Boross Mihály

BOROSS MIHÁLY (Kiscell, 1877. december 30. – 1944?)

író, újságíró, mérnök

névváltozat: Boros Miksa

Boross Mihály 1903-ban szerzett mérnöki oklevelet a budapesti egyetemen. Egyetemi hallgató korában aktívan sportolt: atlétikával és labdarúgással is foglalkozott. 1903-tól 1907-ig a MÁV vidéki alkalmazottjaként dolgozott, de már az érettségi után, 1896-tól kezdve publikált folyamatosan különböző helyi lapokban, 1897-től pedig rendszeresen a Budapesti Naplóban. 1907-től 1918-ig a Budapest c. lap belső munkatársa volt. 1923-tól az Esti Kurír számára – melynek alapító főmunkatársa volt – írt színikritikákat. A Kerékpáros Szövetség elnöki tisztére is megválasztották.

Elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, filmforgatókönyveket és főként fantasztikus regényeket írt. Egyes regényeiben utópisztikus keretek köré ágyazva a korabeli munkásmegmozdulásokat, a kommunista mozgalmakat mutatta be. Több színdarabját is játszották fővárosi színházak. Balogh Béla két filmjéhez (Veszélyben a pokol, 1921; Lavina, 1922) írt forgatókönyvet. Szerkesztette az Aero és a Műszaki Vílághírek c. szaklapokat, munkatársa volt a Tolnai Világlexikonának és az Erődi-Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikonnak is (Budapest, 1929-1930). 1944-ben eltűnt.

Művei:

Homályban. Versek; Bp., 1900.
A tennis : pályaépítés, játéktechnika. Bp., 1910.
A kék hattyú 1-2. Regény; Bp., 1914-15.
Noé barlangja. Regény; Bp., 1915.
A harmadik testamentum. Regény; Bp. 1918.
Az álom természetrajza, jelentősége és magyarázata. Bp., 1923.
Az ész sztrájkja. Fantasztikus regény; Bp., 1929.
A bűvös szoknya. Rregény; Bp., 1935.
Jorio könyve a horoszkópkészítésről. Bp., 1936.
A kanálosi ház : Regény Kisfaludy Károlyról. Bp., 1938.

Gy. G.