Új könyveinkből ajánljuk

Április 24.

bergstromScott Bergström: Kegyetlenség

A tizenhét éves Gwendolyn Bloom lényegesen nagyobb intellektussal bír, mint kortársai. Öt nyelven beszél kifogástalanul, Camus-t olvas, és a világpolitika ügyeiben is igencsak jól tájékozott. Apja, aki nevére vette a kislányt, már kétéves kora óta neveli Gwent, aki a történet kezdetén édesanyja halálának tízedik évfordulójára emlékezik. Algírban, ahol a család akkor élt, a feldühödött, tüntető tömeg Molotov-koktélt dobott az autójukra, az asszonyt kirángatták a kocsiból és szabályosan meglincselték. A tízéves kislányt apja menekítette ki a feldühödött tömeg karmaiból. Ezután soha nem kerül szóba közöttük ez a szörnyűséges nap. Az Egyesült Államokba, a New York-i Queensbe költöznek, itt jár egy elit iskolába a lány, ahol zárkózott természete miatt sokak céltáblájává válik. Szerencsére Terrance kedvesen, és szeretettel közeledik Gwenhez, és ez lassan gyengéd érzelmeket ébreszt a „tüskés természetű” lányban. Egy napon, a titkos ügynökként dolgozó apa eltűnik, ekkor Gwendolyn nem habozik, nem akarja elveszíteni másik szülőjét is, ezért elhatározza, hogy megkeresi nevelőapját, Bloom-ot. Eközben eljut édesanyja családjához, ahol nagynénje azzal szembesíti, hogy anyja, zsidó lányként, már tizennyolc éves korában beállt az izraeli hadseregbe. Számos más titokra is fény derül, és a lánynak egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie, de Gwen nem adja fel, hogy apja nyomára jusson. Azonban az ekkor még kiskorú lánynak, azzal kell szembesülnie, hogy apjának kegyetlen fogva tartói nem haboznak majd őt is likvidálni, ezért ha meg akarja menteni a férfit, neki is hasonló, kegyetlen eszközökhöz kell folyamodnia...


nadolnySten Nadolny: A lassúság felfedezése

Sir John Franklin kapitány (1786-1847) a főhőse Sten Nadolny költői szépségű, magával ragadó könyvének, amelynek kettős célja van: egyrészt számtalan kalanddal tarkított, a maga tény-mivolta okán igazán magával ragadó életrajz, másrészt a címben is szereplő, legtöbbször inkább negatív hangoltságú fogalom, tulajdonság, a lassúság, mint erény, mint sorsformáló tényező méltatása. Franklin - akinek szívós, konok lassúságát több visszaemlékező is kiemeli - egy népes lincolnshire-i kereskedőfamíliába született. Már tizenkét évesen tengerre szállt, elvégezte a Királyi Tengerészeti Akadémiát; a koppenhágai és a trafalgari ütközetben már tisztként szolgált hadihajón. Az Északi-sarkra és sarkköri expedícióra először David Buchanan, majd Sir George Back oldalán indult 1818-19-ben, majd 1825-ben - sikertelenül. Egy nyolc éves kitérő után (1834-1845 között Tasmánia kormányzója volt), királyi felkérésre vállalkozott arra, hogy egy expedíció keretei között felkutassa az Északnyugati átjárót. A vállalkozás, amely hivatalosan 1845-1848 között zajlott, tragikus véget ért. Az akkor 59 éves Franklin irányítása alatt az expedíció két hajója, az Erebus és a Terror 1846 szeptemberében a kanadai Viktória-szorosban, a Vilmos király-sziget közelében a jég fogságába esett: az eredetileg 129 fős csoportból senki sem maradt életben, Sir John Franklin a többiekkel együtt nyomtalanul eltűnt. Bár ez utóbbi epizód a legismertebb Franklin történetéből, Nadolny művében a teljes élet krónikája a maga valós arányaiban vonul fel, Franklin minden egyes lényeges sorseseménye szerepel a regényben, amelyet a tragikus expedíció krónikája zár.


bourdainAnthony Bourdain: A konyhafőnök vallomásai

Varázslatos világ a mesterszakácsok birodalma, már majdnem show business, külön koreográfiával, illemszabályokkal, nemzedékről nemzedékre öröklődő titkokkal, fogásokkal, amiket csak beavatottak tudhatnak - mi pedig, az ámuló közönség, csak a gasztronómiai költeményeket, kulináris csodákat kapjuk, születésük története a lengőajtó mögötti konyha titka marad. A szerző, aki maga is profi séf, most ebbe a titokzatos világba kalauzolja el a kíváncsi olvasót, de vendéglátóipari, kulisszatitkokat feltáró körútnál jóval többet kínál: önéletrajzi ihletésű, oknyomozó jellegű könnyed történetet, megfűszerezve némi kesernyés kriminalisztikai felhanggal, és persze, szerencsére rengeteg recepttel.


mischRochus Misch: Az utolsó szemtanú - Hitler testőrének emlékirata

Rochus Misch Felső-Sziléziában született és korán árvaságra jutott. A nagyszülei nevelték fel, s mivel felfigyeltek kézügyességére, festőtanulmányokat folytatott. 1937-ben érte a sorozás, ám a katonaság helyett végül az SS-et választotta. Testmagasságának köszönhetően választották be Hitler testőrezredébe, a Leibstandarte SS Adolf Hitlerbe. 1939 szeptemberében részt vett Lengyelország lerohanásában, sőt egy, a német és a lengyel katonai vezetés közötti, sikertelen tárgyaláson is részt vett (köszönhetően lengyel nyelvtudásának). Aztán az egyik bevetés során komoly sérüléseket szenvedett, és több hónapos kezelést követően Hitler személyes testőrségébe osztották be. Kezdetben csak futárkodott (leveleket kézbesített például a Führer és húga, Paula Hitler között), majd telefonközpontos lett, de "klasszikus" testőri feladatokat is ellátott, s a náci vezető név szerint is ismerte. Mindenhová elkísérte a "Főnököt" (ahogyan ő emlegette gyakran Hitlert), a berlini kancelláriától Obersalzbergen és a kelet-poroszországi Farkasodún át a berlini bunkerig, s állandóan látó- és hallótávolságon belül volt a diktátorral. Ott volt például több, Hitler és Mussolini közötti tárgyaláson, a Stauffenberg-féle sikertelen merényletnél, de a berlini bunker kiépítésénél és a dicstelen végnél is, a német főváros ostromakor. Így természetesen kiváló rálátása nyílt a Harmadik Birodalom csúcsvezetésének belső életére, melyet az is mutat, hogy személyes gyűjteményében számos olyan fényképfelvétel is fennmaradt, amit saját maga készített a főbb náci vezetőkről, illetve magáról Hitlerről és Eva Braunról. Születésétől Nyugat-Berlinben telt nyugdíjas éveiig mindent bemutat emlékiratában: bár gyermekkoráról, tanulmányairól, illetve az 1945-53 közötti hadifogságról, hazatéréséről és civil életéről is szót ejt, természetszerűleg a Hitler testőrségében eltöltött évekről számol be a legrészletesebben, bizonyos időszakok (például a berlini bunkerben töltött napok) esetében óráról órára ismertetve a történteket. Természetesen magánéletéről is szót ejt, így feleségével, Gerdával való megismerkedéséről, 1942-es esküvőjükről, illetve arról is, hogyan telt életük a háborút követően (felesége tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott, 1975-től pedig szociáldemokrata tartományi képviselő volt, így az ő SS-múltját hallgatás övezte, s csak felesége 1988-ban bekövetkezett halála után beszélt mindarról nyilvánosan).


hillaryEdmund Hillary: Pillantás a csúcsról

"Egy kupola alakú, hóval borított szikla tornyosult előttem. Tudtam, hogy ez lesz a csúcs. (...) Nekivágtunk a kupolának, lépcsőről lépcsőre araszolva feljebb, egyre feljebb, mígnem egy lapos, vastagon hóval borított platóra nem értem, ahonnan minden irányban kilátás nyílt a környező tájra. Tendzing néhány másodperc múlva utolért, és most már ketten néztük lélegzetvisszafojtva a fenséges látványt. Csak ekkor döbbentünk rá, hogy ott állunk a világ tetején! Az órámra pillantottan. Pontosan 11:30-at mutatott. 1953. május 29-ét írtunk." Így emlékezik vissza memoárjában az új-zélandi Edmund Hillary arra a pillanatra, mikor nepáli serpa társával (Tendzing Norgaj) együtt sikerült elsőként feljutnia a 8848 méter magas Mount Everestre, a Föld legmagasabb pontjára. Az ismert alpinista életében több emlékiratot is írt. Magyarul eddig a Kockázat nélkül nincs győzelem (Budapest, Gondolat, 1982) című műve jelent meg, és most napvilágot lát az eredetileg a csúcstámadás negyvenötödik évfordulójára (1998) megjelent, Pillantás a csúcsról című műve is (a mostani magyar kiadáshoz a Csomolungma meghódításának hatvanötödik évfordulója szolgált apropóul). A szerző elsőként természetesen az 1953-as sikeres csúcstámadás körülményeit mutatja be, az azt megelőző, bizonytalan napoktól a fenn töltött tizenöt perc bemutatásán át a lefelé vezető út részleteiig, majd arra is kitér, miként fogadták őket társaik, mik voltak az első sajtóbeszámolók, s hogyan kapott később lovagi címet II. Erzsébettől (akinek pár nappal a Mount Everest meghódítása után volt a koronázása). Ezt követően tér vissza az időben, a századelőre, hogy bemutassa szüleit, méhészként tevékenykedő édesapját és édesanyját, a Tuakauban telt gyermekkort, s azt, hogy középfokú tanulmányait követően hogyan kezdett ő is a méhészetben dolgozni. Szót ejt katonai kiképzéséről és második világháborús navigátorkodásáról, háborús sérülés miatti leszereléséről, hazatéréséről, és arról, hogyan kezdett komolyabban hegyet mászni Eric Shipton mellett. Részletesen bemutatja élete első, sikertelen Everest-expedícióját (1951), az 1953-as Everest-túrát, majd hasonló részletességgel idézi fel az 1958-as transzantarktiszi expedíciót. A könyv utolsó harmadában családi életéről, első felesége tragikus haláláról, a Himalája Alapítvány segélyprogramjairól, a Gangesz folyó végigcsónakázásáról, nagyköveti küldetéséről, Tendzing Norgaj haláláról és arról az örömteli pillanatról ír, mikor fia, Peter telefonon felhívta őt a Mount Everest csúcsáról.


koppSheldon Kopp: Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg!

Az amerikai pszichoterapeuta, elismert klinikai szakpszichológusként dolgozott egészen a haláláig. Jelen kötetével aratta a legnagyobb sikert, amelynek figyelemfelkeltő címe, az ősi zen buddhista idézet, mélyebb tartalmában arra utal, hogy életünk, amely spirituális zarándokútnak tekinthető, nem kívülről jövő „utalások”, másoktól kapott tanácsok, bölcsességek segítségével alakítható. Mindenkinek magának kell „leereszkednie” lelkének legmélyebb bugyraiba, hogy az ekként elindított belső utazás során fölfedezze, majd tökéletesítse azt az utat, amelyen tovább haladva, meglelheti a harmóniát és lelki békéjét. Sheldon Kopp erre a bölcseleti tanításra fókuszálva, az i.e. 6. században élt kínai filozófus, Lao Ce téziseitől kezdve egészen a 20. századi, legismertebbek közül való pszichiáter, Carl Gustav Jung gondolataiig vezeti le ennek az igazságtartalomnak a mibenlétét, úgy alakítva a mondandóját, hogy az olvasó tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy egyetlen terapeuta sincs a bölcsek kövének birtokában, ekként nem adhat szentenciákban megfogalmazott, megmásíthatatlanul érvényes életvezetési tanácsokat a hozzá fordulóknak, hiszen ő is csak egy gyarló, esendő ember. Ám szakmabéli tudása, tapasztalatai okán irányíthatja a pácienssel folytatott beszélgetést oly módon, hogy a hozzá forduló maga fedezze fel problémáinak eredőjét, és ekként ismerje fel a megoldáshoz vezető utat. Az olvasó az esettanulmányok és a négy nagy fejezetbe (Más dalát ne énekeld; Mesék könyve; Töredékek egy bolond tanulóéveiből; Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg!) rendezett, magvas gondolatok mentén haladva maga is a szerző tanítványává válik, és ha a felkínált spirituális zarándoklat, önmegismerés felé vezető, gondolati ösvényén elindul, akkor remélhetően képessé válik arra, hogy összerakja pszichéje széttört, színes üvegcserepeit, és az irodalmi és mitikus példabeszédek, többek sorában a Gilgames eposz, Cervantes művei, Herman Hesse írásai nyomán, ráismerve önnön tévelygéseire, megtalálja a harmonikus élet felé vezető utat.


szepesSzepes Mária: Füvesköny

Egykoron a füveskönyv valóban arról tájékoztatott, hogy mely testi bajunkra miféle gyógyhatású növény javallott – manapság azonban már mást takar ez a műfaj: inkább a léleknek és elmének kínál megnyugvást neves írók életművéből kiemelt örökbecsű gondolatok kollekciója által. Nincs ez másképp a jelen kötettel sem, amely a magyar ezoterikus irodalom közel száz esztendősen elhunyt fejedelemasszonyától, Szepes Máriától származó magvas idézetek gyűjteményét tartalmazza. A hosszabb-rövidebb, tematikai elrendezésben sorjázó szövegrészletek az írónő korábban megjelent műveiből lettek kiválogatva – ilyen kombinációban azonban most először kerülhetnek az érdeklődő olvasóközönség elé.


watchmenAlan Moore - Dave Gibbons: Watchmen (képregény)

Az 1986 és 1987 között Angliában megjelenő képregény az első és mindez idáig egyetlen olyan alkotás ebben a műfajban, mely egy évtizeddel később elnyerte a sci-fi és fantasy műveknek kijáró Hugo-díjat. Az eredetileg tizenkét részes történetet később három kötetben adták ki, amely Bárány Ferenc magyar fordításában korábban a Cartaphilus gondozásában látott napvilágot. Ezúttal "luxuskivitelű", egykötetes verzióban vehetik kézbe a rajongók a Watchmen, azaz Az Őrzők című képregényt. A történet a fiktív nyolcvanas években játszódik, a nukleáris háborútól sújtott Amerikában, a főszerepben egy csapat korántsem szokásos - kiszuperált, kiégett, megöregedett - szuperhőssel, akik kénytelenek szembenézni azokkal a nem lebecsülendő erőkkel, akik rájuk pályáznak...

január 9.

bagdyBagdy Emőke: Pszichofitness

Az "ép testben ép lélek" ősi igazságához nyúl vissza most ismét megjelenő kötetében a hazai pszichológia nagyasszonya, Bagdy Emőke, aki a testi-lelki jólét visszanyeréséhez, megőrzéséhez szolgál tanácsokkal olyanok számára, akik különféle okokból kifolyólag kimerültnek, nyomott hangulatúnak érzik magukat. Az első részben a stressz fogalmáról ír, kitérve sok egyéb mellett olyanokra, mint a test stresszre adott válaszai, a stressz és betegségek, vagy a "lelki harcmodor" kifejlesztése. Ezután tér rá az önsegítés alternatíváira: a képzelet erejének felhasználására, a másokon való segítés gyógyhatalmára, a relaxációra, valamint olyan "önsegítő kincsekre", mint a nevetés, a testedzés, és a pozitív gondolkodás. Az utolsó részben konkrét tanácsokat ad: olyan gyakorlatokat ír le részletesen, amely segítenek külső-belső harmóniánk megteremtésében. A remek önsegítő tanácsadó kötet minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható, műfajában kitűnő színvonalú olvasmány.

Bővebben: január 9.

november 8.

tyllDaniel Kehlmann: Tyll

Az európai történelem egyik legpusztítóbb konfliktusa volt a tizenhetedik század első felén átívelő, a teljes Német-római Birodalomra, valamennyi Habsburg koronabirtokra és lényegét tekintve Közép-Európa minden államára kiterjedő harmincéves háború (1618-1648), amelyben az abszolutista császári hatalomnak feszültek neki a német választófejedelmek, a Habsburgoknak pedig a Bourbonok. A háború óriási veszteségekkel járt, leginkább a német területeken, amelyeket anyagilag teljesen kizsigerelt, a lakosság közel háromnegyedét kipusztítva. Ez a - drámai túlzás nélkül - földi pokolhoz hasonlítható időszak adja a díszleteit Daniel Kehlmann magyarul most megjelenő regényének, amelynek színpadán főszereplőként a német kultúrtörténet ikonikus alakja, a mitikus népi hős bukkan fel: Tyll Eulenspiegel. Noha Tyll valószínűleg a tizennegyedik század elején élt, s szerzett magának hírnevet igazi korabeli cirkuszi sztárként, elsősorban éles nyelvével, gátlástalan, minden társadalmi réteg visszásságait kifigurázó tréfáival, a történetben, háromszáz évvel saját kora után a legnagyobb természetességgel lép színre. Tyll az ihletadó eredetihez hűen itt is paraszti sorból származik: az apja egy habókos, státuszához mérten túlontúl is művelt, szellemes molnárlegény Claus Eulenspiegel, aki boszorkányper áldozata lesz. A még gyermek Tyllt fogadott nővére veszi magához, hogy együtt csatlakozzanak egy vándorcirkuszhoz, amely a háború által feldúlt, letarolt területeken turnézik, vásári mutatványokkal szórakoztatva a megnyomorított, megkeseredett népet. Az író a társulat és Tyll elképesztő, sokszor a valóság és a fantázia határán ide-oda billenő történetek, s a vásári bohóc egyszerre bölcs, kegyetlen, empatikus és groteszk tükrében ábrázolja történelme egyik mélypontján vergődő Európát.

Bővebben: november 8.

augusztus 16.

retiRéti László: Polip

Jelen regény 2013-ban, A hasonmás címmel, az Ulpius-ház Könyvkiadó edíciójában már nyomdafestéket látott. A Panda című regényből és a szerző más történeteiből már megismert, meglehetősen szarkasztikus humorral bíró, Cameron Larkin nyomozó, változatlanul a bűnözők kézre kerítésére tette fel életét, és miután visszatér San Diegóba, úgy tervezi, hogy ismét a „nehéz fiúk” nyomába liheg. Ám a sors, és főnöke másként alakítják életét, melynek következtében Larkin a világvégén találja magát egy csendes, porlepte kisvárosban, ahol semmiféle izgalmas bűneset nem borzolja föl a kedélyeket. A gyilkossági nyomozó, aki fura nyakkendőivel, többek között egy Laokón-csoportot ábrázoló díszpéldánnyal ejti ámulatba környezetét, gyorsan dönt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megszabaduljon ingerszegény környezetéből. A tetováló szalon, hét ujjal rendelkező, Polip nevű alkalmazottját, aki régi jó „spanja”, arra kéri, szolgáljon neki valamiféle, bűntényre vonatkozó, izgalmas „fülessel”, hogy annak érdemi megfejtése után, bezsebelve felettesei elismerését, visszakerülhessen a nagyvárosba, a gyilkossági nyomozó csoporthoz. Polip nem késlekedik, és egy rendkívül bizalmas információt oszt meg Larkinnal, mely szerint: „Ölik a szimfonikusokat”. Nos, ennek a hírnek a birtokában indul el küldetését teljesíteni Larkin és a hétfőtől csütörtökig tartó néhány nap során igencsak izgalmas helyzetekbe keveredik, miközben egy rendőrnőt is el kell viselnie hivatalos társaként.

Bővebben: augusztus 16.

április 19.

hanksTom Hanks: Különleges karakterek

Első kötete jelenik meg az Oscar-díjas amerikai színész-producernek, Tom Hanksnek (bár már több rövidebb írása is napvilágot látott a New York Times, a Vanity Fair és a New Yorker hasábjain). Közismert, hogy a színész rajong a régi, mechanikus írógépekért: ez az a tárgy, amely összefűzi a kötetben szereplő tizenhét elbeszélést. Mindegyik történetben valamilyen módon megjelenik egy: némelyikben fontos szerep jut az írógépnek, más írásokban egyetlen utalás erejéig kerül elő a ma már divatjamúlt régiségnek ható masina. A helyszín - egy kivétellel - mindig az Egyesült Államok, a nagy olvasztótégely valamely települése, ahol mindenki "különleges karakter"-nek számít. A Három kimerítő hét című, zseniális kötetnyitó írásban például egy kvízjáték kapcsán jön fel a téma. A főhős, aki Annával való rövid, ám viharos kapcsolatát meséli el, rendszeresen játszik a mobilján egy igaz-hamis kvízjátékot, ahol épp arra kell válaszolni, hogy vajon Woodrow Wilson elnök használt-e írógépet a Fehér Házban. Az 1953, szenteste főszereplője, a második világháborús veterán Virgil Beuell a karácsonyra készül a szeretteivel, és két gyermekének egy régi írógépen kell írnia levelet a Mikulásnak. Egy másik történet az 1939-es New York-i világkiállítás idejébe repíti vissza az olvasót, de ott lehetünk egy kelet-európai bevándorló Újvilágba érkezésénél 1950 táján, megismerhetjük egy kisfiú különleges születésnapi ajándékát a hetvenes évekből, szörfölhetünk egy hullámlovas-paradicsomban a kilencvenes években, és egy elbeszélés - egyetlen kivételként - a jövőbe, egyenesen a Hold felszínére kalauzol minket. S természetesen minden esetben felbukkan a lapokon egy vagy több írógép is. Olvasmányos, szórakoztató, elgondolkodtató elbeszélések, melyekben önkéntelenül is többször a főszereplő helyére képzeljük az elbeszélőt, korunk egyik legszerethetőbb amerikai színészét.

Bővebben: április 19.

március 9.

okoanyuNagy Réka: Ökoanyu – Csináld magad – Több mint 100 környezettudatos recept

Ismét receptgyűjteménnyel jelentkezik Ökoanyu, vagyis Nagy Réka, aki hasonlóan korábbi műveihez, most is környezettudatosságra, takarékosságra, egészséges életmódra törekvő háziasszonyoknak szolgált sok-sok jó tanáccsal és recepttel - méghozzá nem csak ételreceptekkel. Az első részben általánosságban ír arról, hogy miként hozzunk létre és működtessünk "zöld konyhát"; itt ír a szükséges felszerelésekről, alapanyagokról, s azokról a praktikus trükkökről, amelyek segítenek környezettudatosabban, pénzkímélőbben üzemeltetni kis birodalmunkat. Ezt követik a változatos ízvilágú, érezhetően kipróbált, egyszerű, hétköznapokon és ünnepeken is kitűnően bevethető receptek: a különféle "zöld" ételízesítők, fűszerek, kenyérre kenhető krémek, a desszertek, az italok, majd egyébfajta dolgok - gyógyszerek és kozmetikai szerek, mosószerek - leírásai. Az utolsó részben négy házi készítésű gyerekjáték (madáretető, buborékfújó, festék és gyurma - készítésével ismerkedhetünk meg. 

Bővebben: március 9.

január 25.

romsRomsics Ignác: Magyarország története

Bár elsősorban a 20. századi magyar történelem, azon belül is a Horthy-korszak szakértőjeként ismert Romsics Ignác, mostanában egyre többet foglalkozik más korszakokkal is. Ő szerkesztette például 2009-10 között a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, 24 kötetes és páratlanul gazdagon illusztrált Magyarország történetét, a ma már alapműnek számító, Clio bűvöletében című könyvében a magyar történetírás történetét tekintette át, A múlt arcai kilenc esettanulmányában pedig a történelem, emlékezet és politika összegfüggéseit és egymásra gyakorolt hatásait vizsgálta a magyarok eredetétől Horthy Miklós megítélésének változásáig. Most megjelenő, közel 550 oldalas monográfiájában Magyarország kezdetektől napjainkig tartó történetét igyekszik összefoglalni. A kötet rendezőelve magától értetődően az időrend, gerince pedig az állam, illetve az állami politika története lett, a szerző azonban minden korszak esetében törekedett arra, hogy a politikatörténet mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok alakulásáról, valamint az életmód változásairól is plasztikus képet adjon. Mindezt öt nagy részben (A magyar nép kialakulása és megtelepedése a Kárpát-medencében; A középkori Magyar Királyság; A három részre szakadt magyar állam; A magyar korona országai a Habsburg monarchiában; A trianoni Magyarország) vázolja fel, azokat kisebb korszakokra is osztva, a történteket egészen 2016-ig tárgyalva. Az oldalak szélén címszavak is segítik a keresést, s a kötetben több színes kép- és térképmelléklet is helyet kapott.

Bővebben: január 25.

december 13.

follettKen Follett: A tűzoszlop

Minden idők történelmi regényei között a legnépszerűbben közé tartozott Ken Follett regénye, A katedrális, amelyet sok évre rá követett Az idők végezetéig című folytatása, most pedig, A tűzoszloppal a mű már trilógiává bővül. Noha az egyes kötetek között több mint száz esztendők telnek el, a vezérszál világos: a történetfolyamban A katedrálisban megismert karakterek - elsősorban Aliena és John - leszármazottainak krónikája bontakozik ki. Ebből a kingsbridge-i családból származik a mostani regény központi alakja, Ned Willard is, aki bár nem arisztokrata (felmenői sikeres kereskedők voltak), tehetségének köszönhetően a legfelsőbb körökbe jutott, és Tudor Erzsébet teljes bizalmát élvezi: Ned nem más, mint Erzsébet kémfőnöke. A szerepe így rendkívül fontos, hisz politikai ellenfelei - a trónkövetelő Stuart Mária és katolikus szövetségesei - számos alkalommal próbálják a Tudor uralkodónőt eltenni láb alól - Ned szemfülességének köszönhetően rendre sikertelenül. A férfi sokáig nem is sejti, hogy legádázabb ellensége a falakon belül van: imádott felesége - a nem mellesleg katolikus családból származó Margery - fivére, vagyis Ned sógora az egyik fő szervezője annak a hálózatnak, amely egyenesen Franciaországból szállítja az elsőrangú, katolikusok által finanszírozott bérgyilkosokat...

 

Bővebben: december 13.

október 12.

brodBródy János: 52 év dalszövegei

Különös verseskötetet vehetnek kézbe a könyv olvasói. A vaskos kötet borítójáról a hetvenedik életévét tavaly ünneplő Bródy János tekint nézőjére mint szerző – igazából dalszerző, mint az Illés és Fonográf zenekarok szövegírója, ezenfelül gitáros-énekes zeneszerzője, sok Koncz Zsuzsa-szám alkotója. Ki ne emlékezne ezekre az egész generációk számára halhatatlan sorokra: „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,/ azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra./ Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsájtunk,/ azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk” (Miért hagytuk, hogy így legyen). Rövid és hosszú sorok, rímek, strófák, ritmusok: minden vers új oldalon, mint megannyi önálló mű, évszámok és albumok szerint ciklusokba rendezve 1966-tól (Néha furcsa hangulatban) 2016-ig (Magyarok közt európai). Több mint fél évszázad termése ez a rockzene rázós pályáján. Költészet a javából, amelynek opusait ezrek, milliók fújták kívülről, és ma sem törlődnek a kollektív emlékezetből. A Kádár-korszak furcsa levegőjét tették elviselhetővé az olyan slágerek, mint az Amikor én még kissrác voltam, a Sárga rózsa, a Ha én rózsa volnék, a Földvár felé félúton, a Személyi igazolvány, a Nyuggerdal, a Lesz még egyszer vagy az István, a király dalai.

Bővebben: október 12.

szeptember 7.

cunningMichael Cunningham: Mire leszáll az éj

A Pulitzer-díjas amerikai szerző regénye korábbi műveihez hasonlóan, páratlan érzékenységgel ábrázolja modern korunk, felgyorsult életünk fonákját, a mélyben lappangó élethazugságokat. A történet főhőse egy New Yorkban élő negyvenes házaspár, akik látszólag mindent elértek az életben, s szakmai karrierjük csúcsán vannak. Peter Harris sikeres műkereskedő, felesége, Rebecca pedig egy képzőművészeti magazin szerkesztője. Egy hatalmas, fényűző loftban élnek Manhattanben, lányuk Bostonban tanul az egyetemen, ők meg munkájukból kifolyólag rendszeresen járnak kiállításokra és partikra. Egy napon aztán megérkezik Rebecca öccse, Ethan, aki egy időre náluk száll meg. A srác egykor drogfüggő volt, de már egy éve tiszta, ám nem nagyon találja a helyét az életben. Nemrég tért vissza Japánból, és most arra készül, hogy a művészeti életben próbálja ki magát. Peter szkeptikus a sikert illetően, ám Ethan szabadságvágya rá is ellenállhatatlan hatást gyakorol. Addig gondosan felépített élete kezd darabokra hullani. Kételkedni kezd az általa képviselt művészekben és a művészetben általában, karrierjében, sőt a házasságában is...

Bővebben: szeptember 7.

július 7.

torocsikTörőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Korunk színészlegendája Törőcsik Mari, aki a közönséget most is ugyanúgy képes elvarázsolni, mint hatvan évvel ezelőtt. Így vélhetően sokakat érdekelni fog a Bérczes Lászlóval közös "beszélgetőkönyve". Meglepő felütéssel kezdődik az - egyébként végig élőbeszédszerű - interjúkötet: első találkozásukkor ugyanis annak kapcsán kezdtek beszélgetni, hogy miként tervezi saját temetését Törőcsik Mari, s hogyan fognak majd volt férje, Maár Gyula és az ő hamvai találkozni a Fekete-tengerben. Ezt követően természetesen rengeteg minden másról szó esik a vaskos kötetben. Törőcsik Mari őszintén és bőbeszédűen mesél a nagyszülőkről és a szülőkről, testvéreiről, a Pélyen töltött gyermekkorról, alap- és középfokú tanulmányairól, a főiskolai felvételiről és színi tanulmányairól, első szerepeiről. Megismerhetjük hat évtizedes pályájának legfontosabb színpadi és filmes alakításait, olvashatunk a cannes-i életműdíjról, pályatársakról, barátokról és persze szerelmekről. Mindezt számtalan fekete-fehér fotó kíséretében.

Bővebben: július 7.

június 2.

szelesiSzélesi Sándor: Kincsem

A mozikban jelenleg is nagy sikerrel vetített film, a „csodaparipa”, Kincsem életét elmesélő történet egy, a filmtől eltérő olvasatát vetette papírra a szerző, ígérve, hogy az ő regénye, az igazi Kincsem történet. Tápiószentmártonban, 1870-es évek elején kezdődik a regény, a Blaskovich kúria birtokán, ahol a tulajdonos Blaskovich Ernő istállójában, a Weternymph nevű kanca megelli a későbbiekben Kincsemre keresztelt, különleges képességű lovat. A fiatal kanca azonban születése után még semmiféle erre utaló jelet nem mutat, mi több, inkább fejletlen állatnak tetszik gazdája előtt. Ám Ernő, aki szinte imádattal gondozza lovait, egy idő után meglátja kancájában a tehetséget, és ettől kezdve minden erejével arra törekszik, hogy kihozza Kincsemből a legtöbbet, amelyről – a későbbi világsikerek bebizonyították – kezdetben még nem is álmodhatott. A férfi egy budapesti, Nemzeti Színházban tett látogatása során megismerkedik a kedves, és ibolyaszínű szemeivel őt szinte megbabonázó, színésznőnek készülő Szabó Karolinával, akit a kor legendás művésznője, Blaha Lujza vesz védőszárnyai alá. A férfi azonban alacsony, zömök termetű, míg a sudár, nálánál húsz esztendővel fiatalabb lány egy fejjel magasodik fölé. Ez azonban csak a környezetüket zavarja, időnként gúnyolódás céltáblájává válnak, ám végül szerelmi házasságuk bizonyítéka annak, hogy mindkettőjük érzelmei őszinték és biztosak voltak. Addig azonban még számos akadályt kell elhárítaniuk, mert akik Kincsem folyamatos győzelmeit akarják „megtorpedózni”, úgy érzik, ha érzelmeiben támadják Blaskovitsot, ez előbb vagy utóbb, de térdre kényszeríti majd a férfit, és az ő lelki összeomlása után talán Kincsem mellől is elpártol a szerencse.…

Bővebben: június 2.

április 19.

budBud Spencer: Különben dühbe jövök

Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta. Könyvében az immár 81 éves színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Girottival, azaz Terence Hillel,a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába.

 

Bővebben: április 19.

március 3.

dukajJacek Dukaj: Más dalok

A világtörténelem közismert díszleteiből, történeteiből, illetve az írói fantázia alkotta elemekből varázsolta elő új, szépirodalmi igénnyel megalkotott regényének alternatív korát, valóságát a lengyel tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb egyénisége, Jacek Dukaj. A történetből egy ismeretlen-ismerős Föld és civilizáció bontakozik ki: több brutális, gigantikus háborút követően a hatalom és a kultúra egyik középpontja a ragyogó Alexandriában van - a másik pedig a Holdon, amelyet addigra meghódított és benépesített az emberiség. A történet főszereplője Hieronim Berbelek, korábbi katonai parancsnok, akinek miután megalázó vereséget szenvedett Moszka kratisztoszától, a Feketemágustól, nemcsak derékbe tört addig meredeken felfelé ívelő katonai karrierje, de elvesztette a Formáját is, ami itt a személyiség egyfajta esszenciáját, sajátos erejét takarja. Berbelek azóta kereskedőként tevékenykedik, de nem felejtette el azt, aki porba taszította. Így amikor Afrikában terjedni kezd egy baljós természeti jelenség, az ún. Görbület, s a tömegek a Feketemágust teszik felelőssé, Berbelek érzi, hogy eljött a bosszú pillanata, mást sem kell tennie, mint az ellenséges tömegek élére állnia. Hamarosan azonban kiderül, hogy Berbelek dolga most sem lesz egyszerű, ellenfele ugyanis nem földi, s tán nem is halandó...

Bővebben: március 3.

február 2.

esterhEsterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

A legújabb Esterházy-kötet a szerző előre haladott állapotú, hasnyálmirigy rákbetegségének naplója. Az idén 66 esztendős író 2015-ben, a Szent László kórház falai között szembesült a testében pusztító kórral. Ekkor, 2015. május 24-én határozta el, hogy naplót ír betegségéről, melynek első bejegyzései ekként tudósítják az olvasót: "Rák, ez a jó kezdőszó, noha nem rögtön hangzott el... Ma kezdődik a nyár. 83,4 kg vagyok, lettem, ez mínusz 10 karácsony óta. Rák nélkül szupi volna". Az olvasó pedig a sokkoló hír tudomásulvétele után, amennyiben saját vagy környezetében átélt, elszenvedett rákbetegségnek már tanúja volt, a hirtelen támadt belső csöndjében elkezdi "fölfejteni", értelmezni Esterházy lelkiállapotát, "kihámozni" a gyakorta ironikus sorok között megbújó igazságot. A szerző végtelen természetességgel ír betegségéről, mintegy hitet és biztatást adva nemcsak önmagának, de olvasóinak is, akik az író megkérdőjelezhetetlen "híveiként" követik őt a naplófeljegyzések nyomán, a remélendő gyógyulás felé vezető úton. Mert remélni lehet és kell is, hiszen az lehetetlen, hogy egy organikus kór útját állja az írói "igyekezetnek", hogy egy efféle betegség az írás ellen fordítsa a szerzőt. Ám Esterházy nem adja könnyen magát, mi több ebből a földi halandó számára döbbenetet keltő, végletes helyzetből is "poézist fabrikál", megénekli, eldadogja, elimádkozza, elvágyakozza a gyógyulást, miközben realista, szikár sorokban számol be egyre romló fizikai állapotáról. Az olvasó pedig vele együtt remél és fohászkodik, hogy a gyógyulás kegyelme mielőbb "érintse" meg a szerzőt. Esterházy 2016. július 14-én hunyt el.

Bővebben: február 2.

január 4.

gyarmatiGyarmaty Andrea: Gyere velem gyógyítani!

Sok éves gyermekorvosi tapasztalat összegződik ebben a kiváló ismeretterjesztő-tanácsadó kötetben, amelyet a szerző kifejezetten kisgyermekes családok, szülők számára állított össze. A mű első fejezetében esik szó az anatómiai alapokról, az agy és az idegrendszer működéséről, az orvosi vizsgálat menetéről, valamint arról, hogy miként válasszuk ki a bizalmunkra valóban méltó gyermekorvost. A folytatásban csupa olyanról olvashatunk, amely kezdő anyukák, apukák kicsikkel kapcsolatos ismeretanyagát bővíti: sok egyéb mellett ír a szerző a családtervezésről, a kisbaba születéséről, az újszülöttkor sajátosságairól, a tipikusan erre a korra jellemző problémákról (alvás, hasfájás), a szobatisztaságról, a gyerekkori félelmekről, az iskolaérettségről, a kamaszkori változásokról stb. A kötet második felében a gyerekkorban előforduló betegségeket mutatja be a szerző ábécérendben (az affektív apnoe-től a tetvességig), majd válaszol néhány gyakorta elhangzó kérdésre (pl. olyan témákkal kapcsolatban, mint a gyógyszerszedés, a védőoltások, a mosdás stb.), és megoszt néhány "nagyitól hallott" házi praktikát is. A széles körben ajánlható, rengeteg - sokszor közvetlen stílusban elmondott - megszívlelendő jó tanácsot tartalmazó kiadványt függelék zárja, s benne orvosi szótár, a gyerekek testi, mozgás- és mentális fejlődését bemutató táblázat, a fertőző betegségek és az esetleges sürgősségi esetek tüneteinek a felsorolása, illetve mutató zárja.

Bővebben: január 4.