Kresznerics Ferenc

KRESZNERICS FERENC
(Ivánc, 1766. február 24. – Alsóság, 1832. január 18.)

esperes-plébános, tanár, nyelvtudós

Édesapja, Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, édesanyja a nemesi származású Lóránth Krisztina. Elemi iskoláit édesapja – a helyi iskolamester - vezetésével végezte, majd 1777-től a szombathelyi gimnáziumban a grammatikai osztályokban tanult. 1780-tól Sopronban folytatta a humanitas osztályokkal. 1785-ben kisszeminaristaként került át Pozsonyba, ahol leérettségizett, és négy év alatt elvégezte a generális szemináriumot. Ebben az időben már élénken érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott latinul, olaszul, franciául, görögül és héberül. Legutoljára a német nyelvet sajátította el. Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, az Analecta Philologicát, amelyet több-kevesebb rendszerességgel haláláig vezetett. Az olvasmányairól, olvasási szokásairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó több ezer oldalas kézirat később szótárához is adattárként szolgált.

Naplójából kiderül, hogy már szeminaristaként is tekintélyes számú nyelvészeti munkát birtokolt és később is szenvedélyesen gyűjtötte az e tárgyú könyveket. Pozsonyi évei alatt készítette el kéziratban maradt és elsősorban tudománytörténeti érdekességként számon tartható Magyar-Nyelv-Könyvét, amely híven tükrözi kivételes nyelvi tájékozottságát. Kresznerics a műben a korábbi és kortárs nyelvészeti munkák többségéről bírálóan nyilatkozik. Leginkább azt kifogásolja, hogy többségük a magyar nyelvhez természetének leírása helyett idegen nyelvekre jellemző szabályok alapján közelít.

1790. augusztus 24-én szentelte pappá Szily János, Szombathely első püspöke. Ezt követően három évig volt káplán Nádasdon, Salomvárott, Gyöngyösapátiban, szülőhelyén, Iváncon és Zalaegerszegen. Szily püspök 1793 októberében alapította a Királyi Bölcseleti Lyceumot és ennek matematika-professzorává nevezte ki a fiatal káplánt, aki a matematika mellett építészetet és dinamikát is oktatott. A következő évben püspöke bíztatására megszerezte a filozófiai doktorátust („Szép mívek 's Bölcselkedésből doctori koszorút.") Az iskolai tankönyveket hiányosnak találta, így azokat kiegészítésekkel, magyarázatokkal látta el. Az Exampla Mathematica praeprimis Algebraica in usum Suorum Discipulorum címet viselő csaknem 400 oldalas latin nyelvű kéziratban néhány Alsóságon bejegyzett példa is található. Oktatói pályafutása alatt született kéziratait elsősorban az MTA kézirattára és a Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára őrzi.

Egykori tanítványa és első életrajzírója, Szilasy János szerint Kresznerics önzetlen és nagylelkű pedagógus volt, aki gyengébb képességű tanítványait ellenszolgáltatás nélkül korrepetálta, a kiemelkedőket pedig nyelvek és egyéb, például numizmatikai ismeretek elsajátítására serkentette. Tanítványait szólások és közmondások gyűjtésére is ösztönözte, melyekből maga is tekintélyes mennyiséget jegyzett le az Emlékezet' Segítsége című kötetébe, amit pappá szentelése után kezdett vezetni.

Pedagógiai elvei miatt több alkalommal összeütközésbe került egyházi feletteseivel. Kiállt Zarka Károly iskolaigazgató mellett, akit – részben a diákokkal szemben tanúsított engedékeny magatartása miatt – vontak felelősségre. 1804-ben több hónapot töltött Bécsben, ahol elvállalta Medgyesi Somogyi János királyi tanácsos fiának nevelését. Az ideiglenes távozást újabb összetűzés siettethette: Rausch Ferenc a királyi líceum győri főigazgatója kifogásolta, hogy Kresznerics eltért a hivatalban lévő tankönyvektől, többek között az ő művétől is.

Bécsben tekintélyes tudódokkal és befolyásos személyiségekkel ismerkedett meg, könyvtárát számos értékes könyvritkasággal, ősnyomtatvánnyal gyarapította. Ez idő tájt – magántanítványai és bécsi kapcsolatai miatt is – már komoly tekintélye volt, bár korábban is elismert tudósnak számított: Festetich György 1799 augusztusában őt kérte meg, hogy ajánljon megfelelő felkészültségű nevelőt fia mellé. Több jel mutat arra, hogy kapcsolatban volt a kor híres nyelvészével, Verseghy Ferenccel, akinek szinte valamennyi kötete megtalálható könyvkatalógusában. Tekintélyét jelzik azok a levelek is, amelyekben rendre előfordul a neve. Csehy József jóvoltából Kazinczyhoz, Ferenczy János révén Horvát Istvánhoz is eljutott a híre. Bécsből történő hazaköltözése idején került kapcsolatba Széchenyi Ferenccel; a Nemzeti Bibliotéka alapítója ugyanis Kresznericset is felkérte fiai, István és Pál vizsgáztatására, akik magántanulóként végeztek a bölcseleti líceumban. Az 1808. november 8-án kiállított „cum calculo Eminentiae" minősítésű bizonyítványon többeké mellett Franciscus Kresznerics aláírása is olvasható. Széchenyi Ferenc 1807-ben elküldte számára Szombathelyre a nemzet számára felajánlott könyvtárának katalógusát, és az Analectából kiderül, hogy ugyanebben az évben Kresznerics Pesten személyesen is felkereste a Széchenyi-könyvtárat.

1806-ban A' Császárok címmel fordításkötete jelent meg, a fordítás javát még 1788-ban pozsonyi kispapként végezte el, nyelvgyakorlás céljából. II. Juliánus római császár görög nyelvű eredeti szövegét jócskán felduzzasztva történelmi, filológiai jegyzetekkel és értelmezésekkel látta el.

Kresznerics a numizmatikával is szenvedélyesen foglalkozott. Szilasy János szerint a régi pénzek gyűjtését még „oskolás" korában kezdte el. A paptanár pénztörténeti ismereteit többek között könyvtárának e tárgyban is gazdag anyaga hitelesíti. Egy későbbi, már Ságon írt több mint ezeroldalas kézirata (Numi veteres) is kivételes szakértelmét és rendkívüli alaposságát bizonyítja. Hagyatéki leltára alapján több mint 7000 darabos pénzgyűjteményéről pontos kimutatás áll rendelkezésre.

Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. A szótár anyagának rendezésével párhuzamosan közmondásgyűjteményét is rendszerezte. A munkát hátráltatták gyakori betegségei, és tanári munkájából adódó összeütközések is megviselték. Elfogadhatatlannak találta azokat a feltételeket, amelyeket az újabb győri főigazgató, Paintner Mihály támasztott vele szemben. (A főigazgató kötelezővé tette a tanárok számára vizsgakérdéseiknek győri engedélyeztetését.) Az évekig húzódó vita Kresznerics elbocsátásával ért véget, aki – bár korábban többször utalt arra, hogy nem érzi magát alkalmasnak falusi plébánosnak – 1812 márciusában kénytelen volt elfogadni a kis vasi falu eklézsiáját. Tíz évig plébános volt, majd 1822-ben kerületi esperessé nevezték ki.

Az egykori paptanár Alsóságon sem vált remetévé. Falura kerülve megismerkedett a kertészettel és méhészettel. Barátai közül sokan felkeresték, s a környék literátoraival, papjaival is rendszeresen találkozott. Korábbi tanítványa, Horváth Elek Dukai Takách Judit verseit is eljuttatta hozzá. Korabeli források szerint a költőnő (akivel a Dukai származású Zádor (Stettner) György révén került kapcsolatba) nemegyszer elsőként Kresznericsnek mutatta meg költeményeit, - s nem vette rossz néven, ha a tudós nyelvész átstilizálta azokat. Plébánosként két év alatt annyi pénzt gyűjtött össze, hogy az érkezésekor romos állapotban lévő templomot teljesen renováltatni tudta. A templom számára új 120 kg-os lélekharangot készíttetett. Kresznerics a Medgyesy Somogyi családtól ajándékba kapta Anton Erntl soproni festő Madonna a gyermekkel című festményét. Emberi nagyságára utal, hogy a kép számára neobarokk stílusú oltárt építtetett, amellyel együtt ma is az alsósági templom díszéül szolgál.
Alsóságon tovább folytatta fő műve, a Magyar Szótár rendszerezését. Művének 50 oldalas bevezetőjében részletesen kifejti véleményét a magyar nyelv alaktani rendszeréről. Kritikusan szól a korábban kiadott „Bötü-rendbe vett" szótárakról, melyeket célszerűtlennek tartott. Saját szótárában a „gyökerek" azaz szótövek alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a képzéssel és összetétellel létrehozott szavakat. Közli a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozatokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat, közmondásokat is. A szótár körülbelül 80 ezer adatot tartalmaz, ami a korhoz képest kiemelkedő teljesítmény.

A Magyar Szótár megjelentetésénél komoly gondot jelentett a nyomtatáshoz szükséges pénz előteremtése. Zádor Györgynek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a mű megjelenhetett, és méltó fogadtatásban részesült. Zádor az előkészítésben és terjesztésben is részt vett, 1830 augusztusában pedig barátaival együtt előfizetési felhívást és méltatást jelentetett meg a Tudományos Gyűjteményben. A felhívás tizenhárom aláírója között Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly is ott található.

Az idős, sokat betegeskedő Kresznerics még megérhette, hogy szótárának első kötete napvilágot lásson. Ez idő tájt, 1831 februárjában – az alsópapság köréből elsőként – elnyerte a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagja címet is, bár az induló Akadémia munkájában már nem vehetett részt. 1832. január 18-án, hosszú betegség után hunyt el Alsóságon. Síremlékét hálás egykori tanítványa, Szilasy János nagyváradi kanonok készíttette el 1839-ben. Az 1960-as évek közepén Zongor Ferenc alsósági pedagógus-helytörténész fedezte fel nyughelyét, és nevéhez fűződik emlékének köztudatba emelése is. A celldömölki városi könyvtár 1993-ban, működésének 40. évfordulója alkalmából vette fel a tudós pap nevét.

Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. március 21-i ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
Művei:

Tentamen publicum ex architectura civili et hydrotechnica. Szombathely, 1802.
A császárok. Pozsony-Pest, 1806.
Tentamen publicum e geometria pura et practica. Buda, 1807.
Tentamen publicum ex algebra... Buda, 1808.
Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal. I-II. Buda, 1831-32.

Kéziratai:

Magyar Nyelvkönyv (Pozsony, 1790)

Elemente Architecturae civilis...
Emlékezet segítsége. Válogatott közmondások... 1791-től.
Magyar közmondások. 1808.
Gyökérrendű magyar Szó-tár. 1808-24.
Exampla Mathematica praeprimis Algebraica in usum Suorum Discipulorum...1811.
Dalgyűjteménye magyar-német-latin egyházi és világi dalokkal. 1816.
Numi veteres, quos Museum Fr. Kresznerics complectitur. 1-2. köt. 1819.
Analecta Philologica. 1-9. köt.
Magyar helységek nevei
Irodalom:

Kresznerics Ferenc: Magyar szótár. In: Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp. 1957. pp. 379-411.
Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc (1766-1832). In: Vasi Szemle, 1966. 1. sz. pp. 42-55.
Zongor Ferenc: Kresznericsnek "Sághon hallott" szavairól. In: Magyar Nyelvőr, 1967. 1. sz. pp. 53-59.
Kresznerics Ferenc. (Összeáll. Köbölkuti Katalin.) Szombathely, 1982. 34 p. (Vasi életrajzi bibliográfiák ; 6.)
Köbölkuti Katalin: Kresznerics Ferenc. In: Vasi Szemle, 1982. 4. sz. pp. 598-609.
Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc naplójából : Francia világ Szombathelyen. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1987. 1. sz. pp. 46-52.
Koltai Jenő: Kresznerics Ferenc élete és munkássága. Kézirat. Celldömölk, 1993. 32 p. (tovább)
Ölbei Lívia: "Nehéz természetü és szorgalmas". Kresznerics Könyvtár Celldömölkön. In: Vas Népe, 1993. 33. sz. pp. 1-2.

Dobri Mária: Kresznerics Ferenc 1766-1832. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp. 511-539. (tovább)
Heigl István: Kresznerics, a matematikatanár. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp. 549-553. (tovább)
Tóth Péter: A szótáríró Kresznerics. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp. 540-548.

Dobri Mária: Kresznerics Ferenc útinaplója. In: Vasi Szemle, 1995. 1. sz. pp. 89-106.
Tóth Péter: Helytörténeti, helyismereti adatok Kresznerics Ferenc szótárában és kéziratos hagyatékában. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1995. 2. sz. pp. 68-74.
Tóth Péter: A közmondásgyűjtő Kresznerics. In: Magyar Nyelv, 1996. 2. sz. pp. 189-193.
Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 2. Kresznerics gyökérrendszerű szótárának kiadásáról. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1996. 4. sz. pp. 67-72.
Káldos Gyula: Új megvilágításban egy régi vita. Hol temették el Kresznerics Ferencet? In: Új Kemenesalja, 1997. 2. sz. p. 1; 6.
Tóth Péter: Kresznerics Ferenc (1766-1832). In: Szombathelyi tudós tanárok. Szombathely, 1998. pp. 39-75. (tovább)
Bellérné Horváth Cecília: Kresznerics Ferenc és a celldömölki könyvtár nagyrendezvénye, az anyanyelvi verseny. In: A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 1999. 2. sz. pp. 14-17.
Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 6. Kresznerics Ferenc hagyatéka. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1999. 2. sz. pp. 51-59.
Magyar Katolikus Lexikon VII. Klacs-lond. Bp. 2002. (http://lexikon.katolikus.hu/)
Horváth Sarolta: "Hazánk' Tudósai! útat törtem, kövessetek". Kresznerics Ferenc élete és munkássága. [Szakdolgozat.] Veszprém : Pannon Egyetem, 2007. 47 p. (tovább)

K.J.

Módosítás: (2012. Február 10. Péntek, 11:17)