június 2.

szelesiSzélesi Sándor: Kincsem

A mozikban jelenleg is nagy sikerrel vetített film, a „csodaparipa”, Kincsem életét elmesélő történet egy, a filmtől eltérő olvasatát vetette papírra a szerző, ígérve, hogy az ő regénye, az igazi Kincsem történet. Tápiószentmártonban, 1870-es évek elején kezdődik a regény, a Blaskovich kúria birtokán, ahol a tulajdonos Blaskovich Ernő istállójában, a Weternymph nevű kanca megelli a későbbiekben Kincsemre keresztelt, különleges képességű lovat. A fiatal kanca azonban születése után még semmiféle erre utaló jelet nem mutat, mi több, inkább fejletlen állatnak tetszik gazdája előtt. Ám Ernő, aki szinte imádattal gondozza lovait, egy idő után meglátja kancájában a tehetséget, és ettől kezdve minden erejével arra törekszik, hogy kihozza Kincsemből a legtöbbet, amelyről – a későbbi világsikerek bebizonyították – kezdetben még nem is álmodhatott. A férfi egy budapesti, Nemzeti Színházban tett látogatása során megismerkedik a kedves, és ibolyaszínű szemeivel őt szinte megbabonázó, színésznőnek készülő Szabó Karolinával, akit a kor legendás művésznője, Blaha Lujza vesz védőszárnyai alá. A férfi azonban alacsony, zömök termetű, míg a sudár, nálánál húsz esztendővel fiatalabb lány egy fejjel magasodik fölé. Ez azonban csak a környezetüket zavarja, időnként gúnyolódás céltáblájává válnak, ám végül szerelmi házasságuk bizonyítéka annak, hogy mindkettőjük érzelmei őszinték és biztosak voltak. Addig azonban még számos akadályt kell elhárítaniuk, mert akik Kincsem folyamatos győzelmeit akarják „megtorpedózni”, úgy érzik, ha érzelmeiben támadják Blaskovitsot, ez előbb vagy utóbb, de térdre kényszeríti majd a férfit, és az ő lelki összeomlása után talán Kincsem mellől is elpártol a szerencse.…


nadasNádas Péter: Világló részletek

Nádas Péter 1200 oldalas szöveguniverzuma olyan monumentális emlékirat, amely nem egyszerűen memoár, de családregény is, a 20. század történelmének tablója és önreflexív elemzés is. Miközben nagyszülei élettörténetétől nagyjából az 1950-es évek végéig idézi föl emlékképeit – azokat, amelyeket túl a hetvenedik életévén is „világló részleteknek” nevez –, aközben megújítja az emlékirat-irodalom műfaját és módszertanát is. Hihetetlen pontosságra törekedve analizálja hajdani élményeit, emlékképeit, benyomásait, sejtelmeit, naiv és reális elképzeléseit, fölidézi az akkori hangulatokat, érzéseket, szituációkat, és ezek alapján rekonstruálja a történetként elmondható eseményeket.Nádas Péter nem álmodja vissza magát a gyermekkorába, vállaltan az idős író vall egykori önmagáról, így lesz módja például történelmi perspektívába állítani a kort, a családja életét. Nádas Péter írói bravúrja abban áll, hogy miközben a maga gyermekkora és ifjúsága minuciózus történetét írja, aközben Magyarország adott korszakának hiteles – felnőtt értelmű és tapasztalatú – tanújaként szól. Mindvégig maga áll a központban, mégis a ’40-es, ’50-es évek Magyarországa mutatkozik meg. A Világló részletek nem egyszerűen a kortárs magyar próza monumentális alkotása, de az emlékirat-irodalom afféle 21. századi kezdeményezése, megújításának és továbbépítésének kísérlete.


diazCameron Diaz: A hosszú élet könyve

Ki más vallhatna sikeresebben a szépségről és annak megőrzéséről, mint egy igazi hollywoodi díva, Cameron Diaz. Ms. Diaz már nem huszonéves, mégis a fizikuma kifogástalan állapotban van, sugárzik róla az egészség és harmónia. Hogyan csinálja? Nos, mindezek titkába most beavatja az olvasót, aki fellapozza könyvét, amelyben saját tapasztalatait, bevált módszereit teszi közzé, személyes hangvételű történetekkel, könnyed sztorikkal fűszerezve a magyarázatokat, leírásokat ezúttal elsősorban az öregedés - sokaknak bizony nehéz, de természetes - jelenséghez való testi, lelki és szellemi viszonyulással kapcsolatban. Az első fejezetben arról ír, hogy a modern tudományok tükrében, amikor az élethossz és -minőség jelentősen megugrott, hogyan változott az öregedés folyamata. A következő rész témája az öregedés biológiai háttere: az azt levezénylő genetikai program, a sejtöregedés, a női test átalakulása a múló idővel, illetve a menopauza. A folytatásban arról ír, hogy milyen mozgásformákkal, táplálkozási szabályokkal tehetik a negyvenen túli nők harmonikusabbá az életüket, miként kezeljék a stressz és hogyan ápolják kapcsolatrendszerüket - mert a boldogsághoz az is elengedhetetlen.


cruzAlfonso Cruz: Virágok

Két férfit sodor egymás mellé az élet: az idősebb egy műtét következtében elveszítette a személyes emlékeit, melyeket erősen meghatározott a diktatúra, a fiatalabb pedig a hétköznapokba belefásulva nem tudja, hogyan is tehetné emlékezetessé az életét. Az idősebb nem emlékszik a részletekre, a fiatalabb pedig elveszik közöttük. Hogyan segíthetnének egymáson, ha már magukon sem tudnak? Együtt erednek az elfeledett múlt nyomába, hogy összerakják egy ember történetét mindabból, amit az ismerősei tudnak róla elmondani. A fado-énekesnő, a hős görögök soha nem síró leszármazottja, a főállású bohóc – mindannyian mesélni kezdenek, s a történetüket mint egy-egy szál virágot nyújtják át. Talán sikerül a virágokból összerendezni egy csokrot. Talán sikerül felvenni a harcot az ürességgel. Talán a virágok megmutatják mindazt, amiről soha nem szabad megfeledkeznünk. Talán mindkét férfinak sikerül méltóvá válnia a virágokhoz...


pesti.noBach Máté - Izsó Zita: Pesti nő

Huszonnyolc híres (pl. Törőcsik Mari, Kozák Danuta, Péterfy Bori vagy Al Ghaoui Hesna) illetve kevésbé ismert, de különleges hölgy (kivétel a transznemű Kiss Tibor Noé) testesíti meg a címben foglalt Pesti nő fogalmát. Izsó Zita író-költő, szerkesztő és Bach Máté fotós interjúkötetében az olvasó találkozhat olyan asszonnyal, aki feladta irodai állását, csak hogy takaríthasson, de akad taxisofőr, színészből lett biztosítási ügynök, kreatív cukrász, kocsmáros vagy szempilla-stylist, aki mellesleg a férjén kísérletezik. Történetük megejtő, szórakoztató vagy éppen elgondolkodtató. Fahidi Éva például holokauszttúlélőként a kilencvenes éveiben kezdett el táncolni, Hosszú Mari 1956 hőse volt, Zárug Zita pedig egy kerékpáron végigkerekezte a Földgolyót. Az egész oldalas, színes portréképpel és rövid bemutató életrajzzal induló riportokban e hétköznapi és nem hétköznapi hősök vallanak sorsukról és arról, milyen ma Pesten egy igazi pesti nő bőrében élni.


kingValerie Gold: Stephen King, az árnyak királya

A jelenkori populáris irodalom egyik legnépszerűbb, legolvasottabb szerzője, s egyben a horror és thriller műfajának atyamestere Stephen King, akinek a könyveit gyakorlatilag a Föld minden létező nyelvére lefordították, s több mint négyszáz millió példányt adtak el belőlük. Ennek az élő írólegendának a portréját készítette el Valerie Gold, egyrészt élettörténetére, másrészt irodalmi karrierjére, munkásságára fókuszálva. A kötet első fele klasszikus biográfia: olvashatunk mainville-i gyerekkoráról, az édesanyjával és a húgával hármasban töltött időszakról, tanulmányairól, majd írói szárnypróbálgatásairól, a Carrie kirobbanó sikeréről s az azt követő írói sikerekről, magánéletéről, nyíltan vállalt drog- és alkoholproblémáiról s az azokból való felépülésről, érettebb éveiről. A kötet fennmaradó részét a King-művek (regények, kisprózai írások, feldolgozások, képregények, színdarabok stb.) részletes ismertetése, bemutatása foglalja el.


egyasszonyPéterfy-Novák Éva: Egyasszony

A szerző 1984-ben, huszonkét esztendős korában, ifjú házasként egy mozgássérült és értelmi fogyatékos kislányt hozott a világra, akit Zsuzsikának neveztek el. A fiatalasszonynak a szülés után - bár a kórházban egy idősebb doktornő már utalt arra, hogy gyermeke nem egészséges - rendkívül megalázó helyzeteket kellett átélnie, és semmiféle konkrét felvilágosítást nem kapott arról, hogy mi vár rá az elkövetkező esztendőkben. Hitte, mert hinni akarta, hogy kislánya egészséges, ám az egymás után fellépő rendellenességek, az epilepsziás görcsrohamok egyre inkább ráébresztették a keserű valóságra. Időközben férje, István érzelmileg és fizikailag is ellene fordult, tettleg bántalmazta, megalázta feleségét, mert képtelen volt elviselni a kudarcot, és a beteg Zsuzsika ápolásával járó számos problémát. A kislány állapota folyamatosan romlott, már nem lehetett otthon ápolni, orvosi felügyeletre, rendszeres szakellátásra szorult, ezért intézetbe került. István dühkitörései miatt az életük elviselhetetlenné vált, elváltak, majd tíz keserves, küzdelmes év után Zsuzsika meghalt. A szerző terapeutája tanácsára húsz év elteltével kezdte el írni blogját, hogy megkísérelje feldolgozni a feldolgozhatatlant, hogy erőt adjon hasonló sorsú anyatársainak. Mára már Péterfy-Novák Évára rátalált a boldogság: két gyönyörű, egészséges gyermek édesanyja, ám a Zsuzsika miatti önvád soha nem csitult benne, ezért próbálta meg - sikertelenül - felvenni a kapcsolatot volt férjével, Istvánnal, hogy az átélt közös sors, a kettős gyász és emlékezés talán oldhatja a fájdalmát...


nassarRaduan Nassar: Kőbe vésve

A Kőbe vésve első megjelenésekor, 1975-ben egy csapásra az irodalmi közfigyelem középpontjába állította a libanoni bevándorló családban született brazil írót. A latin-amerikai próza mágikus realizmusának jegyeit magán viselő regény lírai megközelítésű, ám szenvedélyes hangulatú, egyszerre pergő és csaknem időtlen történet, amelyben sok szimbolikus elem is föltűnik. A történet elbeszélője az apjára emlékezik, de gondolatai messzire vezetnek: az ókori mítoszok, a görög tragédiák, a keresztény hagyományok világába vagy épp az arab kultúra köreibe. A regény főhőse, André – miként az író is – libanoni keresztény család leszármazottja, aki szinte újrajátssza a tékozló fiú történetét: föllázad szigorú és vallásos apja ellen, egyben a rá váró gazdálkodó életmód ellen, így a birtokról a városba menekül. Menekülése mögött nemcsak a sorsváltás szándéka húzódik meg, hanem egy megbocsáthatatlan bűn, a testvérszerelem elől is kitér. Őskeresztény hagyomány és lelkiismeret, nemi vágy és panteizmus, a gazdálkodás racionalizmusa és a vágyakozás elrévedése keveregnek André fejében és a regény szövetében, hasonlóan García Márquez vagy Vargas Llosa erőteljes ábrázolatú, gondolatilag igencsak összetett műveihez.


mrs.poeLynn Cullen: Mrs. Poe

1845 egy sorsfordító estéjén Frances Osgood találkozik New York legfelkapottabb írójával, költőjével, a titokzatos Edgar Allan Poe-val, és az első perctől fogva általa is megmagyarázhatatlan kapcsolat fűzi hozzá. Mivel a hölgy is költészettel foglalkozik, ugyanazokban a körökben mozognak. Francest és két gyermekét nem sokkal korábban hagyta el szédelgő, a nőkért rajongó és körükben sikeres férje. Frances a Bartlett-házban kap menedéket, és írásból igyekszik eltartani családját. Poe ezekben a hetekben lesz elképesztően népszerű A Holló című versével. Felesége, egyben unokatestvére, Virginia súlyos beteg, és a költő már egy ideje nem boldog vele, de ahogy sok minden mást, ezt is elfogadja, amíg össze nem hozza a sors Frances Osgooddal.


jokaiJókai Anna: Válaszoltam

Csaknem 50 év interjúiból válogat Jókai Anna Válaszoltam című, az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely közös gondozásában megjelent kötetében, amelyeket a szerző maga válogatott és szerkesztett. A mintegy 50 évet felölelő interjúgyűjteménnyel kapcsolatban Jókai Anna úgy fogalmazott: végtelen jó érzés volt megállapítania, hogy a Kádár-rendszerben sem hazudott, ma is tudja vállalni az 1970-es években megjelent írásait és a vele készült beszélgetéseket egyaránt. Elmondta: az interjúk rendezése közben arra jött rá, hogy számos témáról ma is ugyanúgy vélekedik és most is ugyanazt válaszolná a kérdésekre, mint amit évtizedekkel korában is.


20452045 – Harminc év múlva

A tudományos-fantasztikus irodalom egyik legszínvonalasabb magyar reprezentálója, az Ad Astra Kiadó válogatásba olyan novellák kerülhettek be, amelyek - utópisztikus vagy épp disztópikus megközelítésben - az előttünk álló, már most formálódó jövő alternatíváival foglalkoznak, lehetséges (anti)civilizációkat, futurisztikus városképeket, alternatív társadalmakat festve meg érzékletes szavakkal az olvasók számára. Az összesen tizenhat elbeszélés szerzői között ezúttal csak hazai szerzőket találunk: Benedek Szabolcs, Kovács Attila, Somogyi György, Gajdácsi László, Sümegi Attila és a többiek képviseltetik magukat egy-egy írás erejéig.