november 11.

gryllsBear Gryllis: A vadon törvényei

Bear Grylls nevét a népszerű ismeretterjesztő tévécsatornák magyar nézői is jól ismerhetik. Ebben a kötetben tíz fejezetbe szerkesztve veszi számba azokat a gyakorlati tudnivalókat és ismereteket, amikre mindenkinek szüksége van, aki felfedező útra indul a természetbe, legyen szó akár a Pilis meghódításáról vagy egzotikusabbnak ható célpontokról. A tematikus fejezetek sora az ideális felszerelés, ruházat összeállításával kezdődik, majd a szerszámok, táborozási technikák kerülnek sorra, bepillanthatunk a tábori főzés és higiénia, a tájékozódás titkaiba, megismerkedhetünk az elsősegély alapjaival, végül a test és a lélek edzéséhez kapunk jó tanácsokat. A tárgymutatóval záruló kiadvány színes fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált. Modernizált, fiataloknak is vonzó cserkészútmutató Anglia legfiatalabb főcserkészétől.


nagy rNagy Réka: Ökobaba

Ökotudatos, vagy azzá válni vágyó leendő és gyakorló szülők forgathatják haszonnal Nagy Réka kötetét, aki ebben a szemléletben ír a terhesség és babagondozás időszakáról. Elsősorban arra buzdít és tanít meg, hogy miként várjuk, aztán ápoljuk, gondozzuk, etessük a kicsit úgy, hogy lehetőleg minél több természetes dologgal, és minél kevesebb mesterséges, adalékanyagokkal teli étellel, anyaggal, tisztító- és tisztálkodószerrel, egyebekkel találkozzon, érintkezzen. Az első két rész témája a várandósság és a felkészülés az újszülött érkezésére, ezt követi azoknak az összefoglalása, amit a zöld babakelengyéről, illetve a természetesen szigorúan vegyszermentes bababarát lakásról és csecsemőápolásról tudni érdemes. A folytatásban olvashatunk az ökomércével is akceptálható gyerekjátékokról, a megfelelő táplálkozásról (szoptatás, hozzátáplálás, otthoni ételkészítés, javasolt beszerzési helyek), valamint az ökoszemléletben lefolytatott ünnepekről (pl.: bio-mikuláscsomag, -locsolókölni és adventi naptár). Noha a cenzúra szigorú, a szerző minden nem javasolt dolog helyett ajánl egy alternatívát, így számos tippel segíti a bio-szemléletű szülőket.


mlodLeonard Mlodinov: A tudattalan

Egy fizikus-természettudós szerző és egy pszichológiai fogalom de hogyan találkozik e kettő egymással egy könyvben? Nos, a válasz sokkal kézenfekvőbb, mint gondoljuk: Leonard Mlodinow ugyanis a tudattalant mint az érzékelés, információszerzés egy meghatározó fajtáját értelmezi, olyan tényezőként, ami alapvetően határozza meg azt, hogy miként dekódoljuk a körülöttünk levő világot, valóságot. E sajátosságunk megdöbbentő sokszínűségéről, hétköznapi ember számára meglepő lehetőségeiről, mindennapi életünket, döntéseinket jelentősen befolyásoló erejéről ír ismeretterjesztő könyvében. Műve első részében a tudattalan egyéni szintű működését taglalja: kifejti gondolatait a tudatalatti én szerepéről a személyiség hierarchiájában, az agy, az érzékszervek és a tudatalatti összjátékáról, amely összességében adja ki azt, amit valóságnak érzékelünk, az emlékezés-felejtés folyamat működési mechanizmusáról, illetve arról, hogy a tudattalan miként határozza meg szociális magatartásunkat. A folytatásban a társadalmi tudattalanról informál Mlodinow. Itt olvashatunk a metakommunikáció mibenlétéről és szerepéről, a külső megjelenés befolyásoló erejéről, a sztereotipizálásról, a társadalmi csoportok egymás közötti dinamikájáról, valamint a tudattalan által befolyásolt érzelmekről és a magunkról alkotott képről. A fekete-fehér ábrákkal kísért, jegyzetekkel és mutatóval záruló mű színvonalas populáris-tudományos munka, széles körben ajánlható.


nyiriNyíri János: Madárország

Közel negyed évszázad elteltével jelenik meg ismét magyarul Nyíri János, a méltatlanul keveset emlegetett, hazánkban gyakorlatilag ismeretlen zsidó származású, az ötvenhatos forradalom után Franciaországba majd Angliába emigrált színházi rendező, író kötete, amely Nyugaton a holokauszt-irodalom egyik alapművének számít. A könyvet, amelyet több mint egy évtizedig írt, formált, saját élményei ihlették: ő maga is még gyerekfejjel elszenvedője volt a zsidóüldözésnek. Az 1938 és 1945 között játszódó történet főhőse egy Sondor Jóska nevű kisfiú, aki a könyv nyitányában még csak hat éves. Jóska az édesapjával, a nagybátyjával és a nagyapjával él egy Oszú nevű, Tokaj melletti kis faluban: a szülei épp válófélben vannak, s a házastársi civódás miatt költözik vissza az apa a fiával gyerekkori otthonába. A vidéki közösségben viszonylag békében élnek egymás mellett zsidók és keresztények - még. Mert lassan, de biztosan fasizálódni kezd a hangulat, a kezdeti tréfás, szomszédok közötti csipkelődés idővel gyűlöletbe fordul. Bár Jóska és az apja visszaköltöznek a fővárosba, hiába a más közeg, a folyamat már megállíthatatlan. Ennek ellenére a fiút leginkább az köti le, ami minden normális gyereket: a suli, a kislányok, s mindenekelőtt a foci. Amikor azonban a korábbi játszótársak egyszer kis híján agyonvernek két zsidó srácot, Jóska előtt világossá válik a rájuk váró tragédia valóságossága...


munroAlice Munro: Drága élet

A világszerte ünnepelt és méltatott, 2013-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott kanadai írónő legújabb, 2012-ben született kötete, a Drága élet végre magyarul is olvasható. A szerzőtől már megszokott módon tizennégy újabb novellát olvashatunk, melyek nagyobb része folyóiratok (Granta; Harper's Magazine; Narrative Magazine; The New Yorker; Tin House) hasábjain már megjelent. Ezúttal olyan történetekről van szó, amelyek során - egy véletlen találkozástól, egy meg nem tett lépéstől vagy egy váratlan sorsfordulattól - minden megváltozik. A kötet külön érdekessége, hogy az utolsó négy írás (A szem; Éjszaka; Hangok; Drága élet) bevallottan önéletrajzi ihletettségű, megidézve a szerző gyermekkorát.


varga kVarga-Körtvélyes Zsuzsanna: Krisztina bárónő

Varga-Körtvélyes Zsuzsanna történelem-angol szakos középiskolai tanár A Radnayak és A Radnayak örökében című kötetei az első világháborútól napjainkig mutatták be az igencsak szerteágazó, nagy múltú erdélyi bárófamília, a Radnayak huszadik századi történetét. A regényfolyam a harmadik kötettel folytatódik, ám nem időben haladunk tovább, hanem visszatérve egészen 1922-ig, a család magyarpetei ága egyik különc tagjának életét ismerhetjük meg részletesebben. Radnay Pál és felesége, Eleonóra kislánya, Krisztina 1922-ben egy naplót kap édesapjától, nem sokkal azelőtt, hogy árvaságra jut. Ő azonban ki sem nyitja a családi címerrel ékesített könyvecskét, és arra sem hajlandó, hogy szófogadó módon, úri lányhoz méltóan viselkedjen. Sokak által különösnek tekintett, a világra kíváncsi fiatal lánnyá cseperedik kuzinja, Lexi szárnyai alatt. Az önállóságra törekvő lány nem törődik a társadalmi konvenciókkal és a család nyomásával sem: kisiklik nagybátyja, a gazember Méri kezei közül, szembeszegül a dühöngő Zoltánnal - örök lázadóként, kívülállóként éli a huszadik századot. Ő ugyanis színésznő szeretne lenni. Valóra tudja vajon váltani vágyát? Meg tudja magát valósítani egy olyan férj mellett, akihez sem fizikai, sem érzelmi szálakkal nem kötődik?...


kingStephen King: Joyland

Egy vidámparki mutatványnál némi vér egyáltalán nem szokatlan. Joylandben, az attrakciókkal teli észak-karolinai vidámparkban jókedvet és boldogságot árusítanak, legalábbis tulajdonosának üzleti filozófiája szerint. De azt nem reklámozzák, hogy évekkel azelőtt brutálisan megöltek ott egy lányt, akinek a szelleme azóta kísért az elvarázsolt kastélyban. Ide érkezik nyári munkára Devin Jones, a magánéleti válsággal küzdő egyetemista. Elhagyta a barátnője, és fogalma sincs, mihez kezdjen az életével. Amikor tudomást szerez Joyland titkáról, nyomozni kezd, hogy kiderítse, vajon ki lehetett a gyilkos. Madame Fortuna, a médium veszélyre figyelmezteti... Csak nem várható újabb, hasonló gyilkosság? És ki lehet a kutyás kisfiú meg a piros sapkás kislány Devin jövőjében? Stephen King új regénye a krimi, a kísértethistória és a romantikus fejlődésregény egyéni ötvözete, amely izgalmas cselekményével, remek jellemábrázolásával és a vurstlis világ sajátos nyelvének megidézésével még az író rajongóinak is meglepetést szerez.


temesiTemesi Ferenc: Miért nem lettem…?

A József Attila-díjas, 2014-ben pedig Kossuth-díjjal jutalmazott Temesi Ferenc új kötetének olvasói a mű "technikai" kivitelezésében föllelhetik a Por című kétkötetes briliáns szótárregény nyomait. A szerző ugyan ebben a munkájában nem szócikkek szerint játszatja egymásba mondanivalóját, ám minden egyes fejezet a "Miért nem lettem? - többek között jós, katona, Xavéri Szent Ferenc, angoltanár, könyvtárnok, klubvezető, focista, fogorvos, tévéarc, Boncz Géza, vak zenész, a now age hírnöke, sakkozó, könyvheti megnyitó és még számos más foglalkozást sorol fel a szerző - kérdésfelvetéssel kezdődik, és a kérdésre adott válaszok nyomán bontakozik ki a tulajdonképpeni történet, amely a szerző életének különböző állomásait villantja fel az olvasók előtt. A nem hagyományos forma megkönnyíti a szerző dolgát, hiszen nem kell "foglalatoskodnia" a szálak egymásba fonásával vagy éppen elkötésével, mert az egyes fejezetek epizodistái szerepük lejártával automatikusan "megsemmisülnek", és az író ismét a fő szálra, azaz arra összpontosíthat, hogy miért is nem lett ez vagy éppen az? Nagyszerűen rímelteti a múlt különböző rétegeit (Miért nem lettem Kertész Ákos? Miért nem lettem Helyey László? stb.) a jelen időszerű történéseivel és mai érzéseivel, gondolataival, reflexióival. Így kapunk árnyalt, többdimenziós, időben is rétegezett portrékat magáról Temesiről és a hozzá kapcsolódó fontos személyekről, barátokról, családtagokról, volt feleségekről és szerelmekről. A szerző stílusában sajátosan keveredik az irónia és az önirónia, a nosztalgikus líraiság a játékossággal.


hastingsMax Hastings: Európa lángba borul

A kiváló tollú angol újságíró, történetíró előző, magyar nyelven is elérhető kötetében (Fegyverben a világ) a második világháború történetét mutatta be. Ezúttal - a századik évfordulóhoz kapcsolódva - az első világháború kitörésének éve, 1914 eseményeit mutatja be, egyaránt kitérve a fronteseményekre, az államférfiak és tábornokok tevékenységére, valamint a közkatonákra és a hátország lakosságára, így kiemelten a nők szerepére is. A szerző foglalkozik a háborúhoz vezető okokkal, az előzményekkel, és azzal a kérdéssel, hogy vajon ki tehető elsősorban felelőssé a háború kirobbanásáért (természetesen az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Német Birodalmat nevezi meg). Természetesen kiemeli az 1914-es év legnagyobb jelentőségű, legvéresebb ütközeteit is, így augusztus 22-ét, amikor egyetlen napon 27 ezer katonát vesztettek a franciák, a négy nappal később Le Cateau-nál vívott brit-német csatát, a történelem egyik utolsó "klasszikus" ütközetét vagy éppen az októberi első yperni csatát, ahol csak rettenetes áron sikerült megtartani a szövetséges arcvonalat a nagy erejű német támadásokkal szemben. Részletesen szót ejt a szerbiai, kelet-poroszországi és galíciai küzdelmekről is, ahol a németek, az osztrákok, az oroszok és a szerbek összesen hárommillió embert veszítettek. A szöveget helyenként térképvázatok kísérik, és a kötetben helyet kapott két fekete-fehér fotóblokk is.