenesmihályfa, 1933. február 26. – Budapest, 2003. július 21.)
könyvtáros,
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója (1980-1998)


Kemenesaljáról indulva 1955-ben szerzett könyvtárosi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. (Eredetileg magyar-történelem szakra jelentkezett, de a túljelentkezés miatt „csak” könyvtár szakra vették fel…) Már harmadéves korában a Népkönyvtári Központba került szakmai gyakorlatra, majd az egyetem mellett heti 18 órás szerződéses munkatársnak. A diplomszerzést követően egy évig a Békéscsabai Megyei Könyvtárban dolgozott az országosan ismert Lipták Pál mellett. Ezután négy esztendőn át az Országos Széchényi Könyvtár módszertani osztályának (később Könyvtártudományi és Módszertani Központ, újabban Könyvtári Intézet) tudományos munkatársa volt. 1960 és 1968 között a SZOT kulturális osztályának könyvtárügyi előadójaként tevékenykedett. Pályája során a Művelődésügyi (később Kulturális) Minisztériumban előbb az Országos Népművelési Tanács titkára lett, majd a Közművelődési Főosztály vezetését bízták rá. Számos alapvető jelentőségű dokumentum (pl. az 1976-os közművelődési törvény illetve könyvtári törvényerejű rendelet) megalkotásában vállalt aktív szerepet. 1963-tól másfél évtizeden át az ELTE Bölcsészettudományi Karán külső eladóként oktatott könyvtártani, könyvtár- és közművelődés-politikai ismereteket.

1979-ben került a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, ahol egy évi főigazgató-helyettesség után a magyar közművelődési könyvtárügy zászlóshajójának számító hálózat irányítója lett. 18 esztendeig vezette az intézményt: a főváros bibliotékáinak rendszerét modernizálta, mind szolgáltatás-szervezés, mind pedig technológiai fejlesztés szempontjából.

Publikációi sorából kiemelkedik a „Könyvtárosok zsebkönyve”(1964); a „Libraries in Hungary” című összeállítás (1972), amely németül, oroszul és japánul is megjelent; valamint „A magyar könyvtárak” (1988), ami angolul is napvilágot látott. Ezen kívül mintegy száz könyvtári és művelődéspolitikai vonatkozású tanulmány jelent meg a tollából.

Ismerte a német és angol nyelvet, de lengyelül és oroszul is tanult. A magyar UNESCO Bizottság tagja volt, az IFLA közművelődési könyvtári szekciójában két cikluson keresztül képviselte Magyarországot, igazgatói időszaka alatt pedig az INTAMEL-ben (Nagyvárosi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége) a FSZEK-et.

Természetszeretete, a földhöz való vonzódása vidéki származásából táplálkozott, éppúgy, mint közvetlen egyszerűsége és ízes „vazsi” beszéde. Puritánságát vezető beosztásokban is megőrizte: kiszolgált Skodája az évek során anekdoták tárgyává vált.

Tevékenységét Kiváló Népművelő (1970), Szabó Ervin Emlékérem (1989), Pro urbe Budapest (1998) kitüntetésekkel ismerték el.

Művei:

Könyvtárosok zsebkönyve. (Bereczky Lászlóval és Papp Istvánnal). Bp. 1964. 167 p.
Libraries in Hungary. Bp. 1972. 58 p.
A magyar könyvtárak. Bp. 1988. 86 p.

Irodalom:

Havas Katalin: Rövid interjú régi főigazgatónk új kinevezése alkalmából. In: Könyvtári Híradó, 37.évf. 1993. 1. sz. pp. 1-3.
Pobori Ágnes: "A feladatok önmagukban meghatározzák a jövőt". Beszélgetés Kiss Jenő főigazgatóval, a nyugdíjba vonulása előtti utolsó pillanatban. In: Könyvtári híradó, 42.évf. 1998. 9. sz. pp.1-4.
Kiss Jenő: Napjaim Békéscsabán. Hogyan és miért kerültem Békéscsabára? In: A Békés Megyei Könyvtár Emlékkönyve, 1952-2002. Békéscsaba, 2002. pp. 58-77.
Bartos Éva: Meghalt Kiss Jenő (1933-2003). Szabálytalan búcsú. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 12. évf. 2003. 9. sz. pp. 48-49.
Fodor Péter: Kiss Jenő (1933-2003). In: Könyvtári levelezőlap, 15. évf. 2003. 9. sz. pp. 17-18.
Tóth Gyula megjelenés előtt álló kézirata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetének vonatkozó időszakáról.

N. T.