október 12.

Bródy János: 52 év dalszövegei

Különös verseskötetet vehetnek kézbe a könyv olvasói. A vaskos kötet borítójáról a hetvenedik életévét tavaly ünneplő Bródy János tekint nézőjére mint szerző – igazából dalszerző, mint az Illés és Fonográf zenekarok szövegírója, ezenfelül gitáros-énekes zeneszerzője, sok Koncz Zsuzsa-szám alkotója. Ki ne emlékezne ezekre az egész generációk számára halhatatlan sorokra: „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,/ azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra./ Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsájtunk,/ azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk” (Miért hagytuk, hogy így legyen). Rövid és hosszú sorok, rímek, strófák, ritmusok: minden vers új oldalon, mint megannyi önálló mű, évszámok és albumok szerint ciklusokba rendezve 1966-tól (Néha furcsa hangulatban) 2016-ig (Magyarok közt európai). Több mint fél évszázad termése ez a rockzene rázós pályáján. Költészet a javából, amelynek opusait ezrek, milliók fújták kívülről, és ma sem törlődnek a kollektív emlékezetből. A Kádár-korszak furcsa levegőjét tették elviselhetővé az olyan slágerek, mint az Amikor én még kissrác voltam, a Sárga rózsa, a Ha én rózsa volnék, a Földvár felé félúton, a Személyi igazolvány, a Nyuggerdal, a Lesz még egyszer vagy az István, a király dalai.

Kenyér (River Cottage kézikönyvek)

Minden, amit a kenyérsütésről tudni kell, és ami a River Cottage-ban jó - olvashatjuk Daniel Stevens könyvének hátsó borítóján. A szerző - aki a vidéki Anglia gasztronómiájának legjavát okító, neves brit szakácsiskola tanára volt korábban - elsőként összefoglalja, miért is sütünk kenyeret, majd bemutatja az előkészületeket. Ezt követően lépésről lépésre írja le a kenyérsütés módját, a hozzávalók kimérésétől, a tészta gyúrásától és dagasztásától a kelesztéseken, a tészta feldarabolásán, a vekni formázásán és a bemetszésen keresztül a sütésig (minden egyes lépést színes fotók is illusztrálnak). Megismerhetjük a kenyér alapreceptjét, majd azok különböző variációit, és további recepteket, a ciabattától a brióson keresztül a pizzáig. Egy külön fejezet a vadélesztős kovásszal készült kenyereket mutatja be, majd az élesztő nélküli kenyerek, a különféle zsemlék, kekszek és kevert tésztás kenyerek következnek. Megtudhatjuk, miként lehet felhasználni a megmaradt kenyeret, hogyan építhetünk agyagkemencét, az utolsó fejezet pedig a hasznos holmikat gyűjti egybe.

Allison Pataki: Sissi

Sissi, azaz Erzsébet királyné (1837-1898) regényes élettörténetét számos film és könyv örökítette már meg. Ő volt az egyetlen személy a Habsburg-ház tagjai közül, akit a magyarok már életében a szívükbe zártak, s akinek emlékezete több mint egy évszázad múltán is él a hazai köztudatban. A szerzőt magyar gyökerei inspirálták arra, hogy történelmi hitelességgel, ám regényes formába öntse kora legszebb asszonyának szomorú véget ért történetét. A regény 1853-ban veszi kezdetét, amikor Ferenc József a fiatal császár házasodni készül. S bár a családja Sissi nővérét jelöli ki számára, a frigy mégsem jön létre, mert Ferenc, amikor először találkozik a bajor hercegnővel, azonnal beleszeret, és ez a szerelem kölcsönös. Sissi lenyűgöző szépsége, bájos, élettel teli természete szinte megbabonázzák a császárt, aki feleségül veszi az akkor alig 16 esztendős hercegnőt. Sissi boldog, arra azonban nem számított, hogy anyósa, Zsófia és a bécsi udvar intrikákkal és képmutatással teli világa megmérgezik majd a hétköznapjait. Gyermekeinek születése után, Sissi édesanyja, Ludovika megpróbálja megfékezni testvére, Zsófia zsarnokságát, akarnokságát, ám kísérletét nem sok siker övezi. Sissi nem nevelheti gyermekeit, és magányosan, depresszióra hajló hangulatban él a bécsi udvarban. Magyarországon, Andrássy gróf személyében igaz barátra lel, s bár kettejük között izzik a levegő, és mindketten érzik, hogy kapcsolatuk túlmutat a barátságon, szerelmük sohasem teljesedhet be...

Börcsök Mária: Közös takarónk, ha már szétesett

Férfi és nő viszonya, a szerelem, a házasság radikálisan megváltozott az elmúlt száz év alatt. Ennek számtalan oka van: a gyakorlatilag duplájára emelkedő életkor, az átalakuló társadalmi és erkölcsi viszonyok, a fogamzásgátlás - és még sorolhatnánk. Erről az összetett jelenségről, egykori és mai állapotokról, női és férfi erények vagy épp gyengeségek közötti különbözőségekről és hasonlóságokról, s magáról az átalakulás folyamatáról. Mindezt teszi a magyar viszonyokra értelmezve, a magyar irodalom- és kultúrtörténet tükrében, példaként irodalmi és a közélet jeles alakjait, szerelmes és elhidegült, hűséges és csalfa férjeket, feleségeket, szeretőket, plátói szerelemtől, csalódástól gyötrődőket felemlítve. Kötetében összesen tizenegy esszé kapott helyet, s bár ezek mindegyike egy-egy alaptémából indul ki (pl.: több nő egy férfi életében, család vagy karrier, a hosszú házasélet hátulütői, a férfiak "kapuzárási pánikja", viszonzatlan érzelmek stb.), időben és tárgyban kötetlenül fűzi gondolatait, az egykori párkapcsolati örömöket-bajokat rendre összehasonlítva a maiakkal.

Moldova György: Kegyelemkenyér 2.

Bár jócskán túl van már a nyolcvanadik életévén is a Kossuth-, József Attila- és Pulitzer Díjas író, Moldova György, munkakedve, energiája töretlen. A szociográfiáiról és szatirikus regényeiről népszerűvé vált, vállaltan kommunista szellemiségű írásának központjában most is a dolgos „egyszerű emberek” a „mindennapi hősök” állnak: ezúttal a nyugdíjasok életkörülményei, élethelyzete a téma - immár második tételben: ennek az évnek az első felében látott napvilágot hasonló címmel a kötet előzménye. Ezúttal is országos körútra indult, hogy nyugdíjasokkal találkozzon, beszélgessen. Az ő életminőségükről szóló mű joggal kapta a Kegyelemkenyér címet: az interjúkból tényszerűen derül fény az idősek nemcsak méltatlan, keserves, de sokszor kilátástalan helyzetére, amely különösen fájó egy keményen végigdolgozott életút utolsó szakaszában... Moldova György népes olvasótábora és a valós helyzetre kíváncsi olvasók bizonyára érdeklődéssel olvassák a könyvet, melynek hátsó borítóján nagy betűkkel az áll: „A nyugdíjas mostanában olyan befőtt, amelyet az állam belerak egy szűk üvegbe, szalicilt szór rá és rácsavarja a fedelet, aztán többé nem foglalkozik vele”.

Philip K. Dick: Az ember a fellegvárban

A tudományos-fantasztikus regény Philip K. Dick eredetileg 1962-ben született, magyarul pedig elsőként 2003-ban napvilágot látott, és most ismét olvasható műve. Az ember a Fellegvárban azonban a műfajnak egészen különös terméke: nem a csillagvilágban, más bolygókon játszódik, hanem a hatvanas évek Amerikájában, épp csak azzal a "csavarral", hogy a második világháborút a németek és a japánok nyerték meg, az Egyesült Államok területén visszaállt a rabszolgatartás, a zsidóknak bujkálniuk kell, a nyugati parton japán szokások léptek életbe stb. Az író nemcsak felidézi ezt a történelmi-fantasztikus világot, de ellenpontot is teremt hozzá: néhány szereplő úgy tudja, hogy van egy olyan könyv, amely szerint másként végződött a második világháború, az alternatív világnak így újabb alternatívája keletkezik...

Léner Péter: Sztankay

A neves rendező, a József Attila Színház volt igazgatója, Léner Péter legújabb kötetében egykori iskolatársának, igaz barátjának állít emléket. Sztankay István (1936-2014) neve minden film és színházat kedvelő olvasó előtt ismert. Az életében különösen kellemes orgánumáról is fölismerhető színművész élete most, a barátjára emlékező szerző életképei nyomán bontakozik ki az olvasók előtt. Léner és Sztankay szinte születésük óta ismerték egymást és igaz barátság fűzte őket össze a művész életének utolsó órájáig. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban eltöltött esztendők, Sztankay görög-katolikus lelkész édesapjának, Dr. Sztankay Andrásnak ötvenes évekbeli meghurcolása, majd a kamasz évek első szerelmei és a Jászai- és Kossuth-díjas művész magánélete is életre kel a kötet lapjain. Sztankay négyszer nősült, de legnagyobb szerelme, két gyermekének (Orsi és Ádám) édesanyja, Kun Magda volt. „Pista született dezertőr volt: expozíció nélkül ki tudott lépni házasságból, szerelemből, színházból, szerepből” – írja róla kedves közvetlenséggel a szerző. A kötet a magánember arcélét rajzolja meg, egy végtelenül kedves, szerethető emberét, aki a magyar színművészet „történelmi arcképcsarnokában” életében és halála után is jelentős helyet kapott. A fekete-fehér, meglehetősen gyenge minőségű fotókon megélednek a művész híres, legendásan nagy szerepei, míg végül a halálos ágyán vesz tőle búcsút a szerző, aki a mai napig „jelenidejűségben” érzi maga mellett különleges tehetségű, igaz barátját.

Richard Thomas: A természetes fájdalomcsillapítás

A fájdalom, bár természetes velejárója életünknek, korántsem kellemes dolog, így amikor valamilyen oknál fogva jelentkezik, igyekszünk csillapítani azt. Sokan e célra különféle gyógyszerkészítményeket alkalmaznak, ám azok, akik a "gyengéd gyógymód" hívei, a természet patikájából merítenek. Nekik nyújt hasznos segítséget Richard Thomas, aki szigorúan kemikáliamentes fájdalomcsillapítási módszereket közöl művében. A kötet első felében a különféle tipikus panaszokra (bőrfájdalom, migrén, nyak- és hátfájás, emocionális fájdalom, ízületi és emésztőrendszeri fájdalom stb.) javasolt recepteket teszi közzé. A könyv második felében a kipróbálásra ajánlott terápiákat ismerteti: az általános terápiák után olvashatunk a mozgás- és pszichológiai terápiákról, illetve a finomenergiákra ható eljárásokról. A színes fényképekkel és rajzokkal kísért kötet végén függeléket és tárgymutatót találunk.