Hiba
  • JFolder: :fájlok: Az elérési út nem mappa. Elérési út: /home/konyvtar/public_html/images/stories/sigm/gaga
Értesítés
  • There was a problem rendering your image gallery. Please make sure that the folder you are using in the Simple Image Gallery plugin tags exists and contains valid image files. The plugin could not locate the folder: images/stories/sigm/gaga

  

boba hat logoA Bobai Napsugár Általános Iskola 7. osztálya az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című, HAT-14-01-0338 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett „Felvidék az UNESCO örökségek ékszerdoboza” című pályázaton 625.830.-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

19 diák és kísérőik felejthetetlen 3 napot töltöttek Szlovákiában, amelynek részletes fényképes beszámolóját a hatartalanul.webnode.hu oldalon olvashatják.

 

boba napsugar altalanos Iskola

 

40 és annyi - (vígjáték - írta és r. Judd Apatow)
A boldogság sosem jár egyedül - (vígjáték - sz. Sophie Marceau)
A gyilkos médium - (thriller - sz. Robert De Niro, Sigourney Weaver, Cillian Murphy)
A hobbit - Váratlan utazás - (fantasy - J.R.R. Tolkien regénye alapján, r. Peter Jackson)
A király látogatása - (dráma - sz. Bill Murray)
Abraham Lincoln a vámpírvadász - (akció - r. Timur Bekmambetov)
Amit máris tudni akarsz a szexről - (vígjáték - sz. Michael Cera, Matthew Lillard)
Anna Karenina - (dráma - Lev. Tolsztoj regénye alapján, sz. szereplők Keira Knightley, Jude Law)
Astérix & Obélix : Isten óvja Britanniát - (animációs)
Az öt legenda - (animációs)
Az újságos fiú - (dráma - sz. Matthew McConaughey, Nicole Kidman)
Az utolsó csavar - (dráma - sz. Clint Eastwood, Amy Adams, Justin Timberlake, John Goodman)
Dől a moné - (vígjáték - sz. Colin Firth, Cameron Diaz, Alan Rickman)
Egy különc srác feljegyzései - (romantikus - sz. Emma Watson)
Egyesült állatok - (animációs)
Hemingway és Gellhorn - (dráma - r. Philip Kaufman, sz. Nicole Kidman, Clive Owen)
Hétköznapi emberek - (dráma - sz. Chris Pine, Elizabeth Banks, Olivia Wilde)
Ideglelés Csernobilban - (horror)
Kvartett - (vígjáték - r. Dustin Hoffman)
Lorax - (animációs)
Megtört város - (dráma - sz. Mark Wahlberg, Russell Crowe, Catherine Zeta-Hones)
Movie 43 - (vígjáték - sz. Elizabeth Banks, Richard Gere, Emma Stone)
Napos oldal - (vígjáték - Bradley Cooper, Jennifer Lawrence, Robert De Niro)
Óz, a hatalmas - (kaland - r. Sam Raimi, sz. James Franco, Michelle Williams, Rachel Weisz)
Ölni kíméletesen - (thriller - sz. Brad Pitt, Ray Liotta)
Parker - (krimi - sz. Jason Statham, Jennifer Lopez)
Pi élete - (kaland - r. Ang Lee)
Rómának szeretettel - (romantikus vígjáték - r. Woody Allen, sz. Alec Baldwin, Roberto Benigni, Penélope Cruz)
Scooby-Doo!: Baljós hírek - (animációs)
Scooby-Doo!: Kék Sólyom maszkja - (animációs)
Scooby-Doo!: Veszély a mélyben - (animációs)
Sötét titok - (thriller - sz. Andy Garcia)
Szép remények - (dráma - Ch. Dickens regénye alapján, sz. Helena Bonham Carter)
Várandósok - (romantikus vígjáték - sz. Cameron Diaz, Jennifer Lopez, Elizabeth Banks)
Végzetes hazugságok - (dráma - sz. Richard Gere, Susan Sarandon, Tim Roth)

 

dvd

2011. január 21-én Magyar Kultúra Napi ünnepség

 

 

2010. október 16-án Maci-nap a gyermekkönyvtárban

 

 

2010 augusztusában  egy hetes olvasótábor

 

A Kresznerics Ferenc Könyvtár kisközösségei

 

A Kresznerics Ferenc Könyvtár honismereti munkaközössége

A közösség 1973-ban alakult. Nyitott, tehát bárki számára lehetővé teszi, hogy munkájában részt vegyen.Feladatának tartja Celldömölk, Kemenesalja múltjának és értékeinek kutatását, a kölcsönös tájékoztatáson alapuló ismeretszerzést, véleménycserét. Tagjai: lelkészek, pedagógusok, orvos, mérnökök, a MÁV különböző területein dolgozók. Létszáma 25–30 fő. Vezetője a könyvtár ma már nyugalmazott igazgatója, Káldos Gyula. A munkaközösség megalakulásától kezdve igyekszik bekapcsolni munkájába a vonzáskörzetben élő honismerettel foglalkozókat is.Összejöveteleit szeptembertől májusig kéthetente, csütörtökön 18 órai kezdettel tartja a könyvtárban.
A közösség működésében két fő törekvés érvényesül: Az egyik a kutató-, feldolgozó-, tanulmánykészítő munka, amit a könyvtár és az önkormányzat is rendszeresen, pályázati kiírásokkal támogat. Sok értékes tanulmány gazdagítja ily módon a könyvtár helytörténeti gyűjteményét, és válik közkinccsé. Kialakult egy szellemi műhely, amely ösztönzőleg hat a kutatómunka folytatására.
A másik fontos elem az előadások, amelyeket a gazdag tapasztalatokkal rendelkező tagok és meghívott előadók tartanak helytörténeti, helyismereti témákban bemutatva, vizsgálva a társadalmi áramlatok, változások helyi vonatkozású hatásait.
A munkaközösség tagjai beszélgetnek a napi élet által felvetett kérdésekről.A helyi gyűjtők kamara-kiállításokon mutatják be anyagukat a város különböző intézményeiben.
A honismereti munkaközösség működésére a könyvár költségvetésében elkülönített keret áll rendelkezésre, ami kiegészül különböző pályázaton nyert támogatással.

{phocagallery view=category|categoryid=6|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}

 

A Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság


A celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtár munkatársainak szervezésében tíz éve – 1988. február 1-je óta – működik a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság mint származtatott jogi személy, amely a kaposvári székhelyű Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (továbbiakban BDIMT) Kemenesalján élő tagjaiból alakult.
A társaság célkitűzései:

  • Megismerni Celldömölk és Kemenesalja irodalmi, művészeti értékeit, ápolni a Berzsenyi-hagyományokat.
  • Találkozási alkalmat teremteni a magyar kultúra határon belül és határon túl élő jeleseivel.
  • Lehetőséget nyújtani a bemutatkozásra vidékünk tehetséges amatőr- és hivatásos alkotóinak.
  • Az azonos érdeklődésű embereknek, a szépre és értékesre vágyóknak megteremteni a közösséggé válás lehetőségét.

Az összejövetelek időpontja minden hónap második hétfője, helyszíne a könyvtár, amely nyitott minden érdeklődő, az igényes kultúra iránt vonzalmat érző számára. A társasági élet formája általában előadás, melyet a tagok, vagy meghívott előadók tartanak, s utána kötetlen beszélgetés. Az elhangzott előadásokat hangfelvételek őrzik, amelyek a könyvtár helyismereti gyűjteményébe kerülnek, akárcsak az előadásokon készült fotódokumentáció.
A nagyrendezvények (pl. előadóestek, író–olvasó találkozók, irodalmi játékok stb.) irodalmi, történelmi évfordulókhoz, naptári ünnepekhez, s más jeles napokhoz kapcsolódnak.
Évente szerepel a programban közös kirándulás, elsősorban irodalmi emlékhelyekre (pl.: Egyházashetye, Pápa, Nikla, Szekszárd, Szigetvár stb.). A millecentenárium évében, 1996-ban ellátogattak Ópusztaszerre is, s a közbeeső irodalmi emlékhelyeket is felkeresték. Kiskőrös, Nagykőrös, Kecskemét, Tápiószele múzeumai sem maradtak ki a kirándulás programjából.
Az összejövetelek egyre gyakoribb kiegészítője a képzőművészeti-, könyv- vagy dokumentum-kiállítás, többnyire helyi alkotók, gyűjtők anyagaiból.
A programok megvalósítását az oktatási, művelődési intézményekkel, más egyesületekkel kialakult kapcsolatrendszer segíti.
A BDIMT alapító okiratában megfogalmazott célkitűzések, a Berzsenyi-hagyományok ápolása mellett vállalják az irodalmi és művészeti értékek sokirányú közvetítését, a helyi művelődési értékek felmutatását.
Rendezvényeik évek óta alkalmat adnak szerzők, olvasók és előadóművészek találkozásának, amelyek újabb és újabb generációk számára teremtik meg a műértő közönséghez tartozás lehetőségét. Az pedig különösen fontos a csoport programjait szervező könyvtárosoknak, hogy programjaik iránt nem lankad az érdeklődés, s a régi tagokhoz újak is csatlakoznak. Jelenleg 80–90 között van a regisztrált tagok száma, a társaság vezetője dr. Bellérné Horváth Cecília könyvtárigazgató, aki egyben a BDIMT elnökségi tagja is.
A városi önkormányzat támogatásához minden évben pályázati úton jut a csoport, valamint a BDIMT is hozzájárul a működés költségeihez. A társaság él a legkülönbözőbb pályázati lehetőségekkel, amelynek segítségével valósulnak meg céljaik.

A CSERERENDSZER

A központi ellátás elsődleges előnye a gazdaságosságban jelentkezik akkor, ha megfelelő pénzösszegek állnak az ellátóközpont rendelkezésére. A központi állománynyilvántartás és feltárás szakmai gondok sokaságát oldhatja meg. A központi ellátás fogalma alatt rendszerszerű működést kell érteni, aminek biztosítása során a pénzügyi lehetőségek függvényében a szükségszerű sokszínűség mellett a szolgáltatási színvonal egységesebbé tételére kell törekedni. Különös figyelmet érdemel a szolgáltatási lánc leggyengébb elemeit alkotó kiskönyvtárak életbentartása: a cél elérésének reális eszközét jelentheti a számukra akár "pozitív diszkriminációt" alkalmazó csererendszer működtetése egy természetes táji / közigazgatási egységen belül.

A könyvellátás központosítása a kisközségek könyvtári ellátásának kettős, létéből és helyzetéből fakadó problémáját kívánja orvosolni. Egyrészt önálló munkakörű, szakképzett könyvtáros jelenlétével nem számolhatunk, ezért a könyvtár művelődési, szórakoztató és információs funkciói döntő mértékben az állomány minőségén keresztül valósulnak meg. Másik nehézség, hogy a falusi könyvtárakat felkereső olvasók igényei széles skálán helyezkednek el, de az egyes igénytípusok mögött gyakran csak néhány olvasó érdeklődése húzódik meg. A dokumentumok zömének "használati élettartama" nagyon rövid s ennek kivédésére csak egyetlen esély kínálkozik: az állomány tervszerű mozgatása. Ehhez kapcsolódik még egy alaptétel: bármelyik ellátóhely állományának kialakításában a használati gyakoriság elvének kell érvényesülnie. A tényleges társadalmi elismerés érdekében a könyvtár használata válik a könyvtár munkájának mércéjévé s ez determinálja állományszervezését is. E könyvtárpolitikai alapelv alkalmazásában a községi könyvtáraknál lehet áttörést elérni, mert a városi könyvtári szinttől sokkal konzervatívabb tényezőként jelentkezik a "típuskorlátozottság".

A fentiek gyakorlati feloldása a könyvtárak közötti csererendszer kiépítésével lehetséges. Az úgynevezett forgó állománynak az aktuális, népszerű és szórakoztató irodalom köréből kell kikerülnie. A cserekönyveknek még újdonság-korukban, tehát 1-3 évesen minden ellátóponton hat hónapon keresztül szélesíteniük kell a választékot: a rendszer életképességéhez precíz, de nem mereven mechanikus ellátási szisztémára van szükség. 1991-től szigorú pénzügyi visszacsatolásos kapcsolatban állunk az önkormányzatokkal s ebbe illesztjük a csererendszer egyre inkább kiteljesedő társulásos megvalósítását.

A csererendszer kiépülő modellje - amelynek reorganizációja a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával valósult meg - a könyvtári ellátórendszer működtetése szempontjából olyan fejlesztésorientált költségvetési / közgazdasági mikrokörnyezetet hozott létre, amelyben a kilencvenes évek első felének nehézségei után 1995-től kezdve évről-évre nőtt az önkormányzatok által az ellátórendszer könyvbeszerzésére megítélt szerződési alapösszeg.

2000. évi szerződéseinkben sikeresen teremtettük meg a csererendszer központi támogatások nélküli, önfinanszírozó működtetését, az egységes állománygyarapítási keretből könyvtári egységenként 15.000 Ft erre a célra történő átcsoportosításával. 2005-ben könyvtáranként 30000 Ft felhasználásával 540000 Ft értékű keret állt rendelkezésre az év folyamán a forgó állomány új beszerzéseinek biztosítására. 2005-től az állami költségvetésben biztosított mozgókönyvtári normatíva jelentős segítséget nyújt az állománygyarapítás során.

Korábbi saját tapasztalataink alapján és a szakirodalmi elemzések figyelembevételével a negyedéves cseremechanizmus kialakítása mellett döntöttünk. Ezután könyvtárszakmai tényezők, települési sajátosságok és munkaszervezési szempontok szem előtt tartásával a 12 községet három egységbe soroltuk. 2004-től a rendszer bővülése következtében már négy csoportban bonylítjuk le a dokumentumok mozgatását. Csoportképző elemként szerepelt: cserék optimális útvonalának kialakítása, a községek lélekszáma, iskola léte vagy hiánya, egy településen két könyvtár stb.

2004-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása révén -többek között- vizsgáltuk a csererendszer gyakorlatát. A kérdőívek elemzése során egyértelmű igényként jelent meg a községi könyvtárok részéről, hogy túl hosszúnak tartják a cserekönyvek 12 hónapos intervallumát. A viszonylag zökkenőmentes változtatás érdekében a féléves periódusra való áttérés mellett döntöttünk. A forgási idő feleződését kiegészítettük azzal, hogy négy csoportot alkottunk: e "dupla spirál" alkalmazása révén mindössze négy példány beszerzésével garantálni tudjuk, hogy 5 év alatt elvileg valamennyi új kötet eljuthat mind a 27 könyvtári egységbe. A cseremechanizmus gyakorlatának bemutatását a Kemenesaljai Digitális Könyvtárban található dolgozatunkban olvashatják az érdeklődők.

A mozgó állomány könnyebb és rugalmasabb kezelését szolgálja, hogy - a községi könyvtárosokkal történt konzultációt követően - a cserekönyveket megkülönböztető jelzéssel láttuk el. Három fő szempont vezetett bennünket a döntés meghozatalakor:

a, a kiemelés felhívja a figyelmet az adott településen egy évig helyben maradó könyvekre

b, elősegíti a csereanyag összegyűjtését

c, csökkenti a rendszer hatékonyságát és / vagy működőképességét veszélyeztető mértékű lemorzsolódást.

A modell érvényességét bizonyítja, hogy a csereállomány mozgatásának két és fél éve során, 1996 júliusától 1999 decemberéig a kötetek 94,58%-a tervezett időpontban eljutott a soron következő könyvtárba. Ez a mobilitási mutató illetve a lemorzsolódás minimális aránya előzete reményeinket igazolta. 2000 és 2008 között mintavételek alapján a fenti index 92% feletti értéken stabilizálódott.

A feltöltések mértéke az 1994-es (csere nélküli) 858 kötetről 2004-ben 1978, 2007-ben 3328, 2008-ban könyvtáranként 205, 2009-ben pedig 267 kötetre nőtt. A drasztikus könyvárrobbanás ellenére a választékot jelentősen sikerült szélesítenünk, ami kiemelkedő mértékben a csererendszernek köszönhető, hiszen a forgó állomány aránya 1996-ban 34, 2000-ben 56%, 2007-ben pedig 79%-ot tett ki az összvolumenből. A cserekönyvek arányát hosszú távon némileg alacsonyabb szinten, a feltöltések 60-70%-a között prognosztizáljuk és tartjuk ideálisnak. 2008-ban már a hosszútávú terveinkben szereplő kétharmados szinten (65,7%) tudtuk forgalmazni a mozgó állományt.

A cserekönyvek összetételének, profiljának meghatározásakor a használati dominancia elvét részesítettük előnyben, mert véleményünk szerint kizárólag ez képes igazolni a forgó állomány létrehozását. Külön összehasonlító elemzést nem végeztünk, de a községi könyvtárosok visszajelzései alapján a cserekínálat kölcsönzése többszörösen felülmúlja az állomány egyéb részeinek kihasználtságát.

A különböző mutatók javulásának logikai koherenciája a pozitív változások releváns, megalapozott jellegét tükrözi. A központi támogatások fokozatos elapadása és a rendszerbe újra visszatérő könyvtárak integrálása a mutatókban némi visszaesést hozott, de a saját erőre építő, minél több könyvtári egységet hatékonyan működtetni képes rendszer előnyei továbbra is világosan kirajzolódnak.

A számszerű eredményesség mellett a csererendszer legnagyobb jelentőségét a választék bővítésében, a hatékony pénzfelhasználásban és a(z) önkormányzatok / könyvtárak együttműködésen alapuló kapcsolatában látjuk.

csererendszer-ertek2010

csererendszer-hatekonysag2010

A KEMENESALJAI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER
VÁZLATOS TÖRTÉNETE


A községek könyvtári ellátása területén több átszervezési vajúdás után (körzetesítés, tanácsosítás, letéti ellátás stb.) után a hetvenes évek végétől a természetes táji / közigazgatási egységek városi könyvtárakra alapozott központi ellátása kristályosodott ki legmegfelelőbb formaként. A rendszer környékünkön 1979-től kezdődően szinte lefedte az egész Kemenesalját: 21 központilag ellátott könyvtár és település tartozott a celldömölki városi bibliotékához. A politikai-közigazgatási rendszerváltozás nyomán erőteljes önállósodási igény bontakozott ki 1990-től könyvtári vonatkozásban is az önkormányzatok részéről: szakmai érvek sokasága ellenére az önálló állománygyarapítás és működtetés mellett döntöttek. 1993/94-re a korábbi évek változásai után a helyzet stabilizálódott. 12 könyvtár maradt a rendszerben:

Borgáta Kemeneskápolna Kemenesszentmárton Mesteri
Csönge Kemenesmihályfa Kisköcsk Nagyköcsk
Egyházashetye Kemenessömjén Mersevát Vönöck


2003-tól Pápoc, majd 2004-tol Boba, Kemenespálfa, Nagysimonyi, Nemeskocs, Tokorcs is csatlakozott az ellátórendszerhez. 2005-tól könyvtárunk az elsők között élt a többcélú kistérségi társulás keretei között jelentős állami normatív támogatással is ösztönzött mozgókönyvtári ellátás létrehozásának lehetőségével. 2006/2007 folyamán a kistérségben lévő valamennyi könyvtár (Kemenesmagasi, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Szergény illetve a jánosházi körzet kistelepülései) belépett az új típusú ellátási formába. A bővülés révén az ellátandó lakosság száma közel 15000 főre nőtt. Eddigi ellátó tevékenységünket az alábbi, másfél évtizedre visszatekintő statisztikai adatokkal dokumentáljuk:

Év

Ellátóhely száma

Kivitt kötetek száma

Könyvtárankénti kötetátlag

Állománygyarapítás összege (Ft )

Beszerzési átlagár (Ft)

Olvasóarány ( % )

1992.

13
1.468
113
289.477
216
11,8

2000.

12
2.108
175
736.000
806
16,0

2004.

18
1.978
110
1.052.000
960
10,0

2005.

18
       2.268
126
1.787.000
1300
10,3

2006.

23
2.678
116
1.548.000
1152
9,7

2007.

27
3.328
123
2.652.000
1391
10,3

2008.

27
5.538
205
3.306.000
1413
11,1

2009.

27
7.211
267
4.434.000
1371
10,8

2010.

27 6.472 240 2.536.000 1436 11,0
 
A táblázat jól tükrözi az utolsó két évtized törésvonalait:

Az 1992/96-os ciklus számadatai az átalakulás nehézségeiről tudósítanak illetve a kitörési pontokról adnak számot.ellatorendszer-kisterseg Az 1995 második felében újraélesztett csererendszer tervszerű és folyamatos bevezetésének eredménye már egyre inkább érződik a viszonyszámokon, hiszen 2000-ben a legmagasabb könyvtárankénti kötetátlaga mellett a periódus - nyolcvanas évek szintjét is meghaladó - legmagasabb olvasóaránya született. A 2000-2004 közötti időszak szerényebb gyarapítási lehetőségei és a rendszerhatékonyságot csökkento új csatlakozások ellenére az eredményességben / hatékonyságban nem következett be drámai mértékű csökkenés. Az ellátandó szolgáltatóhelyek 2,5 szeresére növekedésével szükség volt az egész struktúra újraszervezésére és számos vonatkozásban az ellátási modellt is az alapoktól kellett szisztematikus munkával ismét kiépíteni. 2007/2008 folyamán már ismét érzékelhető a rendszerszerű működtetés jótékony hatása az ellátás minőségére.

Összefoglalóan: Az ellátórendszer részleges széthullásának következményeként kialakult válsághelyzetből való kilábalást egy sikeres reorganizáció tette lehetővé, amely több tényező egymásra hatásának eredője. Ezek között kulcspozíciót foglal el a csererendszer, hiszen a mutatókban bekövetkező releváns fordulópont - talán nem véletlenül - szinte hajszálpontosan egybeesik az olvasmánykínálat volumenét kibővítő forgóállomány megjelenésével. A rendszer működéséről az NKA támogatásával kérdőíves elemzést végeztünk a fenntartók és a könyvtárosok körében, amelynek eredményét a Kemenesaljai Digitális Könyvtárban található dolgozatunkban olvashatják az érdeklődők.

ellatorendszer-feltolt2010

„Jó, hogy jöttél! Már vártunk Rád a gyermekkönyvtárban!”

A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának gyermekkönyvtára 2007. augusztus 21. óta a felújított épület második emeletén (Celldömölk, Dr. Géfin Lajos tér 1.) vár minden kicsit és nagyot, óvodást és iskolást, szülőt, nagyszülőt.

Gyermekkönyvtárunkban több mint 12902 kötettel, 22-féle folyóirattal, gyermekeknek szóló videokazettával és DVD-vel, társasjátékokkal és különböző gyermekprogramokkal várjuk olvasóinkat.

Könyvtárunk legfőbb erénye a nyitottság: átjárhatóságban, áthallhatóságban egyaránt.

…………………………………………………………………………………………………...

Mit csinálhat az ember fia/lánya a gyermekkönyvtárban?

  • kölcsönözhetsz könyveket; kiegészítő olvasójegy (1.000,-Ft/negyedév) ellenében CD-lemezt, hanglemezt, videokazettát, folyóiratok CD-ROM mellékletét,
  • előjegyeztethetsz könyvet,
  • helyben használhatsz könyvet, kézikönyvet, napi- és hetilapokat, folyóiratokat, helyismereti dokumentumokat,
  • másolatot kérhetsz,
  • helyben megnézhetsz DVD-, videofilmet,
  • a számítógépen internetezhetsz, letölthetsz információkat, szöveget szerkeszthetsz, könyvtárunk CD-ROM lemezeit tanulmányozhatod, játékprogramokkal játszhatsz,
  • használhatod a könyvtár tájékoztató eszközeit (kézikönyvek, könyvjegyzékek, számítógépes adattárak),
  • feladatokat oldhatsz meg (információgyűjtés, jegyzetelés),
  • részt vehetsz csoportos, vagy a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság ifjúsági csoportjának irodalmi- és kézműves foglalkozásain, könyvtárhasználati órákon, vetélkedőkön,
  • játszhatsz társasjátékokkal, bábokkal
  • találkozhatsz érdekes emberekkel, írókkal, más művészekkel író-olvasó találkozókon, előadásokon,
  • tanácsokat kérhetsz a könyvtárostól, hogy mit olvass egy témáról, egy adott szerzőtől, hogy hol találod a könyvet a polcon, hogy hogyan használd a könyvtár tájékoztató eszközeit,
  • beszélgethetsz a könyvtárossal, hogy tetszett-e amit olvastál, miért tetszett egy könyv, milyen könyvet szeretnél olvasni, de iskolai/egyéb sikereidről vagy problémáidról is beszélhetsz – segítséget nyújtunk, esetleg rávilágítunk a megoldás lehetőségére.

A Kresznerics Ferenc Könyvtár folyóiratai

 


FOLYÓIRAT TÁROLÁS SZAKJELZET

5 Perc Angol tárgyév  
168 Óra tárgyév  
2000 : irodalmi és társadalmi havilap tárgyév  
Alföld tárgyév  
Autó Motor 1 év  
Balkon tárgyév  
Bárka tárgyév  
Best tárgyév  
Blikk tárgyév  
Blikk - Nők tárgyév  
Bravo tárgyév  
Budapesti Rajzolatok (1840.) tartós Y 40
Chip Magazin tárgyév  
Cosmopolitan tárgyév  
Családi Lap tárgyév  
Csodaceruza 2 év  
Dal+Szerző tárgyév  
Digitális Foto Magazin 2 év  
Dörmögõ Dömötör 1 év S 52
Édes Anyanyelvünk (1982-től) tartós T 52
Élet és Irodalom 1 év  
Élet és Tudomány 1 év  
Életünk (1965-től, hiányzik: 1993/6.) tartós S 41
Elle tárgyév  
Epizód Magazin tárgyév  
Ezermester és Hobbi tárgyév  
Figyelő 1 év  
Filmvilág 1 év  
Forrás tárgyév  
Fórum : társadalomtudományi szemle tárgyév  
Galaktika tárgyév  
Geo tárgyév  
Glamour tárgyév  
Határszemle (1979-től, rendszertelenül) tartós  
Haszon tárgyév  
Heti Válasz tárgyév  
Heti Világgazdaság 1 év  
Hírnök (1840.) tartós Y 11
Hitel tárgyév  
Hócipõ tárgyév  
Honismeret 1 év  
I. P. M. 1 év  
I. T. K. 1 év  
Irodalomtörténet 1 év  
Jelenkor tárgyév  
Júlia tárgyév  
Kalligram tárgyév  
Kassai Figyelő tárgyév  
Kelet Népe (1935-1942.) tartós T 34
Kemenesalja Baráti Kör Híradója (évente 2 szám) apróny.  
Képes Sport 1 év  
Képmás tárgyév  
Kertbarát Magazin 2 év  
Keripari Híradó (1975-1981.) tartós X 17
Kiskegyed tárgyév  
Kiskegyed Otthona tárgyév  
Kismama tárgyév  
Korall tágyév  
Kortárs (1999-től) tárgyév  
Korunk tárgyév  
Könyv és Nevelés 1 év  
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros ld. előbb Könyvtáros 1 év  
Könyvhét tárgyév  
Könyvtári Figyelõ 1 év  
Könyvtári Híradó (1967-1968.) tartós T 69
Könyvtári Szemle (1913-1919.) 1 év  
Lakáskultúra 1 év  
Látó tárgyév  
Ma (1916-1925.) tartós X 11
Magyar Burda 2 év  
Magyar Csillag (1941-1944.) tartós S 84
Magyar Demokrata tárgyév  
Magyar Iparművészet tárgyév  
Magyar Krónika tárgyév  
Magyar Műhely tárgyév  
Magyar Napló 3 év  
Magyar Narancs tárgyév  
Magyar Nemzet 1 év  
Magyar Nyelv 1 év  
Magyar Nyelvõr 1 év  
Marie Claire tárgyév  
Meglepetés tárgyév  
Men's Health tárgyév   
Mindennapi Pszichológia tárgyév  
Minecraft tárgyév  
Minimax Magazin tárgyév  
Módszertani Füzetek (Celldömölk, 1973-1974.) tartós T 68
Moldvai Magyarság tárgyév  
Mozgó Világ tárgyév  
Múlt-kor tárgyév  
MúzeumCafé tárgyév  
Műhely tárgyév  
Műút tárgyév  
Művelődés tárgyév  
Nagyvilág tárgyév  
National Geographic 1 év  
National Geographic Kids 1 év  
Nemzeti Évfordulóink tárgyév  
Nemzeti Sport tárgyév  
Nõk Lapja 1 év  
Nõk Lapja Évszakok 1 év  
Nők Lapja Konyha tárgyév  
Nyugat (1908-1920., hiányzik: 1913-1917.) tartós S 84
Otthon 1 év  
Otthon - Kert tárgyév  
Óvodai Nevelés 1 év  
PC World DVD 1 év  
Pedagógiai Szemle ld. utóbb Új Pedagógiai Szemle tartós S 46
Playboy tárgyév  
Prágai Tükör tárgyév  
Praktika 1 év  
Príma Konyha Magazin 1 év  
Rádiótechnika 1 év  
Ridikül Magazin tárgyév  
Robot (gyerekmagazin) tárgyév  
Rubicon 1 év  
Sárvári Hírlap tárgyév  
Sikeres Nők Lapja tárgyév  
Somogy tárgyév  
Soproni Szemle (1965.) tartós S 45
Story tárgyév  
Szabad Föld tárgyév  
Századok tárgyév  
Székelyföld tárgyév  
Szép házak, kész házak 1 év  
Szép Szó (1936-1939., válogatás) tartós S 127
Szépirodalmi Figyelő tárgyév  
Színház tárgyév  
Tele Novella tárgyév  
Természet Világa 1 év  
Természetbúvár ld. előbb Búvár 1 év  
Tiffany tárgyév  
Tiszatáj tárgyév  
Történelmi Szemle tárgyév  
Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás tárgyév  
Turizmus Trend tárgyév  
Tücsök tárgyév  
Új Forrás tárgyév  
Új Kemenesalja (1989-től) tartós T 1
Új Könyvpiac tárgyév  
Új Művészet 1 év  
Új Pedagógiai Szemle 1 év  
Válasz (1934-1938., válogatás) tartós S 9
Valóság tárgyév  
Vas Megye Önkormányzatának Értesítõje előbb Vas Megye Tanácsának Közlönye tartós T 17
Vas Megyei Könyvtárak Értesítõje (1971-től, hiányzik: 1986-1987., 1990-1991.) tartós T 64
Vas Népe (1963-tól) tartós Y 7
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (1976-ban nem jelent meg, hiányzik: 1977/2., 1981/2., 1989/1., 1985-1986 a helytörténeti gyűjteményben tárolva) tartós S 105
Vasi Szemle (1941., 1944-1945., 1958-tól) tartós S 44
Vidék Íze tárgyév  
Vigília 1 év  
Vox Mozimagazin tárgyév  
Wellnes Magazin tárgyév  
Zenekar tárgyév  

nava
Mi a NAVA?

 A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.

A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját.

A NAVA működését a 2004. évi CXXXVII. törvény szabályozza, a szerzői jogokhoz kapcsolodó feladatait a 117/2004. (IV. 28.) Kormány rendelet, az audiovizuális műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeit pedig a 52/2007. (V.17.) GKM-OKM együttes rendelete határozza meg.

A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül - archívumának adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az úgynevezett NAVA-pontokon (amelyek könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálokat jelent) tekinthetők meg.

A NAVA szolgáltatásainak igénybevétele ingyenes.

A NAVA két részből áll.
Egyik része a Magyar Nemzeti Filmarchívum, amely magyar filmeket tartalmaz 1981-ig valamint filmhíradókat az 1943 előtti évekből.
A másik része 2006. január 1-jétől rögzíti az M1, M2, Duna Tv, Rtl Klub és a TV2 adásait, amelyek feldolgozás után kb. két héttel megtekinthetők az archívumban.
Az archívum adatbázisa szabadon kereshető.

Használatához kérje a könyvtáros segítségét!
http://www.nava.hu

EBSCO

Elektronikus hozzáférés közel 8000 angol nyelvű szakfolyóirathoz 

Elektronikus hozzáférés közel 8000 angol nyelvű szakfolyóirat adatbázisához és a cikkeinek szövegéhez a legjelentősebb nemzetközi tudományos kiadóktól. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából könyvtárunkból is elérhetők a következő EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok:

ACADEMIC SEARCH PREMIER (ASP)
A világ legnagyobb tudományos, multidiszciplináris, teljes szövegű adatbázisa, elsősorban felsőoktatási-kutatási intézmények részére. Ez a folyóirat-gyűjtemény a legkülönfélébb tudományterületeket fedi le: humán és társadalomtudományok, oktatás, informatika, fizika, kémia, orvostudomány stb.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
 http://www.epnet.com/academic/acasearchprem.asp

BUSINESS SOURCE PREMIER (BSP)
Ez az adatbázis elsősorban üzleti profilú oktatási intézmények és szakkönyvtárak részére készült, és a menedzsment, a gazdaságtudományok, a pénzügy, a könyvelés, a nemzetközi vállalkozás és a marketing területeit fedi le.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
 http://www.epnet.com/academic/bussourceprem.asp

MASTERFILE PREMIER
Ez a teljes szövegű adatbázis kifejezetten közkönyvtárak számára készült, és általános jellegű, valamint üzleti, egészségügyi, oktatási és tudományos folyóiratokat tartalmaz.
További információ angol nyelven és tartalomjegyzék:
 http://www.epnet.com/public/masterfileprem.asp

NEWSPAPER SOURCE
A Newspaper Source 23 amerikai és nemzetközi napilap teljes tartalmát szolgáltatja napi frissítéssel, továbbá válogatást nyújt 180 amerikai regionális napilap cikkeiből.
További információ angol nyelven és a napilapok jegyzéke:
 http://www.epnet.com/public/newspapersrc.asp

HEALTH SOURCE: NURSING/ACADEMIC EDITION
Ez a tudományos adatbázis közel 600 teljes szövegű folyóiratot tartalmaz különböző orvostudományi területekről. A beteggondozás és az ehhez kapcsolódó témakörök különösen hangsúlyosan szerepelnek. A Clinical Pharmacology adatbázist is magában foglalja.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
 http://www.epnet.com/academic/hsnursing.asp

HEALTH SOURCE: CONSUMER EDITION
A Health Source fogyasztói kiadása a világ leggazdagabb, a betegek számára készült egészségügyi információforrása, amely olyan területeket fed le mint az AIDS, a rák, a cukorbetegség, a kábítószer-függőség és az alkoholizmus, időskori betegségek, fitness, egészséges táplálkozás, nő- és gyermekegészségügy.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
 http://www.epnet.com/academic/hsconsumered.asp

MEDLINE
Az adatbázis szakmailag irányadó orvosi információt szolgáltat az orvostudomány, a beteggondozás, a fogászat, az állatorvostan, az egészséggondozási rendszer, a pre-klinikai tudományok területéről.
További információ angol nyelven:  http://www.epnet.com/academic/medline.asp

ERIC
Az ERIC (The Educational Resource Information Center) egy amerikai országos pedagógiai információs rendszer, amely 2200 tömörítvény hivatkozásokkal bővített teljes szövegét, valamint közel 1000 oktatással kapcsolatos folyóirat referátumait és bibliográfiai adatait tartalmazza.
További információ angol nyelven:  http://www.epnet.com/academic/eric.asp

AMERICAN HUMANITIES INDEX
Ez az adatbázis az USA és Kanada több mint száz folyóiratáról ad bibliográfiai információt a humán tudományok területéről 1975-től napjainkig. Hivatkozik cikkekre, esszékre, recenziókra, szépirodalmi alkotásokra (versekre, prózára), valamint festményekről, fotókról és illusztrációkról is információval szolgál.
További információ angol nyelven:  http://www.epnet.com/academic/americanhumanities.asp

COMMUNICATION AND MASS MEDIA COMPLETE
Az adatbázis a tömegkommunikáció és a média területét fedi le. Két korábbi adatbázis összevonásából jött létre: COMMSEARCH-ből, amely 26 kommunikációs témájú folyóirat cikkeinek bibliográfiai leírását tartalmazza akár a 20. század elejéről is, valamint a MASS MEDIA ARTICLES INDEX-ből, mely 40 000 médiával kapcsolatos cikk adatait tartalmazza több mint 60 tudományos folyóiratban és kézikönyvben. Az adatbázis kb. 200 folyóirat cikkeinek teljes szövegét is tartalmazza.
További információ angol nyelven:  http://www.epnet.com/academic/cmmc.asp

A használatról érdeklődjön könyvtárosainktól!

További információ:  http://www.ki.oszk.hu/ebsco

ipsumlorem ipsum {gallery}stories/sigm/gaga{/gallery} lorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsum

akléajkgdjl

 

 

 

Beszélgetés Szomju Lászlónéval négy évtizedkönyvtárosságáról, a matematika nehézségeiről és arról mit tekint a sors ajándékának

 munkat-szomju

Több mint négy évtizedes könyvtárosi hivatás után 2005-ben vonult nyugalomba Szomju Lászlóné, a celldömölki városi könyvtár munkatársa. Reménytelen vállalkozás egy rövid interjúba beleszuszakolni e hosszú időszak akárcsak legfontosabb eseményeit, de – szó se róla – riporter és interjúalany oldott meg már együtt ennél nehezebb feladatokat is Kemenesalja fővárosának bibliotékájában.

- Mint egy körültekintő referensz-interjú kötelező, de nem mellékes kellékeiként essen szó először családi környezetedről, iskoláidről és első könyves emlékeidről.

- Édesapám vasúton dolgozott, édesanyám háztartásbeliként nevelt két testvéremmel együtt. Szülőfalumban, Nemeskocsban a második szomszédunkban lakott egy kitelepített házaspár, akiktől gyerekkorunkban gyakran kaptunk könyveket. Az ötvenes évek közepén így olvastam például Kosáryné Réz Lola regényeit. Az alsó tagozatot Nemeskocsban, a felsőt a mellettünk lévő faluban, Bobán jártam ki. Ezt követően közgazdasági technikumba jelentkeztem, hogy érettségi után rögtön kenyérkereső foglalkozásom legyen, mert nehéz körülmények között éltünk.

- Ha jól tudom, a szomszéd falu után egészen távolra kerültél…

- Vas megyeiek akkoriban nem kerülhettek kollégiumba, így a választást más tájakra is ki kellett terjeszteni. Egy általános iskolai diáktársam már Szekszárdon tanult, az ország négy SZÖVOSZ-iskolájának egyikében, az egyetlen dunántúliban. Az is számított, hogy a kötelező nyári gyakorlat mellett kereseti lehetőség is adódott az ott tanulók számára. Jól éreztem magamat Tolna megye székhelyén, csak a félévenként mindössze két alkalommal történő hazalátogatást keveselltük. Érdekelt a közgazdaság és a kereskedelem világa: szívesen tanultam volna tovább ezen a területen, csak a matematika ne nyomott volna olyan sokat a latban…

- Így nagy valószínűséggel le kellett számolnod közgazdasági karriereddel!

- Érettségi után egy Cellben működő kiváló szövetkezeti könyvesboltba kerültem, amely mintegy irodalmi kávéházként, a helyi értelmiség természetes találkozóhelyeként funkcionált. A magyar könyvkiadás valódi értékeket jelentetett meg a hatvanas évek első felében. A könyvek és az olvasók tisztelete és szeretete itt fogalmazódott meg bennem egy életre. Előbb elvégeztem a könyvesbolt-vezetői tanfolyamot, majd felvillant számomra a könyvtárosság, mint élethivatás lehetősége is, hiszen a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán az első népművelés-könyvtár szakos évfolyam hallgatója lettem 1963 őszén.

- Másfél évig dolgoztam a könyvesboltban és 1964 decemberében kerültem a celldömölki könyvtárba. Részben Káldos Gyula hívására ekkor adódott elhelyezkedési lehetőség, részben pedig számomra a tanulmányaimban nagy könnyebbséget jelentett a könyvtáros szakmával való gyakorlati megismerkedés. A gyermekkönyvtárba kerültem – a gyermekrészleg nyitvatartási idejéhez igazodva – 5 órás alkalmazottként a jól fizető 8 órás eladói állás helyett feleannyiért.

- A kemenesaljai könyvtárügy nagy nyeresége, hogy nem kezdtél el túlságosan számolgatni a munkahelyváltás idején.

- Egy pici helyiségben hatalmas forgalmat bonyolítottunk le, egyetlen katalógusunk sem volt és az első állományellenőrzést úgy szerveztük meg, hogy a könyveket leltári szám alapján raktuk sorba. 3-4 nagy zsák katalóguscédulánk volt és akkor kezdtük összegyűjtögetni a raktári kartonokat és a szolgálati katalógust építeni.

- Több helyen működtünk és az új könyvtárépület átadásáig gyermekkönyvtárosi munkát végeztem, amit nagyon szerettem. 1972 augusztusától lettem a felnőtt olvasószolgálat munkatársa. Szeretettel és alázattal szolgáltam az olvasókat a könyvtárban és magánéle-temben egyaránt. Soha nem hoztam haza a munkahelyi konfliktusokat. A legszebb időszak talán az volt, amikor rengeteg főiskolás hallgató vett részt könyvtári gyakorlaton a hetvenes – nyolvanas évek fordulóján, ráadásul ebben az időszakban volt a leghosszabb a nyitvatartási időszak is, egészen este 8 óráig.

- Ne feledkezzünk el tanulmányaidról sem!

- 1976-ban végeztem el a kétéves kiegészítő magyar szakot a szombathelyi főiskolán. Egy nappal korábban államvizsgáztam, mint amire második gyermekemmel tervezve volt a szülés. Szerencsére mindkettő simán lezajlott: a vizsga is jól sikerült, ráadásul Tamás fiam is várt még egy hónapot… Folyamatosan, rendszeresen zajlottak a különféle rendezvények, amelyeken dugig volt a könyvtár. A középiskolások a könyvtárat tényleg tanulószobaként használták, amihez persze a helyi középfokú iskolák tanárainak ösztönző, a többkönyvű oktatásra építő hatása is jelentősen hozzájárult.

- Igényes munkád évtizedekre meghatározta a könyvtár gyűjteményének minőségét…

- Büszke vagyok arra, hogy olyan állományt sikerült évtizedek alatt kiépítenünk, ami bázisa lehetett a felsőoktatásban tanulók szellemi igényeinek is. Az állománygondozást mindig szívügyemnek tekintettem, élő állományt igyekeztünk a polcokon tartani. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével is gyakran éltünk. Szinte hihetetlen, ha a mai technikai körülmények között visszagondolok arra, hogy minden tételt könyvészetileg be kellett azonosítani és a kérőlapokat lekopogni az írógépen… Ennek ellenére akkor is működőképes volt a rendszer és 5-600 kérést teljesítettünk évente.

- Négy évtized alatt számos egyéni és kollektív elismerésben részesültél.

- „Kiváló könyvtár” elismerést kapott a könyvtárunk, személyesen a „Szocialista Kultúráért” elismerésben részesültem 1979-ben és 1997-ben „Celldömölk városért” emléklapot kaptam. Életem legnagyobb élménye a 2003-ban átvett „Kiss Gyula Emlékérem”, hiszen főiskolai felvételimen ő vizsgáztatott, szakmailag és emberileg nagyon sokat tanultunk tőle és nála írtam a szakdolgozatomat a járási könyvtár történetéről. 2004-ben a Vas Megyei Közgyűlés „Vas Megye Közgyűlése Szolgálatáért Kulturális Tagozata” kitüntetést. Öt évet nyugdíj mellett dolgoztam, amit a sors ajándékának tekintek. Jó érzés visszagondolni arra, hogy már ebben az időszakban egy év alatt megszereztem a hétéves továbbképzési időszak 120 kreditpontját – egy részét ráadásul a számítógépes ismeretek elsajátítása révén.

- A zsákokban lévő céduláktól hosszú volt az út az internetig…

- Nyugdíjba kerülve az egyik helyi bolt könyves részlegében kaptam lehetőséget visszatérni a könyvesbolti szakmához. Nem tudtam megtagadni magamat, a kínálatot a klasszikusok irányában bővítettem és örömmel tapasztaltam, hogy van rá kereslet. Az élet furcsa, számomra örömteli keretjátéka, hogy első munkahelyem könyvesbolt volt és hosszú könyvtárosi évtizedek után ismét ugyanabban a közegben fejezhetem be aktív pályafutásomat.

- Jó egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánok Vas megye könyvtáros társadalma nevében!

Németh Tibor

Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2006. 1. sz. p. 59-61.

Beszélgetés Káldos Gyulával, a városi könyvtár nyugdíjba vonult igazgatójával

munkat-kaldos

- Először pillantsunk a múltba, hiszen Ön egyetemi szakdolgozatát Kemenesalja könyvtártörténetéről írta. Milyen előzményekre, hagyományokra támaszkodhatott a környék könyvtárügye az 1945 előtti időszakból?

- Egyrészt a szakdolgozatírás kötelezettségéből, másrészt helytörténeti érdeklődésemből fakadt a témaválasztás. Személyes élményeim is voltak, mert szülőfalumban, Kemenespálfán két egyesület működött az 1930-as évek végén. Elemistaként használtuk az egyesület könyvtárát, amely az iskolában működött. A „könyvtár” anyagának rendezésével a tanító úr több alkalommal is engem bízott meg. Az egyesület kulturális életébe egészen fiatalon belepillanthattam, hiszen évenként 2-3 színdarabot is előadtak. Apám cipész volt, több hangszeren is játszott, zenével kísérte a műsort, így családunk ingyen vehetett részt az előadásokon.

- A művelődéstörténethez visszatérve: Az egyesületek az 1870-es évektől kezdve gombamódra szaporodtak a Kemenesalján. Felekezeti alapon /általában katolikus és evangélikus/ működtek s szinte minden községben létrehoztak egy-egy olvasókört. Számos dokumentumot tanulmányoztam ezzel kapcsolatban. E források azért jelentősek, mert irattári anyaguk nem került a levéltárakba. Az 1950-es években megszüntették őket, mint nem kívánatos művelődési formákat, a még meglévő irattáraikat elégették. Szakdolgozatomban megállapíthattam, hogy az egyesületek Celldömölkön és valamennyi községben a nevelés fontos eszközei és a közélet fórumai voltak. Újabb kutatásaim alapján sikerült bizonyítani, hogy Kis János és köre a XIX. század elején már gyakorlatilag olvasóegyletként működött.

- Vissza tudna Ön emlékezni arra a pillanatra, amikor elhatározta, illetve eldöntetett, hogy könyvtáros lesz?

- Elemi iskolában kitűnő tanuló voltam. Az akkori rendszernek megfelelően minden év végén vizsgát kellett tenni a tanító úr, a lelkész és a presbitérium előtt. Garam Zoltán „nagytiszteletű úr” két bizonyítványt kivett a többi közül és elvitte Jánosházára azzal, hogy ezeket a gyerekeket be kell íratni polgári iskolába. Így lettem 1943-ban polgári iskolai diák. Amikor végeztem 1947-ben éppen indult a celli gimnázium, amelynek különbözeti vizsgával válhattam tanulójává. Ha a lelkész úr nem emeli ki a bizonyítványomat, valószínűleg egészen máshogy alakult volna a sorsom…

- Kor- és kórtörténeti adalék felvételi kálváriám. 1951-ben érettségiztem, s nem tűnt túl nehéznek, hogy bejussak az egyetemre. A gondot az jelentette, hogy sokakat – népgazdasági érdekre hivatkozva – nem oda vettek fel, ahova szeretett volna menni.

- A tervgazdasághoz szorosan kapcsolódva „előirányozták” a felvételiket…

- Amit az iskolaigazgató megtehetett: megpróbálta az ismerős intézményekkel egyeztetni a felvételizők diszpozícióját. Én a Veszprémi Nehézipari Műszaki Egyetemre felvételiztem, áttették a papírjaimat az ELTE matematika-fizika szakára. Megírtam, hogy ez nekem nem felel meg. Jött egy másik levél, hogy Pécsre, a jogi karra felvételt nyertem. Erre már nem is válaszoltam, csak nem mentem el… Annak idején három helyre is mehettem volna, később nagyon kellett igyekeznem, hogy 1968-ban felvegyenek az ELTE történelem-könyvtár levelező szakára, ahol 1974-ben végeztem.

- Az, hogy könyvtáros lettem, tulajdonképpen a véletlenen múlt. 1954 decemberében az egyik katonatársam (akinek falubelije a celld.-i járási könyvtárban dolgozott) üzenetet kapott, hogy szükség volna egy fiatalemberre a könyvtárban, próbáljon szerezni valakit. Őri Dezső engem javasolt. Bementem a művelődési osztályra, ahol Kapiller László osztályvezető kedvesen fogadott. Örült, hogy végre van jelentkező az állásra. Két feltételt szabtak: legyen érettségije - mivel segédkönyvtárosi (módszertanos) státuszba kerültem – tudjon kerékpárt vezetni. Fizetésem 960 Ft lett, amely nem lebecsülendő összeg volt akkortájt. A könyvtár a ma „Füstös”-nek nevezett presszó helyén állt. Amikor beléptem olyan szép rendet találtam a könyvek között, s annyira megragadott a látvány, hogy rögtön elfogadtam az állást.

- Az ötvenes évek a könyvtár- és könyvtárhálózatszervezés, a „jó könyv” szocializmust építő erejébe vetett hit időszaka. Hogyan élte meg ezt a kort ifjú könyvtárosként?

- A járási könyvtárat 1953. február 8-án avatták fel 1.524 kötetnyi állománnyal. Sajnos, ebbe nem sikerült beépíteni a korábban megszűnt egyesületi könyvtárakat és a nagyon jelentős apátsági könyvtárat, amely a háború idején elpusztult. Az első évben olyan állapotok uralkodtak, hogy a megyei könyvtár 1953-as jelentése szerint: „a személyi nehézségek oka a helytelen káderpolitika, sógorság-komaság. A vezető betegsége miatt a dukai népkönyvtárost, Boros Ernőt állították be, akinek odaadó munkája, fiatalos lelkesedése indította meg a celldömölki járás könyvtári életét.” Boros Ernő 1953-ban már a harmadik vezető volt az intézmény élén. A jelentést író bátorságát jelzi, hogy az összefonódásokra rámutatott (az egyik könyvtáros hölgy egy magas beosztású állami funkcionárius felesége volt), s ez nem volt divat az akkori időkben.

- 1955-ben a járási könyvtár háromszemélyes volt: vezető, segédkönyvtáros és kölcsönző könyvtáros. Közülük az elődöm katona lett, a két hölgy egyike hosszabb ideig beteg volt, a másik pedig éppen szült. 1955. január 24-én kerültem oda és néhány nappal később nekem kellett megírnom az 1954-ről szóló beszámolót. Ez ma is megtalálható és nem is kell röstellkednem miatta. Csak azon csodálkozom: hogy tudtam úgy megírni?!

- A könyvtári munka alapelemeiről szóló ún. „minivizsga” letétele után álltam munkába. Erre az időszakra kialakult a járási könyvtár hálózati alközpont szerepe, s már csak az utolsó simításokat kellett elvégeznem. Köcsk II. községi könyvtárának átadásával minden faluban működött kölcsönzőhely. 1958-ban az OSZK szervezésében kétéves középfokú könyvtárosi tanfolyamot végeztem el a megyei könyvtárban. 1953-ban még a Népkönyvtári Központ látta el a településeket állománnyal. A járási könyvtár először 1954-ben kötött szerződést a Könyvértékesítővel és ettől kezdve beszélhetünk tervszerű állománygyarapításról. Ezzel egy időben meg kellett tisztítani a könyvtárakat attól a sok felesleges könyvtől, amit felhalmoztak bennük.

- Milyen jellegű kötetek tartoztak ebbe a körbe?

- Azsajev „Távol Moszkvától” és ehhez hasonló sematikus irodalom, valamint a „Természettudományos Kiskönyvtár” sorozat tagjai: pl. „Minden kocától 21 malac” stb. Kis túlzással a kivonások után a járási könyvtár állománya néhány ruháskosárban elfért volna. Talán itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a 60-as évek elején kezdtük el a mezőgazdasági oktatásokat: részben a lakosság, részben a nagyüzemek vezetői számára. Emlékezetes maradt, amikor az egyik előadó dániai élményeiről beszámolva elmondta, hogy 30 mázsás termésátlagot értek el búzából. Ott senki sem szólt, de másnap a helyi agronómus bement a járási párttitkárhoz, hogy állítsák le ezt az embert, mert megzavarja a dolgozókat!

- Az állomány selejtezése gyakran járt könyvtárátadásokkal is a falvakban. Érdekességként megemlítem, hogy akkoriban azok a könyvtárosok, akiknek hiányuk volt az alábbi összegeket fizették be a jegyzőkönyvek tanúsága szerint: Keléd 828 Ft, Izsákfa 1.062 Ft. Ezek az emberek munkájukért akkor még nem kaptak egyetlen fillért sem…

- Próbáljuk meg felidézni az ún. könyvtári hőskorszak mindennapjait!

- Mikor idekerültem rögtön egyedül maradtam, s ez később is többször előfordult. Ilyen esetben reggel 6 órakor, miután beért a vonatom, bejöttem a könyvtárba. 8-kor elmentem a postáért, s ha kellett, elhoztam a könyvcsomagot is. Majd beleltároztam, motorra tettem és kivittem a községekbe. 1 órára visszaértem és 6-ig kölcsönöztem a város lakosságának. (Kétkártyás kölcsönzési rendszerrel dolgoztunk akkoriban, amelynek sok előnye is volt az adminisztrációs többlet mellett.)

- Ha tél volt és mindhárman dolgoztunk, akkor másképp alakult a munka. Buszjárat vidékre csak hajnalban ment és este későn jött vissza. Összeállítottunk 5-6 csomagot és megbeszéltük a postásokkal, hogy vigyék el őket. Mi pedig a buszról leszálltunk és egyik falutól a másikig gyalogolva felvettük a postán a könyveket és elvittük a községi könyvtárosnak. Abban a faluban, ahol éppen végeztünk, felszálltunk az esti buszra. Nem volt ritka, hogy 12 órát dolgoztunk, de eszünkbe se jutott, hogy emiatt méltatlankodjunk.

- 1956 forró őszének politikai indulatai mennyire érintették a könyvtárat?

- A járási könyvtár a zavaros időkben folyamatosan működött. A közlekedés viszont rendkívül nehéz volt s ezért Pálfáról beköltöztem Celldömölkre. Akadt néhány község, (pl. Kissomlyó, Nemeskeresztúr, Pápoc) ahol a könyvek jelentős részét elégették, de a legtöbb helyen a könyvtár változatlanul végezte a dolgát.

- Nagyon kevesen mondhatják el magukról hivatásunkban, hogy három évtizedig irányították egy járás-városkörnyék könyvtárügyét. E hosszú időt hogyan lehetne szakaszolni? A könyvtárügyi változások miként hatottak a celli városi könyvtárra?

- Bizonyára meglepő, de 1953 óta én már a kilencedik vezetője vagyok az intézménynek. 1955-ben Berki Imre friss egyetemi diplomával a zsebében került ide, majd utóda, Nagy Zsuzsanna főiskolai könyvtári végzettséggel vezette a könyvtárat. Mindketten családi okok miatt távoztak. 1961. április 1-től bíztak meg az intézmény irányításával. Akkor a megyei művelődési osztály nevezte ki a járási könyvtárak vezetőit, a megyei könyvtár igazgatójának véleménye alapján. A megbízási papíromnak külön érdekessége, hogy 25 év után jutottam jogos tulajdonomhoz, mert a hivatal irattárának legutóbbi selejtezésekor derült ki, hogy az iratnak négy példányát „birtokolták”, csak az illetményhivatalé került az illetékesekhez.

- A legelső jelentős ténykedésem a szabadpolcos kölcsönzésre való áttérés volt. Ehhez mindössze a három, szobányi nagyságú teret kellett egybenyitnunk. Ezután nagy munkaként a korábban letéti ellátásban részesülő könyvtárak tanácsi kezelésbe adása következett. Később kiderültek az önállóság hátrányai is, ezért a körzeti ellátás, majd az ebből kifejlődő központi ellátórendszerek lettek az újra meginduló átszervezések eredményei. Városi vonatkozásban a fiókkönyvtári leépülése illetve önállósodása (Alsóság) figyelhető meg. Vidéken ma annak vagyunk tanúi, hogy az ellátórendszerből kiválva a községek egy része újra az önálló állománygyarapítás útjára lépett.

- Talán ez abból is adódhat, hogy az egyen-megoldások (csak önállóság vagy csak központi ellátás) igazán sosem jók mindenki számára. Az egyedi feltételektől függően – ugyanúgy minta a piacgazdaság területén a vegyes tulajdon esetében – lehet az ellátási formákat kialakítani, amelyben a városi könyvtárnak a szervező-szolgáltató szerepe a hangsúlyos. Visszatérve a történeti vonalra: bizonyára mérföldkőnek számított az új könyvtárépület átadása 1972-ben.

- Már a tervezés időszakában sok probléma felmerült. Az 1968-ban elkészült terven már nem lehetett változtatni, pedig szerettünk volna alagsori raktárakat kialakítani. Akkor ugyan pénzhiányra hivatkoztak, de abban az időben ezt nem kellett komolyan venni… Az új építési normák nem sokkal később jelentek meg. Lehet, hogy ha egy évet csúszik a könyvtár építése, ma sokkal kedvezőbb körülmények között folyhatna a munka.

- Milyen személyi feltételekkel rendelkezett a könyvtár ezekben az évtizedekben?

A három fős könyvtártól folyamatosan növekedve eljutottunk oda, hogy 12 könyvtáros dolgozott az új könyvtárban az 1970-es évek közepén. A létszám emelkedése mindig egyúttal feladatmódosulást is jelentett: pl. a gyermekkönyvtárat választottuk le, majd a feldolgozói munkakör megteremtésével hozzákezdtünk az állomány feltárásához. E hosszú időszak alatt nagyon sok könyvtárossal dolgoztam együtt vidéken és helyben egyaránt. Közülük többen 20-25 év óta végzik áldásos tevékenységüket. Szeretném nekik megköszönni azt a támogatást, amit évtizedeken keresztül tőlük kaptam.

- Három évtized távlatából visszatekintve: a városi könyvtárnak sikerült-e szolgáltatásai révén szervesen beépülnie a helyi társadalomba?

- Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a könyvtár mindig a város életének egyik központja volt. Az itt dolgozó emberek a helyi közélet aktív szereplői, formálói voltak. A beiratkozott olvasók száma jelentősen megnövekedett és a könyvtárhasználók köre minőségileg kibővült az új könyvtár átadása után. 1973-ban az olvasók száma 2.000 fölé emelkedett s ez immáron lassan két évtizede állandónak mondható.

- Szabadidejében Ön mivel foglalkozott a legszívesebben?

- Három területet szeretnék kiemelni. Közel 30 éve gyűjtök bélyeget, s ha fáradt vagyok, pihenésként gyakran szoktam rendezgetni-nézegetni őket. A másik érdeklődési köröm a honismereti-helytörténeti kutatás és annak szervezése. Büszke vagyok arra, hogy 1973 óta rendszeresen működik a helytörténeti munkaközösség, amelynek a könyvtár ad helyet. A harmadik, időrabló tevékenység a szőlőtermesztéshez kapcsolódik. Már gyermekkoromban szerettem nagyanyám szőlőjében lenni a Somló-hegyen, s mindig elvarázsolt a szőlő művelése. Nem gondoltam volna, hogy egyszer majd nekem is részem lehet a Sághegy arculatának alakításában. A könyvtár az évek folyamán nagyon sok népszerű előadásnak adott teret, amelyeken a szőlősgazdák mindig szép számban megjelentek. Ha valami „korán megtérülő” eredményt mondhatok – mivel az olvasás lassabban hat -, akkor a szőlőművelés, a fajtakiválasztás az, amihez az előadások révén hozzájárulhattam.

- Tudom, hogy nagyon nehéz röviden megfogalmazni, de mégis fel kell tennem a kérdést: mit üzenne utódjának?

- Vannak elhelyezési problémák, de az utód egy szakmailag jó állapotban lévő könyvtárat vehet át, amibe természetesen beleértendő az itt dolgozó könyvtárosok szakmai tudása és az a sok-sok apró munka, amelyet évtizedek alatt közösen elvégeztünk. Vallom, hogy értéket csak munka teremthet.

- Köszönöm a beszélgetést! Jó egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánok!

Németh Tibor

Megjelent: Vas Megyei Könyvtárak Értesítője. 1991. 3. sz. p. 27-32.

Keze nyomát őrizni fogja a könyvtár állománya

munkat-dornyei

Dörnyei Lászlóné Király Márta, a celldömölki Kresznerics Ferenc könyvtár feldolgozó könyvtárosa közel négy évtizednyi szolgálat után 2002 végén nyugdíjba vonult. Az alábbi beszélgetés felidézi az életút legfontosabb állomásait, a könyvtárosi lét sokoldalúságát. A beszélgetőtársak két évtizede egymás kollégái, ezért szerepel tegeződés az interjú szóhasználatában.

- A családból nem egyedüliként lettél könyvtáros, hiszen nővéred is éppen ebben az időszakban lesz nyugdíjas, aki a főiskola könyvtárának volt hosszú ideig vezetője. Honnan ered családotokban ez a „királyi” pályaorientáció?

- Szüleink egyszerű emberek voltak, akiknek becsületes, szorgalmas, munkával töltött életéből soha nem hiányzott az olvasás, a könyv szeretete. Olvasó emberek voltak, s a személyes példa ránk is hatott. Nővérem pályaválasztása biztosan hatott rám. Ő egyetemista lett és 1958-ban az ELTE magyar-könyvtár szakos hallgatójaként kezdte felsőfokú tanulmányait. Kötelező olvasmányainak egy részét a szombathelyi könyvtárakból kölcsönöztem számára.

- Lakásunkhoz közel, a vasúttal szemben volt az Építők Művelődési Otthona, amely – mai ismereteim szerint – területi feladatokat is ellátó könyvtárként működött. Benke Éva volt a könyvtáros, aki akkor kezdte a pályáját. Gyakori látogatóként személyes kapcsolatba kerültünk és bevont a munkába is: először csak a polcra osztottam vissza a könyveket, majd a leltározásba is besegíthettem. Humán érdeklődésem révén pedagógusnak készültem. Ebben nagy szerepe volt gimnáziumi magyartanáromnak, Farkas Miklósnénak, aki egyúttal osztályfőnököm is volt a Savaria Gimnáziumban és nővéremet is tanította. Megtudtam, hogy Szombathelyen pár éve népművelő-könyvtáros képzés indult. Mivel szüleim akkor már nyugdíj előtt álltak, úgy döntöttem, hogy itthon tanulok tovább népművelő-könyvtárosnak, így szüleim mellett maradhatok.

- Kik voltak azok a tanár egyéniségek, akik meghatározóakká váltak a képzés során?

Örömmel fedeztem fel Benke Évát, aki csoportvezető tanárom lett, s az általa vezetett irodalmi színpadnak is tagja lettem. Kiss Gyula személyisége és művelődéstörténeti stúdiumai meghatározó jelentőségűek voltak. Gróf Ervin címleírást és osztályozást oktatott, Káldi János könyvismeretre tanított bennünket. Kuntár Lajos és Takács Miklós órái szintén emlékezetesek számomra. Be kell vallanom, hogy valójában végig népművelői pályára készültem. Érdekességként említem, hogy a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárhoz tartozva két nyáron át strandkönyvtáros voltam Szombathelyen. Rossz idő esetén könyvtártechnikusi, zömében könyvrakodási feladatokat láttam el a megyei könyvtárban. Ekkor sikerült elég jól megismernem az állományt, kollégáim pedig felelősségérzetre szoktattak: a nem látványos dolgok fontosságára.

- Új idők szelei fújnak: ma már szinte kikopott a gyakorlatból és ódivatúvá vált, hogy a könyvek állandó kézbevételével fizikailag is birtokba vegyük a művet és apparátusát, nem csak számítógépes katalógusok bináris kódjain keresztül. A diploma megszerzése után hol kezdted el a pályádat?

- Utolsó féléves voltam, amikor Takács Miklós könyvtárigazgató szólt, hogy Gencsapátiba 6 órás könyvtárost keresnek 1060 forintos bérrel, ami mellett a kötelezően előírt népművelési gyakorlatomat is el tudnám látni. Éltem a lehetőséggel, de magamra maradva mindent nekem kellett volna intéznem. A megyei könyvtár módszertanosainál azonban helyet kaptam és a gencsapáti katalógus építését délelőttönként a feldolgozókkal konzultálva végeztem. Egyéniségük, szakmai hozzáállásuk alapján példaképemmé vált Krajevszky Gizella, Bánó Zsuzsa, Dénes Pálné, Dalmi Kálmánné. Délutánonként indultam a gencsapáti könyvtárba, ahol közben moziüzem-vezetéssel is megbíztak. Nagyon sok hétvégét töltöttem el rendezvényekkel, vetítésekkel a faluban.

- Személyes tapasztalatom alig van arról a korról, de a könyvtárügynek és a mozinak nagy közönsége volt, szinte akkor élte aranykorát Magyarországon.

- Valóban így volt és rengeteg személyes élményem kötődik ehhez az időszakhoz: sikerült irodalmi színpadot létrehoznom és jól működő ifjúsági klubot kialakítani. 1967-ben államvizsgáztam. „Vas megye könyvtárhálózatának fejlődése a sajtó tükrében” címmel készítettem el szakdolgozatomat, amelynek során az összegyűjtött nagy anyag feldolgozásának módszertani kérdéseiben nővérem és sógorom sokat segített. Gencsapátiban jól éreztem magam, de közel két év után búcsút vettem a településtől, mert megismerkedtem későbbi férjemmel, aki magyar-orosz szakos tanár volt. 1968 tavaszán Celldömölkön járási úttörőtitkári állást kapott, három év múlva pedig az Eötvös Loránd Általános Iskola magyar tanára lett. Jelenleg is ott tanít.

- Én az alsósági művelődési otthon és könyvtár tiszteletdíjas vezetőjeként kaptam állást 1968 szeptemberétől. Ekkor már a járási könyvtárhoz közel kerültem, hiszen fiókkönyvtárként működött az intézmény. A sors kegye itt is közrejátszott: Schandl Katalin volt akkor a feldolgozó könyvtáros, aki jelezte, hogy férjhez megy, ezért elköltözik Celldömölkről. Káldos Gyula számomra ajánlotta fel az álláslehetőséget, amivel örömmel éltem. 1968. november 1-től lettem főfoglalkozású könyvtáros: feldolgozó és olvasó-szolgálatos munkakört töltöttem be. Kevesen voltunk, ezért mindegyikünk belekóstolt szinte valamennyi munkaterületbe. Ekkor tudatosodott igazán bennem, hogy a feldolgozó könyvtárosnak az olvasószolgálati és a tájékoztató munkát kell segítenie, hiszen ez az alapja a könyvtáros és az olvasó tájékozódásának. 1969-ben született meg Balázs fiúnk, aki mára önálló családot alapított, és szociális munkásként dolgozik a benne mindig is meglévő segítő, jobbító szándéka szerint.

- A gyesről való visszatérésed a mai, új épületbe költözéssel lehetett nagyjából egyidőben.

Egy picit előbb jöttem vissza dolgozni, de nagy változást hozott a Kemenesaljai Művelődési Központ 1972 augusztusában történt átadása mindennapjainkban, hiszen a megnövekedett lehetőségek mellett például jobban elkülönültek az egyes munkakörök. A hetvenes évek közepétől a helyismereti könyvtárosi tevékenységgel, sajtófigyeléssel gazdagodott a szűkebben vett munkaköröm. A szabványok megjelenése és a mindig újabb dokumentumtípusok feltűnése, az analitikus feltárás igénye, a katalógusok integrált szerkesztése állandó képzést/önképzést igényelt ahhoz, hogy a változó környezethez alkalmazkodni tudjak. Szerettem volna az egyetemi végzettséget is megszerezni, de több kollégám is ekkor tanult és a döntéshozók úgy vélték, hogy a munkakörömhöz sem szükséges az egyetemi diploma… Eléggé elkeseredtem, majd úgy döntöttem, hogy elvégzem a magyar kiegészítő szakot Szombathelyen és elmegyek tanítani. Végül mindent mérlegre téve, az évtizedes munkát nem akartam félbehagyni, mert mindig értékként emlegették szakmai körökben is a következetességet. Látszott a könyvtárunkban, hogy egy ember keze nyomán épült a katalógusok rendszere.

- A sok feladatot kézzel kellett elvégezni, később a Robotron írógép már forradalmi újításnak számított. Fontosnak tartom a „tanítva tanulás” jelentőségét, hiszen nagyon sok főiskolás volt gyakorlaton nálunk, akikkel meg kellett értetni a feldolgozó folyamatok gyakorlati fontosságát. Talán többségükkel sikerült megszerettetni a könyvtárosi pályát a feldolgozó munka szépségének bemutatásával. Az utolsó évtizedben megjelent a számítógép a feldolgozó munkában. Bevallom, eleinte idegenkedtem tőle, de beláttam a hasznosságát. Ma már tudom, hogy egyszer majd megszűnnek a cédulakatalógusok.

- Szerintem csak átalakulnak, hiszen kizárólag ugyanazok az adatok lesznek hozzáférhetők, amik a cédulákon is fel lettek tárva… Tanulmányaidra visszatérve: a magyar szaknak a népművelőivel együtt később a könyvtári pályán is komoly hasznát vetted.

- Az író-olvasó találkozók törzsközönségéből kollégáimmal a nyolcvanas évek második felére sikerült egy olyan magot kialakítanunk, amelyre alapozva létrejöhetett a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportja, a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság, amelynek képviseletében az országos elnökség tagja lehettem. Ebben a munkában mindig számíthattam a könyvtár igazgatónőjére, aki bámulatos energiával és igényességgel vetette magát az egyre újabb feladatokba. A kilencvenes évek elejétől a férjemmel együtt aktívan részt vettünk a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Verseny megszervezésében és lebonyolításában. Örülök annak, hogy részese lehettem az „Év könyvtára” cím 2001-es elnyerésének.

- Fiatalos nyugdíjasként mik a terveid?

- Boldog lennék, ha nyugodt légkörben élhetnénk továbbra is. Munkatársaimtól a nyugdíjas-búcsúztatóra kaptam az illusztrációként szereplő ex librist, ami nagyon meghatott: mindig emlékeztetni fog az itt eltöltött évtizedekre. Naptáramban mindig helyet kapnak ezután is a könyvtári rendezvények.

- Szeretném, ha minél több időt tudnék fordítani az olvasásra, unokáimra. Biztos háttér szeretnék maradni családom számára. Ság hegyi birtokunkon is van mindig tennivaló. Oda kerékpárral járunk - remélem még sokáig.

- Szívesen hallgatok zenét, és szeretek szőni. Szabadidőm növekedésével egyelőre csak álmokat szövök arról, hogy zenehallgatás közben szép szőnyegeket készítek.

- Vas megye könyvtáros társadalma nevében boldog nyugdíjas éveket kívánok!

Németh Tibor

Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2002. 2-3. sz. p. 48-51.

munkat-bellerne

A celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtár igazgatója a közelmúltban magas szakmai kitüntetésben részesült. Vezetése alatt az intézménynek többszörösen sikerült szakmai és társadalmi elismerést kivívnia. Az eredményesség titka a nagyszerű munkatársi közösség. Legalábbis részben. Erről és még sok minden másról mesél nekünk dr. Bellérné Horváth Cecília könyvtárigazgató.

- Milyen díjjal jutalmaztak?

- Szinnyei József díjat vehettem át államalapító Szent Istvánunk ünnepén. Meglepetésként ért a kitüntetés, mivel mindig úgy képzeltem, hogy a Szinnyei-díjat csak a könyvtáros szakmának valóban közismert és elismert személyiségei nyerhetik el; nagy könyvtárak vezetői, és olyan kollégák, akik aktív publikációs tevékenységet folytatnak. Nekem Szinnyei József személye, a modern magyar bibliográfiaírás megteremtőjeként a tudós könyvtárost jelenti, így „gyalogos” könyvtárosként úgy véltem, hogy ez az elismerés a tudományos munkát díjazza. Amikor érintett lettem utánanéztem a hivatalos indoklásnak, amiből számomra is kiderült, hogy ez a díj a fejlesztő tevékenységért jár, és azok kapják, akik hosszú időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel a szakma fejlődését segítik elő.

- Kik terjesztettek fel a kitüntetésre?

- A közvetlen munkatársaim voltak az ötletgazdák, akik nagyon nagy titokban szedték össze azokat az érveket, amelyek miatt engem erre a díjra javasoltak, és elnyerték a megyei könyvtár igazgatójának Pallósiné dr. Toldi Mártának a támogatását is. Az a pillanat, amikor elolvastam az általuk gondosan összeállított javaslatot felért egy kitüntetéssel. Úgy éreztem, ha nem is kapom meg ezt a díjat – hiszen nagyon sokan megérdemlik a szakmában – akkor is életem egyik legszebb ajándéka, hogy így látnak engem azok, akikkel nap mint nap együtt dolgozom.

- A javaslatban felsorolt indokok mögött szerinted mi rejtőzik még?

- A Szinnyei-díj egyéni díj, de jól tudjuk mindannyian, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Hiába lennének a legragyogóbb ötleteim, ha nem lennének hozzá partnerek. A munkatársi közösségünk meglehetősen ambiciózus, ebben a kis közösségben mindenkinek megvan az értékes oldala. Van tudós könyvtárosunk, aki kiváló gyakorlati szakember is, és van nagyon ügyes informatikusunk, aki jól ismeri a mostani technikában rejlő lehetőségeket. A feldolgozó munkatársunk nagy precizitással és következetességgel dolgozik, az ügyviteli munkatárs pedig odafigyeléssel intézi a pályázati elszámolásokat és a könyvtári munkában is kreatívan részt vesz. A gyermekkönyvtáros kiválóan tud pályázatokat írni, különösen a kamasz korosztály igényeire érez rá ügyesen és vannak nagyon gyakorlott olvasószolgálati munkatársaink. Nem szeretnék senkit sem kihagyni, mert azok, akik itt Celldömölkön megmaradtak ezen a pályán, mindannyian mély hivatástudattal rendelkeznek, és nem sajnálják beleadni a munkájukba a pluszt, ami személyiségükben rejlik. Sosem kértem olyan munkát egy munkatársamtól sem, ami tőle idegen, s ez a hozzáállás meghálálta önmagát. Az eredményesség mögött ott van a rengeteg külön-külön egyéni teljesítmény, amit egy közös cél érdekében össze tudtunk hangolni. Azt mondják, hogy vezetőnek lenni magányos dolog, de ez nem mindig igaz. Sikerült egy nagyon jó csapatot összehoznunk, ezt bizonyítja az is, hogy 2001-ben megkaptuk a legnagyobb kollektív díjat, „Az év könyvtára” lettünk, s ezt bizonyítja a mostani kitüntetés is, amin én vagyok nevesítve, de a mellettem állók nélkül sohasem kaptam volna meg. Az, hogy eredményeket tudunk produkálni, a társadalmi és szakmai kapcsolatoknak is köszönhető. A Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtár tanszékével és a TIT-tel nagyon jó a kapcsolatunk, a megyei könyvtár pedig kiváló partner a tervek megvalósításában. A munkatársaimmal szeretjük a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett továbbképzéseket, sok barátot szereztünk az egyesületi összejöveteleken. A kapcsolatokat igyekszünk olyan irányba terelni, hogy terveinek megvalósítását elősegítsék, de arra is törekszünk, hogy a támogatás kölcsönös legyen, hogy mi is nyújtsuk azt, amit nyújthatunk.

- Mi a hitvallásod a munkában?

- Bárki bármilyen munkát végez, eredményességében meghatározó az otthoni indíttatás. Hálás vagyok a szüleimnek, akik kötelességtudónak neveltek. Ha kapok egy feladatot, akkor minden képességemet latba vetem, hogy a lehető legjobban teljesítsem. Ha azt mondanák, hogy meg kell tanulnom kötélen táncolni, lehet, hogy megpróbálnám.

- Mesélnél az indulásodról, a szakmai pályádról?

- Megint a gyerekkorig mennék vissza. Szülőhelyem szelleme és az értékrend, ami körülvett, számomra nagyon meghatározó volt. Kiskőrösön nőttem fel, házunk egy oldalról a Petőfi-házzal, más oldalról a könyvtárral volt határos. Ilyen szomszédsággal nem meglepő, hogy vonzott a kultúra. A szüleim polgári értékek mentén élő, könyv- és irodalomszerető emberek voltak. Ha valaki megkérdezte tőlem, hogy mi szeretnék lenni, már gyermekként azt feleltem, hogy könyvtáros, jóllehet azt sem tudtam, hol és miként lehet kitanulni ezt a szakmát. Korai indíttatásom ellenére voltak vargabetűim. A főiskolán a matematika-fizika szakot választottam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy nem nekem való. Másfél év után abbahagytam a főiskolát és gyermeket vállaltam. Szerettem volna tanítani, de képesítés nélkül nem tudtam elhelyezkedni. Ekkor Kiskőrösről egy másik nevezetes, nagyhagyományú alföldi városba, Nagykőrösre kerültem. A levéltárba vettek fel dolgozni, így belekeveredtem egyfajta közgyűjteménybe. Csak ezt követően végeztem el a népművelő-könyvtár szakot levelező tagozaton. A diploma kézhezvétele után rögtön közkönyvtárba helyezkedem el, a Vershegy Ferenc Könyvtárban lettem feldolgozó Szolnokon.

- Ezt követően hű maradtál a könyvtáros szakmához?

- Nem, további vargabetűk, és ezzel együtt további költözések következtek, de ezt egyáltalán nem bánom, mert így sokkal színesebb, érdekesebb lett az életem. Soha nem féltünk a változástól, a költözködéstől. Ez egyfajta optimizmus, az ember mindig azt hiszi, hogy másutt jobb lesz. Így kerültem Tápiószelére a Blaskovich Múzeumba, amelynek öt évig voltam a vezetője. Visszatérve Nagykőrösre a városi könyvtárnak lettem feldolgozó munkatársa, majd újra tettem egy kis kiruccanást a múzeumi területre. A kecskeméti Cifrapalotában, mint múzeumpedagógus népművelő jellegű tevékenységet folytathattam. Pályám következő állomása a nagykőrösi önkormányzat volt, ahol közigazgatási munkatársként rendezvényeket szerveztem. Eközben közigazgatási vizsgát tettem, zenei könyvtárosi tanfolyamot végeztem, nyelvvizsgáztam és elvégeztem az ELTE felsőfokú kulturális menedzser képzését.

- Miért éppen Celldömölköt választottad a családoddal együtt?

- Több dolog motivált minket. Egyrészt az alföldi emberek azt hiszik, hogy a Dunán túl egy fejlettebb Magyarország van, másrészt a szép dombos Pannóniának van egy különleges vonzása. Az ideköltözésünknek családi vonatkozása, hogy a férjem egészsége megromlott, ezért részmunkaidős állást keresett magának, amit itt talált meg. Szerencsés egybeesésnek köszönhetően épp ekkor, 1991-ben hirdették meg a pályázatot a nyugdíjazás miatt megüresedő könyvtárigazgatói székre. Kis hittel ugyan, de más lehetőség híján próbát tettem, sikerült és végül ez lett az a munkahely, ahol a legtöbb és legeredményesebb időt töltöttem.

- Hogyan emlékszel az itt töltött első időszakra?

- Pályám során ötéves váltással a kultúra különböző területein dolgoztam. Egyikben sem tudtam igazán elmélyülni, de valamennyit megismertem, s közülük számomra a könyvtárosság lett a legérdekesebb és a legizgalmasabb. Gyors változásával a könyvtáros szakma igazi kihívás. A könyvtári munka során nem csak a múlt ismereteinek megszerzése fontos, hanem a jövőre vonatkozó információk begyűjtése és ezeknek az olvasók érdekében történő gyors gyakorlati alkalmazása is. Amikor a celldömölki könyvtárba kerültem, tapasztalataimat ötvözni tudtam a 20-30 éve itt dolgozó munkatársak mély szakmai tudásával. A kilencvenes évek változásaival, az információs robbanással járó lehetőségeket nagyon izgalmasnak találtam. Igyekeztem megismerni a szakmát, sok szakirodalmat olvastam, eljártam mindenféle továbbképzésre és ez utóbbira a munkatársaimat is ösztönöztem.

- Milyen értékeket találtál itt, amelyeknek megőrzését a céljaid közé emelted?

- Miután „közművelődési befolyásoltság alatt álló személy” vagyok, rögtön felfigyeltem a Honismereti munkaközösség és a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság munkájára. Sajnos, értékes tevékenységük sokáig a ház négy fala közé szorult. A sok munkával, lelkiismeretesen és gondosan előkészített, érdekes programjaikról csak a tagokat értesítették, működésükről csak a beiratkozott olvasók értesültek. Célul tűztem ki ezeknek a közösségeknek a népszerűsítését, és fontosnak éreztem felhívni a figyelmet arra, hogy a városban van egy jól működő könyvtár. A kifelé nyitás az óta is szerves része a munkánknak, folyamatosan tájékoztatjuk a lehető legszélesebb közönséget arról, hogy mi minden történik a könyvtárban.

- Mi volt az, amin már az első perctől kezdve változtatni szerettél volna?

- A technológiaváltás szükségessége hamar megfogalmazódott bennem. A kilencvenes évek elején még úgy tűnt, hogy 1.800-2.000 olvasó nyilvántartható a hagyományos rendszerben is, mégis úgy éreztem, hogy itt az ideje a gépesítésnek. Fantáziát láttam az egyszeri feldolgozáson alapuló sokszori felhasználásban, amit csak a számítástechnikai rendszerek tehettek lehetővé. Folyamatosan tájékozódtam a könyvtári szoftverekről, feldolgozó kolléganőimmel együtt részt vettünk képzéseken, elmentünk tapasztalatokat cserélni más könyvtárakba, végül a SZIRÉN, illetve ma már így nevezzük a SZIKLA mellett döntöttünk, s a megyében elsőként megvásároltuk. Az, hogy később nem tudtunk olyan gyorsan haladni a megkezdett úton, ahogy szerettem volna, annak az anyagi feltételek hiánya volt az oka.

- Hogyan tudjátok legyőzni ezt a már állandósult problémát?

- Az évek során a pályázatok váltak a túlélésünk zálogává. Hátrányos helyzetű önkormányzat intézményeként a technológiaváltást teljes egészében pályázati pénzekből valósítottuk meg. Lépésről lépésre szereztük meg az eszközöket, így mire meglett a kellő számú munkaállomás, arra az első számítógép elavult. De a kitűzött célt elértük. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy egy ekkora léptékű könyvtárban is fontos a gépi feldolgozás. A vasi városi könyvtárak közül nekünk a legalacsonyabb a beszerzési keretünk, így gyűjteményünk is hiányos. A fejlesztések fontos célja volt, hogy alkalmasak legyünk az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybevételére. 2001-ben már működött nálunk ez a szolgáltatás, és harmadikak lettünk az igénybevevő könyvtárak között. Egyik eredmény hozza a másikat: hamarosan megkaphattunk az ARIEL szoftvert amivel a teljes szövegű dokumentumtovábbításra kaptunk lehetőséget. Miután a TIT-tel nagyon jó kapcsolatot ápolunk segítségünkre voltak pályázati szövegek lefordításában. A közreműködésnek köszönhetően a Nyitott Társadalmak Szövetségétől 5200 dolláros támogatást nyertünk, amit a Berzsenyi Dániel Főiskola tanárai által tartott helyi továbbképzésre fordítottunk. Egységes szemlélettel minden munkatárs megtanulta az internetes tartalomszolgáltatást, a CD-ROM-ok használatát és a weblapszerkesztés alapelemeit. Ez az egész csapatnak magabiztosságot adott a jobb munkavégzéshez. Sajnos a pályázati lehetőségek beszűkültek, s a fenntartó még nehezebb helyzetben van, mint korábban, ez a mi jövőnkre is rányomja a bélyegét.

- Úgy tudom nagy változás előtt áll az intézmény. Mi vár rátok a jövőben?

- Mi könyvtárosok soha nem érezhetjük azt, hogy elkészült a mű, már minden működik, s jöhet az üldögélés és a malmozás időszaka. A lépéstartás is nehéz, hát még az előrehaladás, egyik változás után jön a másik. A celldömölki városi könyvtár most is óriási átalakulás előtt áll, hiszen szeptember elsejétől integrálták a művelődési központtal. Nagy kétségek között vagyunk, úgy érezzük, hogy ez a szervezeti változás nincs kellőképpen előkészítve. Nem látjuk, hogy a fenntartó mit szeretne tőlünk, azt viszont tudjuk, hogy mi mit akarunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a stratégiai céljaink között megfogalmazott törekvéseinkről nem szabad lemondanunk, de az oda vezető út biztos, hogy meg fog változni. A könyvtáros szakmát mindig is a precizitás jellemezte. Ennek a precizitásnak ma szép új neve van, minőségbiztosításnak hívják, a minőségbiztosítás pedig magában foglalja a változásokhoz való alkalmazkodás szükségességét, úgy, hogy közben a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen. Nekünk most az a dolgunk, hogy az új helyzetben megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek segítségével lépést tudunk majd tartani a szakmánk fejlődésével, figyelve arra, hogy az olvasók hátrányba ne kerüljenek. Identitástudatunk az új intézményhez még nem alakult ki, a Kresznerics Ferenc Könyvtárhoz viszont erősen kötődünk. Fájdalmasan érintett minket, hogy a Kresznerics névért – amellyel ismertté váltunk – meg kell harcolnunk, mivel nekünk a névfelvétel egyfajta programot jelentett. Munkánkban a rendszerező szellemként ismert Kresznerics eszmeisége köszönt vissza, és az ő nevével azonosítjuk magunkat a városi könyvtárak rendszerében.

- A belső változás mellett egy külső megújulás is vár rátok? Mit lehet erről tudni?

- Ha valaki belép a könyvtárunkba, talán most is csinosnak látja, de kétségtelen, hogy a mai színvonalnak nem felel meg. A minőségi munkához minőségi feltételek kellenek, ezért igyekeztem a fenntartót arra ösztönözni, hogy pályázza meg az épület megújulásához szükséges címzett támogatást, amit végül nagy örömünkre a város meg is nyert. A költözködések embert próbáló viszontagságaiért, a várható nehézségekért az új körülmények fognak kárpótolni minket és az olvasókat egyaránt. A változás biztos, hogy inspiráló lesz, egy felújított, szép és korszerű könyvtárban próbálhatjuk majd megvalósítani a terveinket. A szeretnivaló környezetet a munkatársak meg tudják majd tölteni úgy élettel, hogy a könyvtárhasználók szívesen járjanak ide.

- Hogyan érintenek Téged személyesen a változások?

- Nagyon szeretek dolgozni, és főleg most, hogy elérhető közelségbe került az új könyvtár képe, megvan bennem a vágy, hogy az elkezdett munkát végigvigyem. Egy könyvtárosnak nagyszerű dolog egy ilyen munkát részben vagy egészében magáénak tudni. Sajnos még nem derült ki, hogy a fenntartónak milyen tervei vannak velem, nem tudom, hogy az új felállásban milyen munkakört szánnak nekem. Az is lehet, hogy le kell győznöm a munka elindításával kapcsolatos hiúságomat, mondván, lesz más, aki befejezi. Ha el találnék menni nyugdíjba, akkor is megkeresném azokat a területeket, ahonnan egy kicsit dolgozhatnék még. Rengeteg energiát érzek magamban erre, bár szép és izgalmas dolognak tartom azt is, ha az ember ezt az egy-két jó évét a családjával, az unokáival töltheti, ha nekik adhat át valamit, amiről azt hiszi, hogy át tud adni.

- Mire gondolsz vissza legbüszkébben az elmúlt tizenöt évből?

- Örülök, hogy a vezetésem alatt „Az év könyvtára” lett az intézmény, és hogy több kollégám magas városi és megyei kitüntetésben részesült, de arra vagyok a legbüszkébb, hogy a munkatársaim és az olvasók szeretnek. Mindig úgy igyekeztem dolgozni, mintha nem vezető lennék, hanem egy a többi munkatárs közül, hogy bármikor együtt lehessek a kollégáimmal.

Bozzai Judit

Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2005. 2. sz. p. 39-44.

2016. december 22.


Szabó Károly (1925-2012) villamosmérnök

 

2015. augusztus 14.


Ács Mihály (1672-1710) evangélikus lelkész, teológus

Bakonyi Károly (1921-2010) kertészmérnök, szőlőnemesítő

Bedy Zoltán (1925-2003) erdőmérnök, helytörténész

Mesterházy Gábor (1937-2010) orvos

Simonffy András (1941-1995) író

Szenes Béláné (1896-1992) Szenes Hanna, Izrael és nagy-Britannia nemzeti hősének édesanyja

 

2015. június 19.


Hollán Sándor
 (1846-1919) államtitkár, a vörösterror áldozata

Kustos Lajos (1929-2009) Zalaegerszeg tanácselnöke (1965-1990)

Maráczi Jenő (1901-1948) belgyógyász

Szabó Lajos (1929-1999) belgyógyász

Szomraky Zoltán (1889-1938) sebész

Varga László Csaba (1957-2007) gépészmérnök, Celldömölk alpolgármestere (1990/1994)